Sokan nem jutnak el nyaralni

2017. augusztus 15. 13:04
A magyarok 40 százaléka sem idén, sem tavaly nem jutott el nyaralni, kevesebbet költünk nyaralásra, mint az uniós átlag. A hatvan év felettiek, az alacsony iskolázottságúak évek óta nem jutottak el a Balatonhoz - írja az Index.

Az Eurostat is hasonló eredményt kapott egy nemrégiben zárult kutatásban, amiben még ennél is többen, a lakosság több mint fele (50,7 százalék) nyilatkozott úgy, hogy nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást. Ezzel az ötödik legrosszabb eredményt értük el az EU-ban - írja az Index.

Az Index megrendelésére a Závecz Research által országos reprezentatív mintán készített kutatásból kiderül, hogy akik általában megengedhetik maguknak a nyaralást, azok a fővárosiak, az 50 év alattiak, az érettségizettek és a diplomások közül kerülnek ki. A 60 év felettiek, az alacsony iskolázottságúak szinte egyáltalán nem nyaralnak.

Egy hétnél rövidebb nyaralásra többeknek van lehetősége. Az Index tavalyi felmérése alapján 53, idei alapján 48 százalék tud pár napra elutazni, ebből tavaly a Balatonnál 28 százalék vendégeskedett, idén 25 százalék. A Balatonon kívüli települések vonzása összességében ennél nagyobb volt, 2016-ban 36 százalék, most 29 százalék nyaralt más hazai városban, üdülőhelyen. A külföldi nyaralás közönsége tavaly is, idén is 15 százalékos volt. 

Ma jelent meg az MTI-n az az Eurostat eredmény, mely szerint kevesebbet költünk nyaralásra az uniós átlagnál. A luxemburgi állampolgárok költötték a legtöbbet nyaralásra 2015-ben az Európai Unióban, utanként és személyenként mintegy 740 eurót (225 ezer forint). Utánuk a legtöbbet az osztrákok (610 euró), a máltaiak (590 euró) és a belgák (565 euró) költötték egy nyaralásra. A lista másik végén Lettország és Románia (117 euró), Csehország (126 euró), illetve Magyarország (130 euró) található.
Az uniós átlag 320 euró (nagyjából 100 ezer forint) volt a vizsgált évben - írja az MTI

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Elveszhet a cafeteria igazi célja

2016. április 11. 08:51
A munkáltatók túlnyomó többsége – egy friss felmérés válaszadóinak 83 százaléka – pontosan ugyanakkora keretből gazdálkodna, mint most, ha bevezetnék az új, 2017-re ígért, egyelőre nehezen körülhatárolható béresített cafeteria-rendszert. Vagyis nem szívesen adnának hozzá a bérjellegű kiadásokhoz. Az is egyértelmű ugyanakkor: a legtöbb cégnél használnák a néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor által beharangozott „kettős bérrendszert".

Kirúgnak a munkakör megszűnése miatt, majd meghirdetik a pozíciót - mit lehet tenni?

2017. február 17. 08:43
A mai joggyakorlatban is előfordulnak olyan ügyek, melyeknek a tárgya a munkavállalói jogellenes megszüntetés. Ennek egyik formája, mikor a munkaadó azzal az indokkal mond fel, hogy a munkakört szünteti meg, de utólag kiderül, hogy az indok nem valós, mert ugyanazt a munkakört újra meghirdetik. Munkaügyi jogászt kérdeztünk, mit lehet ebben az esetben tenni.