Tb kiskönyv: kötelező-e átadni az új munkáltatónak?

2019. december 06. 08:22
Követelheti-e az új munkahely a belépő munkavállalótól az előző munkáltató által kiadott tb kiskönyvet és más dokumentumokat? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Vállalkozásunk egy szakértő cégre bízta a bérszámfejtést. Új belépő esetén nem kérik az előző munkahely által kiadott dokumentumokat, nem kérik a „tb kiskönyvet, rózsaszín volt” (ami egyébként nekem sincs). Családtagom most lép be új munkahelyre, tőle kérik az előbb említett papírokat! Mi ebben a helyzetben a helyes eljárás, mondhatja-e, hogy ő ezeket nem adja le?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munka törvénykönyve (Mt.) 6. § (4) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) kormányrendelet 37. § (1) bekezdése értelmében a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány – ez lesz a kérdés szerinti tb kiskönyv) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.

Az (5) bekezdés szerint, ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be. Ha a biztosított az Igazolványt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Ha az Igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 78. §-a szerint a munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincs tartozása. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.

A fentiekből következően a munkavállaló köteles átadni a munkáltató részére az érintett iratokat. Ennek megtagadása esetén a munkáltató a fentiek szerint dokumentálja azok hiányát.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Szociális szövetkezetek kontra őstermelők

2016. március 21. 08:23
Éleződik a konfliktus az egymás után alakuló szociális szövetkezetek és a gyakorló őstermelők között. Előbbiek komolyan veszélyeztetik a mezőgazdasági kistermelők piacait, megélhetését. Az elmúlt ősszel már tömegével jelentek meg a piacokon, de más értékesítési pontokon is – például hivatalokban, a közétkeztetésben részt vállaló intézményeknél, éttermeknél, felvásárlóknál – a folyamatosan gyarapodó számú szociális szövetkezetek az általuk termelt zöldség- és gyümölcsfélékkel.

Amit tudni akartál a sztrájkról, de (eddig) nem merted megkérdezni

2019. január 09. 14:08
A sztrájk már régóta létező eszköz a munkavállalók érdekeinek elősegítésére. Napjainkban is többször hallhattunk munkabeszüntetésekről több európai államban is, de itthon is egyre gyakrabban merül fel a sztrájk lehetősége. Hogyan lehet jogszerűen sztrájkolni? Ki teheti és ki nem? Megakadályozhatja-e a munkáltató a sztrájkot?