Virágzik hazánk egyik legmérgezőbb növénye

2020. július 07. 08:31
Hazánkban csupán néhány helyen él az egyébként Mongóliáig előforduló lápi növényritkaság, a gyilkos csomorika (Cicuta virosa). A faj éppen most virágzik Veresegyházon, a Malom-tó lápi jellegű nádas foltjainak, úszószigeteinek peremén, olvasónk, Molnár Ábel pedig arra járt és fotókat készített a jelenségről.
Virágzik hazánk egyik legmérgezőbb növénye

A gyilkos csomorika a legmérgezőbb növények közé tartozik. Minden része, de elsősorban kellemes, zellerillatú, édes ízű gyöktörzse erősen mérgező cikutoxint tartalmaz. Tőkéjének rekeszei sárgás, nyúlós nedvet tartalmaznak, mely nagyon erős narkotikus-csípős hatású. Mérgezési tünetei nyálfolyás és heves görcsök jelentkezése, mely az epilepsziához hasonló. A halál légzésbénulás következtében áll be, orvosilag nem használatos, írja a tiszatoelovilaga.hu.

 Fotó: Molnár Ábel[/caption]

Kubinyi Ágoston 1842-ben így írta le a fajt:

Gyakran tapasztaltatott, hogy a lovat, szarvasmarhát és juhot is megöli, ha vigyázatlanságból nekie eledelül nyujtatott. Hol e növény nagy mennyiségben terem, mint Magyarország sik részének mocsáros helyein, ott a viz fölött valamelly olajhoz hasonló folyadék lebeg, mit a gyökér bocsát ki. Elmérgesedvén  ettöl a viz, ez mind az embernek, mind pedig a marhának veszedelmes lehet, s ugyanezért némelly tartományokban kiirtása keményen parancsoltatik.

Védett növényünk, eszmei értéke 5.000 Ft.

Fotó: Molnár Ábel

sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikkek

Az Agrárminisztérium 1,8 milliárd forintos rendkívüli támogatást nyújt a borászatok számára

2020. augusztus 03. 08:57
A koronavírus-járvánnyal összefüggő gazdasági hatások alól a szőlő- és borágazat sem mentesült. A turizmus teljes leállása, az éttermek, szórakozóhelyek, rendezvények, szállodák zárva tartása a borfogyasztást is jelentős módon mérsékelte nem csak belföldön, hanem a világ minden pontján.

Osztatlan közös tulajdonú erdő használata

2022. február 03. 08:46
A közös termőföldtulajdon általában sem áldásos állapot, erdők esetében azonban igen sokszor gyakorlatilag elháríthatatlan akadálya az erdővagyon zökkenőmentes hasznosításának, a közérdekű erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtásának, valamint a versenyképes erdészeti vállalkozások kialakulásának. Ha pedig a szabályozás az erdőgazdálkodás elősegítése céljából éppen engedékeny, az a tulajdonosi jogok sérülésének kockázatával járhat. Három évtized után megérdemelnék az érintettek, hogy a magánerdők és a magán erdőgazdálkodás helyzete a tulajdonosi viszonyok, valamint az erdők és az erdőgazdálkodás sajátosságai szerint kialakított, letisztult szabályozás, és egységes hatósági jogértelmezés mellett rendeződjenek.