„A vadon élő burgonyafajták sok mindent megtaníthatnak nekünk arról, hogy milyen genetikai tulajdonságok kritikusak az éghajlatváltozáshoz és a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodásban, a táplálkozás minőségének és az élelmezés biztonságának a javításában.” Fotó: Magyar Mezőgazdaság

 

Mivel az éghajlatváltozás továbbra is komoly kihívásokat jelent a fenntartható élelmiszer-ellátásban szerte a világon, a montreali McGill Egyetem tudósai a burgonya ellenálló-képességének és tápanyagtartalmának javítását tűzték ki célul.

 

A ScienceDaily beszámolója szerint Martina Strömvik professzor és csapata egy burgonya-pángenomot hozott létre, hogy azonosítsa azokat a genetikai tulajdonságokat, amelyek segíthetnek a következő szuperkrumpli előállításában.

 

A molekuláris biológiában a pángenom (vagy szupragenom) tartalmazza az egy fajhoz tartozó lehetséges gének teljes választékát.

 

„A szuper pángenomunk rávilágít a burgonya genetikai sokféleségére és arra, hogy milyen genetikai tulajdonságokat lehetne érvényesíteni a termesztésben”

– mondta Strömvik professzor, aki kanadai, észak-amerikai és perui kutatókkal dolgozott együtt. 60 fajt képvisel és a burgonya, valamint rokonai genomszekvenciájának eddigi legkiterjedtebb gyűjteménye. A vadon élő burgonyafajták sok mindent megtaníthatnak nekünk arról, hogy milyen genetikai tulajdonságok kritikusak az éghajlatváltozáshoz és a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodásban, a táplálkozás minőségének és az élelmezés biztonságának a javításában.”

A pángenom 60 fajt képvisel és a burgonya, valamint rokonai genomszekvenciájának eddigi legkiterjedtebb gyűjteménye Fotó: Magyar Mezőgazdaság

 

A pángenom felépítéséhez a kutatók szuperszámítógépeket és nyilvános génbankokat használtak. Úgy vélik, a segítségével számos kérdést meg lehet válaszolni ennek a fontos növénynek az evolúciójáról, amelyet közel 10 000 évvel ezelőtt háziasítottak az őslakosok Peru déli hegyvidékein. Használható arra is, hogy segítsen azonosítani bizonyos géneket egy szuperkrumpli megalkotásához, akár a hagyományos nemesítés, akár a génszerkesztés technológiájával.

 

A tudósok azt remélik, hogy kifejlesztenek valamit, ami jobban ellenáll a betegségek különféle formáinak és a szélsőséges időjárásnak, például a túl sok esőnek, a fagynak, illetve aszálynak.

A burgonya a rizs és a búza után az egyik legfontosabb élelmiszernövény világszerte. Fotó: Magyar Mezőgazdaság

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/sciencedaily.com