A település a 15. században mezővárosi rangot kapott, de a török hódoltság után azt elveszítette. A török időkben elpusztult.

A tizenharmadik századi kisméretű falusi plébánia templomát a Rátót nemzetség Nógrád megyei ágának sarjaként, a hevesi ispán fiaként született Tar Lőrinc építette és bővítette tovább. A híres-nevezetes templom akkor is megmaradt, mikor a források az udvarház erődítmény, a tari vár erőszakos lerombolásáról adnak számot 1559-ben.

 

A templomot Szent Mihálynak szentelték, szentélye a 13., hajója a 15. századból való. A kerítőfal kapuján bemenve a nyugati homlokzat elé kissé kiugró barokk, hagymakupolás torony magasodik fölénk. Timpanonos, két-két toszkán jellegű oszlop által tartott előrészen át vezet a tornyon keresztül az út a templomba. A hajó déli falához is csatlakozik egy négyzetes előcsarnok, ott a másik bejárat.

 

Tar temploma hazánkban egyedülálló egyházi műemlék, de középkori eredetű román-gót-barokk stílus keverésű háromkaréjos szentélyzáródásával Európában is ritkaságnak számít.

 

Két nyílása van, egyik gótikus (a Tari család címerével), a másik reneszánsz stílusú. A templom északi falához csatlakozik a sekrestye. A szentélyrész háromkaréjos. A hajó csehsüveg boltozatos, félkupolával fedettek a szentélykaréjok. A hajó északi és déli falán falképek láthatóak, a szentélykaréjok képei a 15. század első negyedéből valóak.  A ma szentélynek használt épületrész a 13. század közepén épült. A 14. század végén bővítették, nyugati végén kéthajós térrel. A török időkben megrongálódott, tető nélkül omladozó templomot a 17. században kezdték helyreállítani. 1978-1984 között történt a régészeti kutatás és a műemléki helyreállítás.

 

A templomdomb melletti emelkedőn áll a Tari család erődített udvarházának romja. Nyugati falának maradványa viszonylag magasan áll, rajta a földszinti hálóboltozat és az emeleti ablaknyílások fészkeivel. Az udvarház elődjét a 14. század közepén építtette a Rátót nemzetségbeli László bán fia (Tari) István. A Tari család a 15. század elején építtette fel udvarházát, amelyet 1472-ig használt.

 

Mára csak egy 13 méter hosszú, mintegy 1,2 méter széles, kétablakos fal maradt az egykori robusztus épületből, amely a Szent Mihály-templom közelében áll.

2014-ben a Nógrád Megyei Értéktár Bizottság Tar Lőrinc pokoljárás históriájának részére “Nógrádikum” díjat adományozott.

 

Tar Lőrinc pokoljárásának históriája

Az 1370 körül Taron született, a Rátót nemzetség Tari ágából származó Tar Lőrinc Zsigmond király kalandos életű lovagja volt. 1405-1407 között honti és nógrádi ispán, 1407-1409 között pedig pohárnokmester lett, majd 1408-tól királynéi asztalnokmester. A sokat utazó Zsigmond király kíséretében nem egyszer járt Nyugaton, 1415-ben elkísérte uralkodóját a konstanzi zsinatra, de már előtte 1409-1411 között megfordult Írországban is. Valószínűleg a Zsigmond környezetében megismert pokoljárásról szóló történetek hatására ekkor látogatta meg Szent Patrik purgatóriumát, azt a kéngőzös barlangot, melyet a középkori zarándokok a pokol bejáratának tekintettek. Az itt szerzett élményeiről és látomásairól beszámolt a dublini királyi jegyző előtt, aki írásba foglalta azokat. Ezt a dokumentumot ma a British Múzeumban őrzik. De nemcsak a hivatalos beszámoló, hanem a néphagyomány is fenntartotta emlékét. 1520 körül 13 hexameteres sorból álló latin kivonat maradt fenn abból a versből, mely Tar Lőrinc pokoljárását taglalta, majd 1552 körül Tinódi Sebestyén feltehetőleg ugyanezen költeményből bevette Zsigmondról írott krónikájába Tar Lőrinc látomásainak Zsigmondra vonatkozó részeit. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Tar Lőrinc, a település birtokosa korának művelt, tollforgató, világlátott embere, aki a latin és a görög mellett a héber nyelvet is ismerte.

Ágasvár irányába induló turistautak mentén csevice forrásokat találunk, melyek a Mátra utóvulkáni tevékenységének nyomai. Mintegy 4 km-re a településtől turistaúton érhető el a Tuzson János botanikus professzor által létrehozott Fényespusztai arborétum.

 

A település szélén álló, 1992-ben a Dalai Láma által felszentelt buddhista sztúpa és a később megépített templom, igazi nyugalmat és kulturális utazást kínál.

 

forrás: csodalatosmagyarorszag.hu