Tb kiskönyv: kötelező-e átadni az új munkáltatónak?

2019. december 06. 08:22
Követelheti-e az új munkahely a belépő munkavállalótól az előző munkáltató által kiadott tb kiskönyvet és más dokumentumokat? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Vállalkozásunk egy szakértő cégre bízta a bérszámfejtést. Új belépő esetén nem kérik az előző munkahely által kiadott dokumentumokat, nem kérik a „tb kiskönyvet, rózsaszín volt” (ami egyébként nekem sincs). Családtagom most lép be új munkahelyre, tőle kérik az előbb említett papírokat! Mi ebben a helyzetben a helyes eljárás, mondhatja-e, hogy ő ezeket nem adja le?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munka törvénykönyve (Mt.) 6. § (4) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) kormányrendelet 37. § (1) bekezdése értelmében a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány – ez lesz a kérdés szerinti tb kiskönyv) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.

Az (5) bekezdés szerint, ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be. Ha a biztosított az Igazolványt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Ha az Igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 78. §-a szerint a munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincs tartozása. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.

A fentiekből következően a munkavállaló köteles átadni a munkáltató részére az érintett iratokat. Ennek megtagadása esetén a munkáltató a fentiek szerint dokumentálja azok hiányát.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Jogszabályok érthetően

2019. április 03. 09:30
A Magyar Közlöny 2019. március 25. és március 31. között megjelent számaiban található, az agrárgazdálkodást érintő jogszabályok

Megjelent a Helyi Termék Kézikönyv a NAK gondozásában

2016. március 21. 08:21
A sorban a kilencedik kézikönyv ezúttal a helyben termelt alapanyagokból hagyományos, az adott térségre jellemző eljárással készült élelmiszereket előállító és értékesítő gazdáknak szól. A kézikönyv elkészítését az indokolta, hogy hazánk támogatja azt az európai uniós kezdeményezést, miszerint az országok belső piacait belső termelésből kell ellátni. Ezért is fontos, hogy a Magyarországon megtermelt termékeket itthon dolgozzuk fel és értékesítsük, ezzel is élénkítve a nemzetgazdaságot.