A vállalkozások a működésükkel összefüggésben személyes adatok sokaságát kezelik. A kezelt személyes adatok körének meghatározásakor azonban érdemes szem előtt tartani azt a követelményt, hogy csupán azon személyes adatok gyűjtéséhez (kezeléséhez) ragaszkodjunk, melyek abszolút szükségesek a jogszerű adatkezelési cél eléréséhez. Sem praktikus szempontból, sem pedig biztonsági megfontolásból nem kezelhetünk ugyanis szükségtelen mértékben személyes adatokat. Ezen követelmény részleteit példákon keresztül mutatjuk be:

Noha a népesség legalább 10 százaléka valamilyen módon neurodivergens, vagyis neurológiai működése eltér a megszokottól, a HR-esek 72 százaléka egyáltalán nem veszi figyelembe az idegrendszeri sokféleséget. Bizonyos cégek ugyan már próbálkoznak „neuroinkluzív” munkahelyeket kiépíteni, például csendes órát biztosítanak az autista munkavállalóknak, ahhoz, hogy a munkaáltatók kihasználják a neurodivergens emberekben rejlő potenciált, az egyén igényeikre kell szabniuk a felvételi folyamatot és a munkakörnyezetet is.

Munkavállaló az önéletrajzában budapesti címet tüntetett fel, s az állásinterjú során is elmondta, hogy Budapesten él. A személyes dokumentumai bemutatásakor derült ki, hogy vidéki az állandó lakcíme, a tartózkodási helye budapesti. Nem a mi állásajánlatunk miatt költözött Budapestre, igazolhatóan az előző munkahelyei is Budapesten voltak. Kötelező a munkáltatónak a hazautazás költségét megtéríteni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.

Úgy tűnik idén is a megtartás lesz a HR és a cégvezetés legfontosabb közös feladata. A munkaerőhiány nem látszik enyhülni, sőt épp az ellenkezője várható hosszabb távon, így nem árt, ha a munkáltatók a már meglévő munkaerőre koncentrálnak. Viszont a Fast company cikke szerint 2019-ben már nem is a munkavállalók elkötelezése lesz erre a leghatékonyabb eszköz, hanem a felhatalmazás.

Nyár elején írtunk a Summer Friday - vagyis a szabad nyári péntek - jelenségéről, ami az Egyesült Államokban egyre inkább terjedőben van a cégeknél. Ennek kapcsán pedig felvetődik a kérdés, hogy hogyan alakul át a munkaadó és a munkavállaló viszonya? Mi számít, a munkaidő vagy a teljesítmény, a feladat elvégzése? Kristóf Györgyi, a Hammel and Hochreiter ügyvezetője ad választ a felvetésekre.

Milyen jogkövetkezménnyel járhat, ha a munkáltató nem menti fel a dolgozót a munkavégzés alól a felmondási idő felére? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Berki Erzsébet

Olvasónk egy speciális munkajogi helyzetet vázolt fel, amelynek kapcsán több kérdése is felvetődött. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

2019 júliusában publikálta a munkaügyi hatóság első negyedévi jelentését, amely szerint az ellenőrzött 5887 munkáltató 60%-ánál (3507) tárt fel különböző szintű jogsértéseket, amelyek összesen 22 880 munkavállalót érintettek.