Svédország erdőgazdálkodása (1. rész)

2020. november 16. 09:51
Az utóbbi időben a hazai médiában Svédországról szinte kizárólag politikai tartalmú híradások láttak napvilágot. Ezzel a cikk-sorozattal egy kis színfoltot szeretnénk vinni ebbe az egyhangúságba és részletesebben bemutatni a svédországi erdőgazdálkodás helyzetét.
Svédország erdőgazdálkodása (1. rész)

 

 

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on


Hegyek, erdök, vágásterek, lápok, mocsarak, tavak és a feltáróút. Foto: Lena Gustafsson

Szerző: Varga Kornél, okl. erdőmérnök

Svédországban élek sok éve már, nem a szakmában dolgozom, de érdeklődésem továbbra is töretlen és furcsán néztem az erdőkben tapasztalható jelenségekkel kapcsolatban. Ezek okának jártam/járok utána és tárom a hazai kollégák elé.

 

 

Földtörténet

Maga az ország a Skandináv félszigeten fekszik és Finnországgal együtt ez a terület egy egységes földtörténeti képződmény, ami közel félmilliárd évvel ezelőtt indult el a Déli sarkkör vidékéről a mai helyére. A mintegy 800 ezer km2 kiterjedésű terület geológiai közelmúltja mintegy 3 millió éve kezdődött és akkoriban szubtrópusi növényzet borította felszínét. Ez az állapot jelentősen változni kezdett kb egy milló évvel ezelőtt, amikor is a hőmérséklet folyamatosan csökkent, a klíma zordabbra fordult és végül egy egységes jégtömeggel borított területté vált. Legnagyobb kiterjedésében ez a jégborítás elérte 6.5 milló km2-t és a legvastagabb részein a két kilóméteres vastagságot. A terület mai felszíni arculata a 10 ezer éve véget ért jégkorszak óta látható. Jellemzöi a szétterült törmelék, a morénák és a vándorkövek. A nagytömegű jég saját súlya alatt megolvadt, csúszott a peremek irányába, leginkább dél felé, közben elvégezve a felszínalakító tevékenységét: mélyedéseket, teknőket vályt a kemény kőzetbe. A jégtakaró eltűnésével a félsziget is emelkedni kezdett és a Balti tenger szintje is megnőtt az olvadástól.

A Balti tenger felszíne 420 ezer km2, közel azonos Svédországéval. A mintegy 96 ezer kisebb tó mellett három nagy gleccsertó található Svédországban: a Vänern, ami 5546 km2 és kb. tízszer nagyobb a Balatonnál, a Vättern, ami 1898 km2 és a Mälaren ami 1140 km2 területü.

Tekintettel arra, hogy a Skandináv tömb egy meglehetösen egységes kőzet konglomerátum, amely javarészt gránitból és gnejszből áll, így a talajok sem különösebben változatosak. A podzol és Ramann-féle barna erdőtalaj a két leggyakoribb talajféleség Svédországban.


Vándorkő - https://zetafoto.wordpress.com/tag/moran

Növénytakaró

A jég fokozatos visszahúzódását követve nyír ligetes tundra alapozta meg a későbbi vegetációk termőhelyét. A nyírfajok első példányai kr.e. 12000 évvel jelentek meg Skane területén a rezgőnyárral, a madárberkenyével és a kecskefűzzel egyetemben, majd kr. e. 10000 és 8900 közötti két melegebb periódusban elterjedtek a szárazföld belsejében. 8500 éve pedig a nyír elért Västerbottenig.

Egyes elméletek szerint a luc Oroszország-Finnország irányából érkezett a területre kr.e. 3000 évvel, ez időben egybeesik a bükk délről való betelepülésével. Az erdeifenyő délről kezdte birtokba venni a félszigetet kr.e. 7500 éve és a nagy expanziója kr.e. 6000 és 3000 közé esik amikor 2-4 fokkal melegebb volt, mint napjainkban.

A kocsányos tölgy, mint egy jellegzetes állomány alkotó kb 9000 évvel ezelött jelent meg és kezdett beszivárogni az erdeifenyő-rezgőnyár-nyír elegyes erdőkbe, a szillel és a hárssal együtt. Ez az erdőtársulás mintegy 4000 éven át dominált Dél-Svédországban. Ezt az elegyerdőt a kései kőkorban és bronzkorban a tölgy-bükk erdő váltotta fel.


Kocsányos tölgy - kocsánytalan tölgy 2000-2007

Klíma és erdészeti felosztás

Az ország (szárazföldi) területe 41,1 millió ha, aminek nagy része az erdeifenyő-luc-nyír-éger fafajokkal jellemzett tajga övbe tartozik, kisebb része magashegységi és tundra öv. É-D irányban 1572 km hosszú, K-Ny-i legszélesebb része 499 km, tehát jelentős hőmérséklet és csapadék eloszlásbeli különbségek vannak az országon belül. A központi, kontinentális részeken az éves napsütéses órák száma eléri a 2000-t, akár a mi Alföldünkön.

A nyári átlaghőmérséklet 15 C-fok körül van, a telek viszont a kontinentális hatás miatt hidegek. A legészakibb részen november 18 és január vége között a Nap nem jön fel a látóhatár fölé. A nyár időtartama a nagy kiterjedés miatt változik: Dél-Svédországban 4, Közép-Svédországban 3 hónap és Norrlandon csak 8-10 hét. Az évente jellemző 500 mm körüli csapadék nagy része augusztus-szeptemberben esik.

Érdekesség, hogy a burgonya az északi sarkkör közelében is megterem a hosszú nappaloknak köszönhetően és a szinte folyamatos napsütés miatt 64 nap a tenyészideje. Ugyanez Európában 110 nap.

Az ország hagyományos három nagy területre való osztása nagyjából követi a nagy erdőgazdálkodási régiók vonalát. Götaland 87 700 km2, Svealand 80 850 km2 és Norrland 242 700 km2. A szántók nagy része a déli régióra koncentrálódik és kb 6,5 %-a az ország területének. Produktív (gazdasági) erdőterület 22 475 000 ha (55,74 %), improduktív (éves növedék kisebb, mint 1 m3/ha) erdőterület 5 800 000 ha (14,38 %), tehát valamivel több, mint 70 %-a a területnek erdő. Ehhez jön még a 30 nemzeti park és a természetvédelmi területeken elhelyezkedő 1 millió ha erdőterület.


Teljesítmény növekedés m3/nap, illusztráció: Anna Marconi, forrás: SKOGFORSK

Emberi hatások a tájban és az erdőben

A jégkorszaki jég visszahúzódásával természetesen az ember is megjelent a tájban és azt a kor technikai színvonalának megfelelően elkezdte használni, alakítani. Fontos erről szót ejteni, mert a jég felszínformáló erején és az önerdősülésen túl ez a harmadik legfontosabb tájalakító elem, aminek őskori és közelebbi kori lenyomatai ma is fellelhetők, egyszersmind törvény által védettek. Az őskori ember a tengerparton és a folyók mentén vette birtokba a tájat. Vadászott, halászott, de épített hajót is, tehát az erdőt nem csak tüzelési vagy hajlék építési célból vette igénybe.

A föld megművelésével az erdőhasználat újabb fokozatba kapcsolt, elkezdődött a déli régió felaprózódása, mozaikolódása. A hajóépítések, a fémfegyverek előállítása még több fát igényelt: a kohósításhoz faszénre volt szükség, a hajótest szigeteléséhez pedig kátrányra. Ez megint újabb igénybevételt jelentett az erdők tekintetében.

A tölgy a viking kor óta fontos volt a hajóépítéseknél, és Gustav Vasa 1558-ban királyi regálénak nyilvánította a tölgyet és a tilalom 1830-ig életben volt. Az állam tölgyre vonatkozó elsőbbségi joga 1875-ig fennmaradt, ennek ellenére 1790 és 1825 között a fűrészrönk minőséget adó tölgyek 80 %-a eltűnt Dél-Svédországból. 500 éve még Európa egyik legelmaradottabb állama volt, de az 1700-as évekre vas és acél nagyhatalommá vált. A lakosság háromnegyede továbbra is a mezőgazdaságból élt, viszont az erdők mélyén "ipari" tevékenység folyt, pl a kátrány előállítás. 1615-ben 13000 to-t exportált Svédország és a termelés egyre bővült, amíg a gőzhajók ki nem szorították a vitorlásokat. 1863-ban 227000 to-s kátrányexporttal ez az iparág a csúcsra jutott, utóljára 1890-ben exportáltak 6746 to-t.

A fakitermelések igazi fellendülése a XIX. sz-ban következett be, amikor is a vízre telepített fűrészmalmok segítették a fafeldolgozást. Ezzel egyidőben a déli országrészből szinte teljesen eltűnt az erdő és egy mezőgazdasági kultúrtájjá alakult.


Az erdőterület megoszlása a tulajdonosok arányában, 2014.
privata enskilda ägare=magánszemélyek - 50% / privatägda aktiebolag=magántulajdonú vállalkozások - 25% / statsäga aktiebolag=állami tulajdonú RT - 14% / övriga privata ägare=egyéb magánszemélyek - 6% / staten= állam - 3% / övriga allmänna ägare=egyéb közösségi tulajdonos - 2%

 

Tulajdonosi szerkezet, ingatlanpiac és fafaj arány

A svédországi erdőgazdálkodás és a hozzá kapcsolódó feldolgozó ipar az ország termelési értékének kb 10-12 %-át adja. De kik a résztvevők? Az erdők tulajdonosi köre az alábbiak szerint alakult 2017-ben: 48 %-ot magánszemélyek birtokoltak, szám szerint 319650 fő, 24 %-át magán tulajdonú vállalkozások, 13 %-ot állami tulajdonú részvénytársaságok, 6 %-át egyéb magánszemély (pl svéd egyház), 7 %-ot az állam (pl nemzeti park) és 2 %-ot egyéb tulajdonosi kör (alapítvány, pl). A legnagyobb erdőtulajdonosok a Sveaskog Förvaltning Ab, ca 3,5 millió ha (ez másfélszerese a magyarországi össz erdöállománynak.), az SCA AB, 1,63 millió ha és a Bergvik Skog Väst AB 1,61 milló ha. Tulajdonossá bárki válhat, a törvény harmonizál az európai jogrenddel. Persze azért egy kis nehezített pályán még egy svéd állampolgárnak is keresztül kell verekednie magát, a magas vételáraktól eltekintve. A "glesomrade", azaz az erdei tanyavilágba kell költözni a vásárlás előtt minimum három hónappal és az illetékes hatóságtól egy megszerzési engedélyt beszerezni. Ezzel az aktussal a hivatal szeretné fenntartani a tulajdonosi arányokat a területen és egyben vigyáznak, hogy ne néptelenedjen el a tanyavilág.

Az igazi szakmai kérdések felé csavarva a gondolat menetet: mit is birtokolnak tulajdonképpen a tulajdonosok?

Svédország erdőállományainak zömét három fafaj alkotja: a luc (41 %-a a fakészletnek), 40 % erdeifenyö és 12 % nyír. Az éger 1,5 %-kal, a rezgönyár 1,7 %-al részesedik a fakészletből. A többi izgalmas fafajra vonatkozóan abszolut köbméter értékeket közlök: a szil ca 1 millió, a kőris 4-5 millió (kb 10 ezer ha), a gyertyán 700 ezer, a tölgyek 40 millió, a hárs 1 millió, a bükk 22 millió, a madárcseresznye ca 500 ezer és a juhar 1 millió m3.

 

A következö részben az erdőtervekről és a régiókat jellemző erdőállományokról fogok írni.

 

 

Szerző: Varga Kornél - okl. erdőmérnök

 

 

MobileForester by Woodspring

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

Mátyás Fakereskedo Kft

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

 

 

 

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on


Hegyek, erdök, vágásterek, lápok, mocsarak, tavak és a feltáróút. Foto: Lena Gustafsson

Szerző: Varga Kornél, okl. erdőmérnök

Svédországban élek sok éve már, nem a szakmában dolgozom, de érdeklődésem továbbra is töretlen és furcsán néztem az erdőkben tapasztalható jelenségekkel kapcsolatban. Ezek okának jártam/járok utána és tárom a hazai kollégák elé.

 

 

Földtörténet

Maga az ország a Skandináv félszigeten fekszik és Finnországgal együtt ez a terület egy egységes földtörténeti képződmény, ami közel félmilliárd évvel ezelőtt indult el a Déli sarkkör vidékéről a mai helyére. A mintegy 800 ezer km2 kiterjedésű terület geológiai közelmúltja mintegy 3 millió éve kezdődött és akkoriban szubtrópusi növényzet borította felszínét. Ez az állapot jelentősen változni kezdett kb egy milló évvel ezelőtt, amikor is a hőmérséklet folyamatosan csökkent, a klíma zordabbra fordult és végül egy egységes jégtömeggel borított területté vált. Legnagyobb kiterjedésében ez a jégborítás elérte 6.5 milló km2-t és a legvastagabb részein a két kilóméteres vastagságot. A terület mai felszíni arculata a 10 ezer éve véget ért jégkorszak óta látható. Jellemzöi a szétterült törmelék, a morénák és a vándorkövek. A nagytömegű jég saját súlya alatt megolvadt, csúszott a peremek irányába, leginkább dél felé, közben elvégezve a felszínalakító tevékenységét: mélyedéseket, teknőket vályt a kemény kőzetbe. A jégtakaró eltűnésével a félsziget is emelkedni kezdett és a Balti tenger szintje is megnőtt az olvadástól.

A Balti tenger felszíne 420 ezer km2, közel azonos Svédországéval. A mintegy 96 ezer kisebb tó mellett három nagy gleccsertó található Svédországban: a Vänern, ami 5546 km2 és kb. tízszer nagyobb a Balatonnál, a Vättern, ami 1898 km2 és a Mälaren ami 1140 km2 területü.

Tekintettel arra, hogy a Skandináv tömb egy meglehetösen egységes kőzet konglomerátum, amely javarészt gránitból és gnejszből áll, így a talajok sem különösebben változatosak. A podzol és Ramann-féle barna erdőtalaj a két leggyakoribb talajféleség Svédországban.


Vándorkő - https://zetafoto.wordpress.com/tag/moran

Növénytakaró

A jég fokozatos visszahúzódását követve nyír ligetes tundra alapozta meg a későbbi vegetációk termőhelyét. A nyírfajok első példányai kr.e. 12000 évvel jelentek meg Skane területén a rezgőnyárral, a madárberkenyével és a kecskefűzzel egyetemben, majd kr. e. 10000 és 8900 közötti két melegebb periódusban elterjedtek a szárazföld belsejében. 8500 éve pedig a nyír elért Västerbottenig.

Egyes elméletek szerint a luc Oroszország-Finnország irányából érkezett a területre kr.e. 3000 évvel, ez időben egybeesik a bükk délről való betelepülésével. Az erdeifenyő délről kezdte birtokba venni a félszigetet kr.e. 7500 éve és a nagy expanziója kr.e. 6000 és 3000 közé esik amikor 2-4 fokkal melegebb volt, mint napjainkban.

A kocsányos tölgy, mint egy jellegzetes állomány alkotó kb 9000 évvel ezelött jelent meg és kezdett beszivárogni az erdeifenyő-rezgőnyár-nyír elegyes erdőkbe, a szillel és a hárssal együtt. Ez az erdőtársulás mintegy 4000 éven át dominált Dél-Svédországban. Ezt az elegyerdőt a kései kőkorban és bronzkorban a tölgy-bükk erdő váltotta fel.


Kocsányos tölgy - kocsánytalan tölgy 2000-2007

Klíma és erdészeti felosztás

Az ország (szárazföldi) területe 41,1 millió ha, aminek nagy része az erdeifenyő-luc-nyír-éger fafajokkal jellemzett tajga övbe tartozik, kisebb része magashegységi és tundra öv. É-D irányban 1572 km hosszú, K-Ny-i legszélesebb része 499 km, tehát jelentős hőmérséklet és csapadék eloszlásbeli különbségek vannak az országon belül. A központi, kontinentális részeken az éves napsütéses órák száma eléri a 2000-t, akár a mi Alföldünkön.

A nyári átlaghőmérséklet 15 C-fok körül van, a telek viszont a kontinentális hatás miatt hidegek. A legészakibb részen november 18 és január vége között a Nap nem jön fel a látóhatár fölé. A nyár időtartama a nagy kiterjedés miatt változik: Dél-Svédországban 4, Közép-Svédországban 3 hónap és Norrlandon csak 8-10 hét. Az évente jellemző 500 mm körüli csapadék nagy része augusztus-szeptemberben esik.

Érdekesség, hogy a burgonya az északi sarkkör közelében is megterem a hosszú nappaloknak köszönhetően és a szinte folyamatos napsütés miatt 64 nap a tenyészideje. Ugyanez Európában 110 nap.

Az ország hagyományos három nagy területre való osztása nagyjából követi a nagy erdőgazdálkodási régiók vonalát. Götaland 87 700 km2, Svealand 80 850 km2 és Norrland 242 700 km2. A szántók nagy része a déli régióra koncentrálódik és kb 6,5 %-a az ország területének. Produktív (gazdasági) erdőterület 22 475 000 ha (55,74 %), improduktív (éves növedék kisebb, mint 1 m3/ha) erdőterület 5 800 000 ha (14,38 %), tehát valamivel több, mint 70 %-a a területnek erdő. Ehhez jön még a 30 nemzeti park és a természetvédelmi területeken elhelyezkedő 1 millió ha erdőterület.


Teljesítmény növekedés m3/nap, illusztráció: Anna Marconi, forrás: SKOGFORSK

Emberi hatások a tájban és az erdőben

A jégkorszaki jég visszahúzódásával természetesen az ember is megjelent a tájban és azt a kor technikai színvonalának megfelelően elkezdte használni, alakítani. Fontos erről szót ejteni, mert a jég felszínformáló erején és az önerdősülésen túl ez a harmadik legfontosabb tájalakító elem, aminek őskori és közelebbi kori lenyomatai ma is fellelhetők, egyszersmind törvény által védettek. Az őskori ember a tengerparton és a folyók mentén vette birtokba a tájat. Vadászott, halászott, de épített hajót is, tehát az erdőt nem csak tüzelési vagy hajlék építési célból vette igénybe.

A föld megművelésével az erdőhasználat újabb fokozatba kapcsolt, elkezdődött a déli régió felaprózódása, mozaikolódása. A hajóépítések, a fémfegyverek előállítása még több fát igényelt: a kohósításhoz faszénre volt szükség, a hajótest szigeteléséhez pedig kátrányra. Ez megint újabb igénybevételt jelentett az erdők tekintetében.

A tölgy a viking kor óta fontos volt a hajóépítéseknél, és Gustav Vasa 1558-ban királyi regálénak nyilvánította a tölgyet és a tilalom 1830-ig életben volt. Az állam tölgyre vonatkozó elsőbbségi joga 1875-ig fennmaradt, ennek ellenére 1790 és 1825 között a fűrészrönk minőséget adó tölgyek 80 %-a eltűnt Dél-Svédországból. 500 éve még Európa egyik legelmaradottabb állama volt, de az 1700-as évekre vas és acél nagyhatalommá vált. A lakosság háromnegyede továbbra is a mezőgazdaságból élt, viszont az erdők mélyén "ipari" tevékenység folyt, pl a kátrány előállítás. 1615-ben 13000 to-t exportált Svédország és a termelés egyre bővült, amíg a gőzhajók ki nem szorították a vitorlásokat. 1863-ban 227000 to-s kátrányexporttal ez az iparág a csúcsra jutott, utóljára 1890-ben exportáltak 6746 to-t.

A fakitermelések igazi fellendülése a XIX. sz-ban következett be, amikor is a vízre telepített fűrészmalmok segítették a fafeldolgozást. Ezzel egyidőben a déli országrészből szinte teljesen eltűnt az erdő és egy mezőgazdasági kultúrtájjá alakult.


Az erdőterület megoszlása a tulajdonosok arányában, 2014.
privata enskilda ägare=magánszemélyek - 50% / privatägda aktiebolag=magántulajdonú vállalkozások - 25% / statsäga aktiebolag=állami tulajdonú RT - 14% / övriga privata ägare=egyéb magánszemélyek - 6% / staten= állam - 3% / övriga allmänna ägare=egyéb közösségi tulajdonos - 2%

 

Tulajdonosi szerkezet, ingatlanpiac és fafaj arány

A svédországi erdőgazdálkodás és a hozzá kapcsolódó feldolgozó ipar az ország termelési értékének kb 10-12 %-át adja. De kik a résztvevők? Az erdők tulajdonosi köre az alábbiak szerint alakult 2017-ben: 48 %-ot magánszemélyek birtokoltak, szám szerint 319650 fő, 24 %-át magán tulajdonú vállalkozások, 13 %-ot állami tulajdonú részvénytársaságok, 6 %-át egyéb magánszemély (pl svéd egyház), 7 %-ot az állam (pl nemzeti park) és 2 %-ot egyéb tulajdonosi kör (alapítvány, pl). A legnagyobb erdőtulajdonosok a Sveaskog Förvaltning Ab, ca 3,5 millió ha (ez másfélszerese a magyarországi össz erdöállománynak.), az SCA AB, 1,63 millió ha és a Bergvik Skog Väst AB 1,61 milló ha. Tulajdonossá bárki válhat, a törvény harmonizál az európai jogrenddel. Persze azért egy kis nehezített pályán még egy svéd állampolgárnak is keresztül kell verekednie magát, a magas vételáraktól eltekintve. A "glesomrade", azaz az erdei tanyavilágba kell költözni a vásárlás előtt minimum három hónappal és az illetékes hatóságtól egy megszerzési engedélyt beszerezni. Ezzel az aktussal a hivatal szeretné fenntartani a tulajdonosi arányokat a területen és egyben vigyáznak, hogy ne néptelenedjen el a tanyavilág.

Az igazi szakmai kérdések felé csavarva a gondolat menetet: mit is birtokolnak tulajdonképpen a tulajdonosok?

Svédország erdőállományainak zömét három fafaj alkotja: a luc (41 %-a a fakészletnek), 40 % erdeifenyö és 12 % nyír. Az éger 1,5 %-kal, a rezgönyár 1,7 %-al részesedik a fakészletből. A többi izgalmas fafajra vonatkozóan abszolut köbméter értékeket közlök: a szil ca 1 millió, a kőris 4-5 millió (kb 10 ezer ha), a gyertyán 700 ezer, a tölgyek 40 millió, a hárs 1 millió, a bükk 22 millió, a madárcseresznye ca 500 ezer és a juhar 1 millió m3.

 

A következö részben az erdőtervekről és a régiókat jellemző erdőállományokról fogok írni.

 

 

Szerző: Varga Kornél - okl. erdőmérnök

 

 

MobileForester by Woodspring

KEFAG Zrt

KARDEX Kft

BEK-HOLZ Kft

ERDÉRT-TUZSÉR Zrt

Erdoszöv Zrt

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Belsound Kft - Zajvédelem

EGERERDO Zrt

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

Mátyás Fakereskedo Kft

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

fataj.hu

Kapcsolódó cikkek

Az őszi településfásítás befejeződött, de tavasszal folytatjuk!

2020. november 23. 08:56
Országszerte 475 település csatlakozott az Agrárminisztérium által meghirdetett Településfásítási programhoz. A KEFAG Zrt. által csemetekertjében felnevelt sorfák igénylésében az EGERERDŐ Zrt. működési területén lévő települések közül is több, mint 20-an sikeresen vettek részt.

Kampány indult a nemzeti parkok népszerűsítésére

2020. augusztus 19. 08:08
Magyarország nemzeti parkjainak népszerűsítése érdekében kampányt indított az Agrárminisztérium (AM) megbízásából az Agrármarketing Centrum (AMC) a nemzeti parki igazgatóságok szakmai koordinálása mellett.