Szebenyi Péter: A vegyesen égetett kerti zöldhulladék is komoly légszennyezéssel jár, szén-monoxid keletkezik, amely már kis mennyiségben is mérgező

2019. szeptember 04. 08:48
Az egészséges környezetre való igény napról napra egyre nagyobb a magyar társadalomban is. Emiattérzik egyre többen úgy, valamilyen módon hozzá kell járulniuk a jövő öko-nemzedékének megmentéséhez. Ha pedig egy közösség példát mutat, egyre többen csatlakoznak hozzá – mondta el lapunknak Szebenyi Péter környezetmérnök, a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány elnöke.

– Ősszel a lombhullás következtében rengeteg falevél végzi a kertes házas kerületekben a kertvégi égetőben. A legtöbb helyen tiltják, vagy általános törvény szabályozza a tevékenységet?

– Az avarégetés Budapesten és még tizenhét településen tiltott tevékenység. A többi településen időszakos rendeletekhez kötve engedélyezett az avarégetés idejétmúlt intézménye. Törvény mondja ki, hogy a levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt folyékony, légnemű vagy szilárd anyag közvetítésével minőségét veszélyeztető vagy egészséget károsító módon terheli.

– Milyen károkat okoz a levelek elégetése?

– A vizes avar vagy a vegyesen égetett kerti zöldhulladék komoly légszennyezéssel jár, ami súlyos egészségügyi károsodást okozhat. A nagy szennyezést elsősorban az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom okozza. A növényi részekben lévő szén csak részben oxidálódik, szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező.

– Hogyan ösztönzik komposztálásra a lakosságot?

– A környezetvédelmi JÖN Alapítványunk harmadik alkalommal hirdette meg az őszi Ne égess, komposztálj! kampányát, ami évről évre újabb és újabb elemekkel bővül. Ilyen volt 2018-ban a Komposztáló-szépségverseny, ahova tavaly több mint ötven komposztáló nevezett be ládájával. Példát mutattak, hogy ők hogyan csinálják. Mindemellett létrehoztunk egy KomPOSZTolok, hogy ne az avart égessem közösségi csoportot, amelynek már háromezer tagja van. A csoport célja egyértelműen a komposztálás népszerűsítése, a kerti hulladék, élelmiszer-hulladék komposztálása, gazdag termőtalaj képzése, és mellé próbálunk kerti trükkök bemutatásával kedvet csinálni az akcióhoz.

– Klímavédelem ügyében talán az egyetlen megoldás, amit mindenki megtehet, a faültetés. Mit tesz az ügyért a JÖN Alapítvány?

– Köztudott, a városokban a fák javíthatják a levegő minőségét, segítségükkel alacsonyabban tartható a károsanyag-kibocsátás. Az említett évszakos kampányban ismét népszerűsítjük az őszi faültetések fontosságát. Idén a megnövekedett igény miatt is hirdettük meg a JÖN Faültetési Nagyköveti programot.

 – Hol szervezik az akciót,hogyan hívják, szólítják meg a lakosságot?

– A program lényege, hogy az az önkéntes, aki fát akar ültetni, gyűjt pénzt a faültetésre a Jougyekert.hu honlapon keresztül, mint a JÖN nagykövete. A jelentkező azzal válhat egy Jó Ügy követévé, ha valamilyen esemény kapcsán vállalja, hogy adományokat gyűjt megjelölt célra. Ha minket választ, és sikeres a gyűjtése, akkor a JÖN megszervezi az illetékes szervekkel egyeztetve az adott helyszínre a faültetési akciót.Az oldalon az önkéntes leírhatja, hogy miért lett az adott Jó Ügy követe, és miért gondolja, hogy az adott Jó Ügyet másoknak is támogatniuk kellene. Saját oldala létrehozásakor egy célt is kitűzhet maga elé, hogy mennyi támogatást tervez összegyűjteni, így ha a saját motivációját jól írja le, már az is sikert hoz.

– Az alapítvány által kiültetett fákat ki fogja gondozni?

– Ez talán a legfontosabb kérdés, amit a faültetések tervezésénél sokan elfelejtenek. Csak olyan helyre ültetünk engedéllyel fákat, melyeknél előzetesen egyeztetünk az illetékessel, hogy ültetés után a terület karbantartója, tulajdonosa gondozza majd a fákat. Egy fa ültetése közel olyan felelősség, mintha egy állatot fogadnánk örökbe.

– Hogyan lehet az embereket ennek a célnak megnyerni?

– Az egészséges környezetre való igény napról napra egyre nagyobb a magyar társadalomban is. Emiatt egyre többen érzik úgy, hogy valahogy hozzá kell járulniuk a jövő öko-nemzedékének megmentéséhez.

– Milyen erővel bír a kö­-­zös­ségépítés?

– Ez a lelke az egésznek. Szinte minden ember szeretne valamilyen közösséghez tartozni. Ha az a közösség tettre kész, példát mutat, nemesek a céljai, akkor egyre többen csatlakoznak hozzá, és építenek valami egészen különlegeset. A közösségek erőforrásokat hoznak létre, emiatt fontosak a közösségépítési stratégiák. A jó ügyek egyre fontosabbak az embereknek.

– Hányan szoktak részt venni egy ilyen önkéntes akcióban?

– A téma felkapottságától függ. Ha égnek az őserdők, akkor mindenki fát akar ültetni, ha szeméttől fulladnak meg a halak, akkor szemetet akarnak szedni az emberek.

– Honnan az önkéntes szel­lemiség?

– Fogyasztói és sok esetben érzéketlen társadalmunkban nagyszerű dolog megmutatni a jó irányt, segíteni az embereket abban, hogy valami jót tehessenek. Szerintem mindenki igényli a mindennapokban való jó cselekedeteket, de kevesen találnak megfelelő helyet, lehetőséget arra, hogy jót tegyenek.

– Hogyan alakította ki az alapítvány által sugallt szemléletet és szervezi köré az akciókat?

– Mindig is érdekelt a közösség- és szervezetépítés, de az ismereteimet nem az iskolai képzésem alatt, hanem autodidakta módon szereztem meg.

– Magyarország hol tart az önkéntességben?

– Az önkéntesség sokrétű. Önkéntes lehet bárki, aki társadalmi szerepvállalásra szánja el magát, tesz valakinek vagy valakiknek valami hasznosat térítésmentesen. Rengeteg szociális, környezetvédelmi, állatvédelmi önkéntes szervezet működik hazánkban, ahova be lehet kapcsolódni. Az Onkentes.gov.hu. jó irányt ad.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Veszélyben a Föld, gyorsan fogynak az erőforrások

2019. április 24. 09:40
Mi sem mentesülünk a Föld terhelésének felelőssége alól: ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor 1,92 bolygóra lenne már szükség.

10 gyógynövény, aminek minden kertben ott a helye

2018. november 28. 08:07
Töltsük fel házipatikánkat a kertünkből. Ötletek és tanácsok kezdőknek és haladóknak.