Zseniális: eddig soha nem látott módszerrel vetnek a profi dán gazdák

2020. május 13. 08:16
Magasabb hozamokat és kevesebb gyomot eredményez az, ha az ember a precíziós technológiával megtámogatott vetés során egységesebb térbeli mintákat használ. A Koppenhágai Egyetem friss tanulmánya szerint, ha a gazdák térbeli minták alapján vetik el a búzát, kukoricát, szójababot és más haszonnövényeket, nemcsak a hozamok lennének jobbak és a gyomok okozta problémák kisebbek, de kevesebb gyomirtót és műtrágyát is kellene felhasználni a termesztés során.

Az esetek döntő többségében magasabb hozamot és kevesebb gyomot eredményezett az, ha a növényeket egységesebb, rácsszerű mintázatban vetették el, amelynél a sorban minden egyes növény között azonos távolság van, és minden sor is ilyen távolságra található egymástól, mondta Jacob Weiner, a Koppenhágai Egyetem növény- és környezettudományi tanszékének professzora. A kutatás eredményeiről a Future Farming számolt be.

Jacob Weiner és a kínai Northeast Agricultural University kutatói egy óriási metaadatokon alapuló kutatást folytattak, hogy kiderítsék a vetés egységes térbeli elrendezésének növényhozamokra és a gyomnövények előfordulási gyakoriságára vonatkozó hatását. A tanulmányban, amit az Advances in Agronomy című tudományos folyóiratban publikáltak, arra jutottak, hogy az egységes vetési minta használata a kísérletek során 76%-kal magasabb terméshozamokat és 73%-kal kevesebb gyomnövényt eredményezett.

A kutatók a kísérlethez a föld hármat használtak fel a világ legszélesebb körben termesztett növényei közül: búzát, kukoricát és szójababot. A terméshozamok több esetben is körülbelül 20%-kal voltak magasabbak, a búzánál egy esetben 60%-kal nagyobb hozamot mértek, a szójánál pedig majdnem 90%-kal jobb termést értek el ezzel a módszerrel. Ezek mellett a kutatók a gyomnövények előfordulását és növekedését is vizsgálták, és több alkalommal is arra jutottak, hogy több mint 30%-kal kevesebb gyomnövénnyel kellett számolniuk akkor, amikor a hagyományos, kevéssé precíz vetést egységes mintával váltották fel.

 

Egy átlagos vetőgép meglehetősen pontos távolságokat tart a sorok között, a sorokon belül viszont eléggé véletlenszerűen szórja ki a magokat, ami azt jelenti, hogy néhol nagyon sűrűn nőnek egymás mellett a növények, másutt viszont nagyobb távolságok is lehetnek növény és növény között. Ezzel szemben, ha a növények egységes, rácsszerű mintázatban helyezkednek el a táblán, a gyökereik gyorsabban és nagyobb területet tudnak befedni, ami azzal jár, hogy sokkal hatékonyabb tápanyagfelvétellel fognak rendelkezni. Emiatt pedig jóval kevesebb tápanyag fog kárba veszni.

Ha környezeti szemszögből nézzük, ez egy nyer-nyer szituáció. Kevesebb nitrogén mosódik ki a talajból, és sokkal kevesebb gyomirtószert kell felhasználni, hiszen gyomból is jóval kevesebb lesz, amivel törődni kellene. Ezzel pedig megnövelhetjük a hozamokat és enyhíthetjük a környezeti hatásokat, amivel egy sokkal fenntarthatóbb növénytermesztést valósíthatunk meg

– mondta Jacob Weiner professzor.

Az egységes rácsszerű szerkezet a föld felett is előnyös, mivel így a növények kevésbé árnyékolják egymást a növekedés kezdeti szakaszában. Az egyik kísérlet ugyanis azt mutatta, hogy a növények levelei több héttel hamarabb befedik a földet, ha egységes vetési mintázatban vetik el őket.

Ennek a vetési mintának az alkalmazása eddig a technológiai hiányosságok miatt nem volt lehetséges. De mostanra már vannak olyan gépek, amelyek képesek ezt megvalósítani, és egyre több újabb és jobb gép fejlesztése zajlik folyamatosan, mint például a precíziós vetőgépek és a robotok. Lehet, ezek drágábbak, mint egy hagyományos gép, de az egyszeri nagyobb befektetés többszörösen megtérül, mondta a szakember.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Elkezdődött az állami földek árverése

2015. november 17. 10:01
Az ATV Start vendége Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese

Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere utasította el a KAP forrásainak csökkentését

2019. október 16. 08:46
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban.