Új elnököt választ a MASZSZ
Elnökválasztó kongresszust tart ma a legnagyobb munkavállalói érdekvédelmi tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A Népszava cikke.
A szervezet korábbi vezetője, Kordás László szeptember közepén jelentette be lemondását és azt, hogy a DK politikusa lesz. Ott lesz ugyan a kongresszuson meghívott vendégként, de várhatóan nem szólal fel. Lapunknak elmondta, gondnak tartja, hogy van olyan szakszervezeti vezető, aki a megélhetése miatt ragaszkodik az érdekvédelmi munkához, ezért a korábbi elnök kötelezővé tenné, hogy csak bizonyos ideig tölthessen be valaki vezető tisztséget egy szakszervezetben, mert 10-20 év alatt elkopik a lendület, a folytatáshoz szükség van új érvekre, töltésre.
Ezek nélkül a többség számára nem előnyös bérmegállapodások születhetnek, amilyen az állami cégek nyáron aláírt hároméves 15 százalékos egyezsége. A MASZSZ volt vezetője úgy látja, a többéves megállapodásoknak mindig van kockázatuk és a mostani elszabadult infláció gyorsan lenullázhatja az aláírt alkut.
A kormány és a munkaadók olcsón vették meg a munkabékét, a szakszervezetek ugyanakkor megkötötték a saját kezüket, ezért Kordás László jobbnak tartja az olyan keretmegállapodásokat, amelyek a gazdasági feltételek megváltozása esetén újra tárgyalhatók. Ugyanakkor az Orbán-kormány nem szavahihető, nem egyszer „felejtette el” összehívni az alkuban rögzített tárgyalásokat. Ezek az átverések, hazugságok tetten érhetők - mutatott rá Kordás -, mégsem a kormány megítélését rontják, hanem a „megvehető” szakszervezetekét. Ezért nem írtam alá többször a bérmegállapodást – folytatta, majd hozzátette, hogy az idei bruttó 200 ezer forintos minimálbérről szóló alkut sem látta volna el a kézjegyével, mert nem tartja jónak a szociális hozzájárulási adó 4 százalékos csökkentését, aminek következtében bizonytalanná válik az egészségügyi és nyugdíjkifizetések fedezete. Úgy látja, egy szakszervezeti vezető aláírása ebben a helyzetben szentesíti a várólistákat, az egészségügyi ellátások színvonalát és mostani nyugdíjrendszert, s ezzel ő nem ért egyet.
A szakszervezetek összefogását sürgette a Népszavának a korábbi érdekvédő, aki alapvető változást remél az EU minimálbér keretrendszerének elfogadásától. Ez ugyanis cselekvési tervet vár a tagállamoktól, hogy miként növelik a munkahelyi és ágazati kollektív szerződések arányát a munkahelyek 70 százalékára, s a cél eléréséhez Brüsszel pénzt is ad majd.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetésére hárman fogadták el a tagszervezetek jelölését.
• Székely Tamás eddigi alelnök, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke,
• Hercegh Mária, a szövetség nőtagozatának vezetője,
• és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségét vezető Pallagi Gyula.
Ha ma nem sikerül elnököt választani, új kongresszust kell összehívni a MASZSZ-ban.
Forrás: Népszava / www.szakszervezetek.hu
Kapcsolódó cikkek
Koronavírus: így tisztítsd a telefonod, ha nem akarod, hogy a fertőzés melegágya legyen
Munkaszüneti napok és ünnepnapok 2017-ben
2017. már jobban alakul, hiszen több hosszú hétvége lesz, min t a megelőző évben. Az már szinte biztos, hogy a szerdára eső munkaszüneti napból nem fognak hosszú hétvégét kreálni, hiszen akkor két napot kéne ledolgoznia hétvégén mindenkinek. Annak viszont nincs akadálya, hogy valaki ekkorra időzítse a szabadságát, és így csak négy napot kell kivennie annak, aki heti 40 órában, rendes munkaidőben dolgozik. De az is praktikus megoldás, ha csak a csütörtöki és pénteki napot veszi ki, mert így is 5 nap szabadság van egybefüggően.

