A levegőszennyezés továbbra is a legnagyobb környezeti eredetű egészségi kockázat Európában: évente majdnem 500 ezer ember idő előtti halálát okozza. Ez a közúti balesetek áldozatainak tízszerese. A légszennyezés összefügg a légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségekkel, a szélütéssel és a rákkal. Továbbá az éghajlatot, az ökoszisztémákat, az épített környezetet – ezen belül a kulturális örökséget – és a gazdaságot is jelentősen károsítja.

A finom szálló por szintje alig csökken

És bár a levegőminőség az utóbbi években fokozatosan javult Európában, ám számos tagállam továbbra sem nem felel meg a hatályos előírásoknak: jelenleg több mint a felük ellen folyik emiatt kötelezettségszegési eljárás. Ne felejtsük azonban, hogy az emberi légzőrendszerre egyik legveszélyesebb szennyezési forma, a finom szálló por (PM2,5) szintje nem csökkent jelentős mértékben az európai országokban.

Települési és megyei képviselőként fontosnak tartom, hogy a lakóhelyünk térségében is tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a környezetünk védelméért. A Régiók Bizottságában éppen ezért örömmel vállaltam a vélemény jelentéstevői feladatát, mivel azt gondolom, hogy az önkormányzatok viszonylag kis befektetéssel, elsősorban szemléletformálással, valamint a már meglévő jógyakorlatok mentén tudják előmozdítani a környezetvédelem ügyét. Ezek a lépések azonban alulról felfelé építkezve lehetnek igazán eredményesek és tudják hatékonyan támogatni a kormány környezetvédelmi intézkedéseit

– mondta el a HelloVidék kérdésére Karácsony Ádám.

A levegőminőség javítását a szakember szerint leghatékonyabban a megelőzés elvének alkalmazásával, azaz a kibocsátások megakadályozásával és korlátozásával lehetne támogatni. A legfontosabb légszennyező források ugyanis napjainkban a lakossági szilárd tüzelésből és a közlekedésből származnak. Úgy gondolja: el kell ismerni, hogy már nem csupán a „nagy gyárak” ontják tőlünk függetlenül a füstöt (országos szinten a kisméretű részecske (PM2,5) kibocsátás több mint háromnegyede a lakossági szilárd tüzelésből származik), hanem mindenkinek személyes felelőssége van a helyi légszennyezettség kialakulásában.

A légszennyezés nem ismer országhatárokat

A Régiók Európai Bizottságának álláspontja szerint fontos szem előtt tartani azt is, hogy általánosságban véve az olyan környezeti problémák, mint a légszennyezés, nem ismernek országhatárokat. Ezért kiemelt jelentőségű a nemzetközi és regionális együttműködés, illetve fellépés.

Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan a levegőminőség alakulása szempontjából kedvezőtlen helyzetben van. A Kárpát-medence levegője nehezen tisztul, ritkák a frontok, a szélsebesség alacsony, úgynevezett „hidegpárna” alakul ki, amely lenyomja a szmogot a talaj közelébe. Mindezen tényezők indokolják, hogy hazánknak fokozottan figyelembe kell vennie a levegővédelmi kötelezettségeket, előírásokat. A becslések szerint hazánkban évente több mint tízezer ember idő előtti haláláért tehető felelőssé a „láthatatlan gyilkosnak” is nevezett légszennyezés, uniós szinten pedig ez a szám közel félmillió. Azért fontos fellépni ellene, mert a légszennyezés nemcsak légzőszervi megbetegedéseket, hanem érrendszeri és rákos elváltozásokat is okoz, ha pedig a betegségek miatt kieső munkaórákat és ökológiai károkat is figyelembe vesszük, az Unióban a kieső becsült éves összeg 330 és 940 milliárd euró közé tehető

– hangsúlyozta Karácsony Ádám.

Számos tanulmány született arról, hogy szoros az összefüggés a vírusos légúti megbetegedések súlyossága, az elhalálozások száma, valamint a légszennyezés között. A járvány leglátványosabban olyan területeken mutatja meg a hatását, ahol magas az általános légszennyezettség. A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében például az ipari termelésben és a közlekedésben bevezetett globális léptékű korlátozások jelentős mértékben csökkentették bizonyos légszennyező anyagok koncentrációját.

Az egészséges ökoszisztémák szerepe kiemelt

Karácsony Ádám kiemelte, hogy a COVID-19 környezetvédelmi szempontból rávilágított arra, hogy az egészséges ökoszisztémák, a biológiai sokféleség és a tiszta levegő biztosítása fontos szerepet játszik abban, hogy kisebb esélye legyen az ilyen jellegű járványok kitörésének és következményeik kevésbé legyenek súlyosak. Az adatokat sorolva aláhúzta, hogy a budapesti agglomerációból például közel 100 ezer utas ingázik naponta a fővárosba, ezért fontos megemlíteni, hogy a következő években jelentős fejlesztéseket hajtanak végre a HÉV vonalakon. Az elővárosi vasúthálózat modernizálása motivációt jelenthet az autót használók számára, hogy inkább közösségi közlekedési eszközöket vegyenek igénybe.

Hazánkban régi múltja van a légszennyezés elleni küzdelemnek, és a koronavírus járvány miatt talán jobban napirenden is van a kérdés. Ennek egyik aktuális megnyilvánulása az Országgyűlés által június elején elfogadott jogszabály-módosítás, melynek értelmében jövő évtől tilos lesz az avar és a kerti hulladék égetése az egész országban. A szintén múlt hónapban elfogadott Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) persze ennél jelentősebb intézkedéseket sorakoztat fel, a program célja a légszennyező anyagok kibocsátásának jelentős csökkentése 2020. És még jelentősebb csökkentése 2030 után. Lefedi a fő kibocsátási források mindegyikét, a lakossági fűtésen és közlekedésen túl a mezőgazdaságot, ipart, energiatermelést, továbbá a 28 intézkedéscsomagja tartalmaz hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági intézkedéseket is

– sorolta a lehetséges magyarországi válaszlépéseket a képviselő.

Regionális szinten a levegőminőségi tervek tartalmaznak rendelkezéseket a kijelölt levegőminőségi zónákban, helyi szinten pedig a környezetvédelmi programok tűznek ki releváns lépéseket. Ezen felül a 2020-as nemzeti Klíma- és Természetvédelmi Akciótervnek megfelelően Magyarország támogatja az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedés számára. A tiszta levegő biztosítása és a klíma védelme érdekében indított Zöld Busz Program keretében 2022-től csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken.