A koronavírus okozta gazdasági válság eltérő módon jelentkezett az egyes nemzetgazdasági ágakban. Az ipar visszaesése már az előzetes hangulatindexből, a BMI-ből is látható volt, a kiskereskedelem pedig februárban emelkedéssel, márciusban lassulással reagált az új helyzetre. A turizmusban az adatok ismerete nélkül is tudhatjuk, hogy a leállás óriási visszaesést jelentett. Vannak azonban olyan nemzetgazdasági ágazatok, amelyek eddig nem kaptak ekkora publicitást, pedig a visszaesés esetükben bőven meghaladja a nemzetgazdasági átlagot – ezeket vizsgáljuk meg most.

Az összes magyar nemzetgazdaság összes ágazatot bemutatjuk

Cikksorozatunkban makrogazdasági szempontból mutatjuk be a gazdasági ágazatokat a koronavírus idején. Mivel pontos statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre a visszaesés mértékéről, így iparági szereplőket kértünk meg, hogy nyilatkozzanak az ágazatot ért sokkhatás mértékéről. Sorozatunk korábbi részeiben foglalkoztunk a kereskedelemmel, szállítással, turizmussal, iparral, építőiparral, infokommunikációval, a pénzügyi szektorral, mezőgazdasággal, a közszféra és háztartások gazdasági tevékenységével, a szakmai, tudományos tevékenységek ágával, a mostani, cikkben pedig az adminisztratív és támogató tevékenységek ágazatát vizsgáljuk meg – ezúttal is főleg iparági szereplők válaszaira támaszkodva. A cikksorozat összes korábbi része elérhető itt.

A gazdaságok ágazati csoportosítása összetettebb, mint azt elsőre gondolhatnánk. Az elemzések központját legtöbbször kitevő ágazatok mellett (például a kiskereskedelem, építőipar, turizmus) számtalan egyéb ágazat van, amelyek között néha nehéz meglátni a válaszfalat. Az ebben a cikkben tárgyalt ágazat tipikusan ilyen – a táblán narancsszínnel jelöltük.

Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek gyűjtőág külön nem képvisel nagy súlyt a magyar gazdaságban. Az Eurostat csoportosításában az adminisztatív tevékenységek együtt szerepelnek a tegnapelőtt bemutatott szakmai tevékenységek ágazatával – azt feltételezhetjük, hogy a 8,5%-os GDP-hozzájárulásból az utóbbi hasít ki nagyobb részt.

Maga a megnevezés elég semmitmondó, érdemes az ágazatot szétbontani. A KSH az alábbi tevékenységeket sorolja ide:

• kölcsönzés, lízing
• fejvadászat, munkaerőpiaci kölcsönzés,
• utazásközvetítés, utazásszervezés,
• épületüzemeltetés,
• egyéb adminisztratív tevékenység.

Mint az látható, az altevékenységek kifejezetten eltérőek, és a válság hatásai is minden bizonnyal eltérő módon hatnak rájuk. Az alágazatokat így mi is külön vizsgáljuk meg, leginkább a lízingre, a fejvadászatra és az utazásközvetítésre koncentrálva.

A kereskedelemmel foglalkozó cikkünkben már bemutattuk, hogy az autóértékesítéseknél jelentős, nagyjából 80%-90%-os lehet a visszaesés a leállással terhelt hónapokban, és a lízingtevékenység ezzel szorosan együtt mozog, így itt is hasonló, meredek esésekkel számolhatunk.

A Magyar Lízingszövetség a legutóbbi közleményben arra hívja fel a figyelmet, hogy áprilisra 90%-os visszaesést tapasztaltak az autók értékesítésénél, így a lízingszerződések visszaesése is tetemes lehet. A lízingcégek az autóvásárlások 40%-át finanszírozzák, így érezhető hatást gyakorolt az ő tevékenységükre is a járvány. A forgalomba hozott autók száma ugyan csak 50%-os visszaesést mutat, így ez az adat még nem követte le teljesen a szerződéskötések visszaesését.

A szövetség egyébként májusban már nem számít ilyen mértékű visszaesésre, hiszen az autószalonok már nyitva tarthatnak. A felfutás ugyanakkor nem lesz gyors, a tavalyi szintet az értékesítés legfeljebb csak az év utolsó hónapjaiban érheti el, és bár előrejelzést még nehéz adni, aligha valószínű, hogy a 2019-es értékesítési volumen már 2021-ben elérhető lesz. A Lízingszövetség szerint ezen segíteni tudna az állami autócsere-program, szakértőik szerint az fel tudna pörgetni a volument.

A SZÖVETSÉG KÖZLÉSE IS A KERESKEDELEMMEL FOGLALKOZÓ CIKKÜNKBEN BEMUTATOTT HELYZETET TÁMASZTJA ALÁ, ESZERINT A VISSZAESÉS AZ ALÁGAZATBAN ERŐSEN KÖZEL VAN A 90%-HOZ.

A járvány előtti időszak sok lehetőséget rejtett a munkaerő-közvetítéssel és a megfelelő munkaerő megtalálásával foglalkozó vállalatok számára, hiszen szerte a fejlett világban erős munkaerőhiány volt (bár ez az őszi hónapokban Magyarországon már mérséklődött). Magyarországon sok munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég nem is a magyar piacra keres munkavállalókat, a határok közti mozgás leállása így szintén nehezíti a folyamatokat.  A hirtelen megugró munkanélküliség pedig gyakorlatilag sok vállalat számára feleslegessé teszi a „fejvadász” cégek szolgáltatásainak igénybevételét, így minden bizonnyal ebben az alágban is nagy a visszaesés.

Lukács Zsolt, a Telkes Consulting ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak elmondta, hogy valóban éreznek visszaesést, de nincs teljes leállás a szakmában. A fejvadászoknak tehát van munkája, bár az némileg átstrukturálódott – a vállalatok nem bővítik a munkaerő-állományukat, de a megújítási igény erőteljes, például az IT területén. Lukács Zsolt elmondása szerint sok vállalat arra használja az időszakot, hogy a személyi állományát frissítse, és ez ad munkát a szakmában dolgozó vállalatoknak.

A Telkes Consulting vezetője egy érdekes fejleményre is felhívta a figyelmet: a vállalatok jellemzően nem a tapasztalatlanabb, fiatalabb kollégákat cserélik le, hanem pont az idősebb, magasabb fizetésű szeniorokat, látható tehát egyfajta költségcsökkentő motiváció a személyi állomány átalakításában. Ez volt megfigyelhető a 2008-2009-es válság idején is. Mindamellett, hogy a vállalati megrendelések emiatt nem apadtak el teljesen a fejvadászok felé, vannak azért szektorok, ahol tovább zajlanak a bővítések is – ilyen például az élelmiszeripari gyártás és a kiskereskedelem.

LUKÁCS ZSOLT EZZEL EGYÜTT IS 50%-OS VISSZAESÉST TART REÁLISNAK AZ ALÁGAZATBAN A LEÁLLÁSSAL TERHELT HÓNAPOKRA.

Az utazásszervezés, utazásközvetítés területéről is felkerestünk több szereplőt. Négy vállalattal is felvettük a kapcsolatot, a négyből háromtól udvarias elutasítást kaptunk. A becslés ezen a területen viszonylag egyszerű: a visszaesés mértéke minden logika szerint jelentős. A belföldi utazások ugyan helyreállhatnak hamarosan, de az utazásszervezők- és közvetítők szolgáltatásait általában külföldi nyaralásokkor veszik igénybe, a külföldi utazások helyreállása pedig egyelőre teljesen kilátástalan. Ezt támasztja alá, hogy a nekünk (nem) válaszoló vállalatok közül egy átmenetileg fel is függesztette a tevékenységét. Persze többüknél – főleg a nagyobbaknál - elképzelhető ugyan néminemű forgalom az optimistább utasok és a kiegészítő szolgáltatások miatt, de a jóindulatú becsléssel is legalább 80-90%-os visszaeséssel számolhatunk. A Portfolio-nak válaszoló iparági szereplő is ezt erősíti meg.

Az Invia nekünk küldött válasza szerint az utazásközvetítői tevékenységet hasonló módon érinti a járvány, mint a turisztikai szektor egyéb vállalatait (hoteleket, szállodákat). Az utazásközvetítők azért is vannak nehéz helyzetben, mert munkájuk ugyan van az utazások átszervezése miatt, de mindezeket saját költségből kell fedezniük, hiszen bevételük nullára apadt.

Válaszuk szerint a belföldi turizmus hamarabb helyreállhat, a külföldi utazások ugyanis nagyban függnek az egyes országok járványügyi intézkedéseitől. A turizmus jövőbeli helyreállást segítheti az az árulkodó jelenség, hogy az Invia válasza szerint már vannak külföldi utazásra foglalások az elmúlt egy-két hétből, és a kereslet helyreállását vetíti előre az is, hogy az utazások lemondása helyett sokan inkább az utalványokat veszik igénybe – azaz van az utazók részéről szándék a szolgáltatások igénybe vételére. Az Invia egyébként az egész évre úgy számol, hogy az utazási korlátozások legalább részben fennmaradnak.

A válaszukból tehát az látszik, hogy a belföldi kereslet a turizmusban valóban helyreállhat a következő hónapokban, de amíg a korlátozások érvényen vannak, addig nemcsak a hoteleknél és éttermeknél, de a kapcsolódó szolgáltatásoknál, így az utazásszervezésnél- és közvetítésnél is 80-90%-os visszaeséssel számolhatunk.

Az adminisztratív egyéb szolgáltatások közé a KSH az irodai szolgáltatásokat, teleinformációt, konferenciaszervezést, követelésbehajtást, csomagolást, valamint egyéb adminisztratív tevékenységeket sorol. A fentiek közül a koronaválságban csak a teleinformáció, csomagolás, valamint a követelésbehajtás nem kaphatott ütést (sőt, utóbbi kettő talán még nőtt is), a konferenciaszervezésnél viszont szintén teljes földbeállás lehet, és a hatósági tiltás miatt augusztus 15-ig ez ki is tarthat. Az épületüzemeltetésnél rövid távon nem számítunk visszaesésre – igaz, hogy az irodák java része kiürült átmenetileg, az épületeket fenn kell tartani. Itt inkább hosszabb távon éreztetheti hatását a járvány, ha az otthoni munkavégzés elterjedté, mindennapossá válik, de erre egyelőre felesleges becslést adni.

Ha összegezzük a fentieket, akkor azt mondhatjuk, hogy az adminisztratív és támogató szolgáltatások ágazata szintén fokozottan ki van téve a koronavírus okozta válságnak, a több alágazatban és tevékenységben látott szinte teljes leállás miatt markáns visszaesésre kell számítanunk. Ráadásul ezek nem is fognak felpattanni egyik hónapról a másikra (az autóvásárlások a munkanélküliség és a bizonytalanság növekedése miatt, az utazások a hatósági tiltások miatt, a fejvadászat a magas munkanélküliség okán produkálhat majd tartós visszaesést), és ezt nem tudja ellensúlyozni a kisszámú stabil tevékenység, mint például az épületüzemeltetés.

Így az ágazat közel 1%-kal vetheti vissza a a teljes nemzetgazdasági kibocsátást, vagyis a GDP-növekedést is 1%ponttal mérsékelheti. Az elsőre meglepőnek tűnő erőt az magyarázza, hogy hiába kicsi az ágazat súlya, de az óriási visszaesés miatt az szinte teljes egészében eltűnik a gazdaságból.

portfolio.hu