Szemmagasságban

2018. november 12. 08:20
Egy jó cikk arról, hogyan is lenne érdemes viszonyulni társainkhoz és hogyan lenne érdemes egyáltalán elindulni, ki a világba....

 

A napokban volt egy coaching ülésem egy magyar vezérigazgatóval, aki elmondta, hogy véleménye szerint az igazgatóság tagjai a külföldi prezentációk során gyengén szerepelnek, majdnem lejáratják a magyar céget, ahelyett, hogy eladnák azt a befektetők, külföldi tulajdonosok vagy más régiós leányvállalatok vezetői előtt. Annak ellenére teszik ezt, hogy a magyar eredmények gyakran sokkal jobbak, mint a szomszédos országoké.

Nem az első eset, hogy ezt hallom.

Mi a lehetséges oka ennek?

Az ok egyrészt, de csak esetenként, a szegényes nyelvtudás. A jelenség mögött túlnyomórészt viselkedészavar, a kommunikációban jelentkező alapvető gyengeségek, a néhol szerénykedő, néhol fellengző kinyilatkoztatások, a semmiképpen sem adekvát és szemmagasságban történőattitűdjük áll.

Szívügyem, és az interkulturális tréningek során egyik fő feladatomnak tekintem, hogy a külföldi kollégák számára a magyarok imázsát a megfelelő polcra tegyem, és megteremtsem közöttük a hidat: SZEMMAGASSÁGBAN!

Sajnos, úgy tűnik, hogy a vezetők egy része, és a munkavállalók nagy többsége erre magától nem képes. Nem a képzettségük vagy a tehetségük szab ennek gátat.

Idézek pár véleményt a magyar kollégákról német, angol, svájci, holland, lengyel és amerikai üzletfeleik szemszögéből:

“Visszahúzódóak. Nem tudják világosan elmondani, hogy mit szeretnének. Túlságosan megsértődnek, ha kritizálják őket. Már-már kellemetlenül kedvesek és hálálkodóak. Elnézést kérnek mindenért. Olyan kifejezéseket használnak, mely inkább egy alattvalói minőségben megszokott.”

Ugyanakkor… “Túl büszkék. Arrogánsnak tűnnek. Sokat akadékoskodnak. Mindig más utakon akarnak járni, mint a többi ország. Gyakran más értékrendszert képviselnek.” A kép tehát eléggé összetett.

Mit is értek szemmagasság alatt, és hogyan lehet ide eljutni?

A szemmagasság mindenekelőtt a BELSŐ TARTÁS kérdése.

Csak én, mint megfigyelő vagyok abban a helyzetben, hogy egy másik embert nagyobbnak vagy kisebbnek lássak. Miközben ezt teszem, automatikusan megjelennek a különböző érzelmek és gondolatok, melyek a saját felül- vagy alárendeltségemmel konfrontálódnak. És ezzel együtt, azonnal megjelenik az önértékem fel- vagy leértékelése, illetve a velem szemben álló értékének megítélése is.

A valóságban a saját magunk által szerzett tapasztalatokra való emlékezés befolyásolja, hogy milyen elvárásokat támasztok magammal és más emberekkel szemben. Ezek szimpátiában vagy antipátiában nyilvánulnak meg, melyeket különböző aspektusok váltanak ki. Ilyen például: a kor, a nem, kulturális és szociális háttér, képzettség, szerepek, a vállalati hierarchiában betöltött szerepek és a szociális státusz, hogy csak néhányat említsek. Mindezek -tudatosan vagy tudatalatti megjelenésben – a saját magam és a velem szemben álló értékének fel- vagy leértékeléséhez vezet.

A szemmagasságban történő kommunikáció az egyenlőség leképzése. Ez lehet az intelligencia, a képzettség vagy akár a pénzügyek szintjén is. Ha szemmagasságban akarok tárgyalni valakivel, akkor ugyanazon a szinten kell tudjak érvelni, vitatkozni vagy filozofálni. Olyan személyek között, ahol intelligenciában vagy képzettségben űr van, gyorsan konfliktus keletkezik. Az egyik szereplő nem elismertnek és alárendeltnek fogja érezni magát.

Ez az űr a fent említett vezetői szinten értelmezhetetlen. A nem szemmagasságban történő interakció többnyire önbecsülési problémákból és önismereti hiányosságokból épitkezik.

Gyakori magyarázat erre, hogy a magyarok túlságosan is meg akarnak felelni. Alárendelt szerepük adott, hiszen a külföldi tulajdonos diktál, ők csak végrehajtók. SSC-k esetében nem számítanak másra, csak alsóbbrendűbb munkákra, illetve, hogy a magyar individualizmus és öntörvényűség sokszor utat tör magának, és ezzel kellemetlenkedik a tulajdonos szemében.

Bármelyik variáció igaz lehet, ha a menedzsment tag vagy a nemzetközi teamben dolgozó munkavállaló rosszul ítéli meg a pozicióját és az érdekeit, illetve tévesen választja meg a viselkedését.

Tapasztalatom szerint a következő 4 pont fókuszba emelése segíthet a szemmagasságban való kommunikáció elérésében:

1. Feltétlen és mély önismeret megszerzése.

2. Az ÉN megerősítése és előtérbe helyezése a SZEREPPEL szemben. A szerepek gyorsan változnak, de az EGYED és az ÉN magas értékének állandónak kell lenni.

2. Csak azokkal tudunk bizalmat és kooperációt kialakítani, akikkel közös értékeketképviselünk. Meg kell találni ezeket a pontokat, és ezekre kell építkezni a kommunikációban.

4. A belső tartás fejlesztése tudatos munkával megvalósítható. Az önbizalom fejleszthető.Mi magunk döntjük el tehát, hogy mit vagyunk képesek ezért megtenni. Egyedi kérdés, hogy milyen mélyen kell a változást elindítani magunkban. Ez nem is olyan nehéz, ha megfelő elemzés előzi meg a munkát.

Ez az attitűd, és ezek a skillek fejleszthetőek, és mérhetően javíthatóak.

Jézus, János evangéliumában a hét „ÉN VAGYOK…“ kezdetű mondattal megfogalmazta, hogy ki ő, és mit nyújt azoknak, akik kapcsolatba kerülnek vele.

Ugyanígy megfogalmazható magunknak is a küldetésünk, azaz a létezésünk magja és értéke. Így rögtön szemmagasságba kerülünk egymással, bárhol a világon.

Mindannyiunknak van küldetése.

Malchiner Maximilian Péter
www.innermetrix.hu

hrblog.hu

Kapcsolódó cikkek

Számolja ki, mennyit visz haza jövőre!

2016. október 26. 07:54
Már elérhető a HR Portál új bérkalkulátora a 2017-es évre.

Így még sosem láttuk a Balatont

2018. augusztus 22. 08:28
Elképesző kavalkád, különleges élmény - nem érdemes kihagyni.