Az idei év egyik nagy kihívást jelentő feladata az új körforgásos gazdaság modellre épülő hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése lesz 2023. július 1-től. Új fogalmat kell megtanulnunk: jön az EPR (extended producers responsibility) , azaz a kiterjesztett gyártói felelősség.

Az EPR és a betétdíjas csomagolóanyagok (üveg, fém, műanyag) visszaváltási rendszerének bevezetését vette napirendre az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság Szőlő-Bor-Pálinka Albizottsága legutóbbi ülésén. A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy az esemény több, mint három órán keresztül zajlott - s azt gondolom, még most is folyna –, csak a délutáni órák szabtak határt az egyeztetésnek. Az ülésen a szőlő-bor, a pálinka, a szeszipar szakmai képviseletek, az Agrárminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a NÉBIH, a MOL, a MOHU szakemberei vettek részt.

 

A haszonbérlet az osztatlan közös tulajdon kimérése után sem szűnik meg, az eredeti szerződés tehát változatlan feltételekkel fennmarad.

 

Viszont a helyzet olyan szempontból különleges, hogy ilyenkor új helyrajzi számok jönnek létre.

Szűkül azok köre, akik átvehetik a gazdaságot.

A gazdaság átvevője alapvetően az átadó hozzátartozója kell, hogy legyen.

 

Van azonban egy kiegészítő lehetőség is: ha az átadó és az átvevő legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, akkor is lehetőség van gazdaságátadásra. Ezzel kapcsolatban azonban most változás történt:  

vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján július 1-től nem lehet valaki átvevő, ehhez mindenképp munkaviszony szükséges.

Világszerte csökken a méhek száma, ennek kiküszöbölésére egy izraeli vállalat olyan technológiai megoldást fejlesztett ki, amely helyreállíthatja a méhpopulációkat.

 

A nettomorrow.hu beszámolója szerint a méhek létfontosságúak a világ élelmiszerellátása, valamint a biológiai sokféleség és az ökológiai egyensúly megőrzése szempontjából. Becslések szerint az általunk fogyasztott gyümölcsök és zöldségek csaknem egyharmada a méhek beporzásától függ. Ám a méhpopulációk a világ nagy részén csökkenőben vannak. Az éghajlatváltozás miatt a virágok a szokásosnál korábban, vagy később nyílnak, így a méheknek kevesebb táplálékforrás áll rendelkezésükre a megfelelő időben.

Érdemes ismerni a részleteket.

 

Megjelent az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény, amelynek keretében az erdőtörvény módosítására is sor kerül.

Az intenzív mezőgazdasági művelés eredményeként a mezőgazdaság élőhelyeihez kötődő biodiverzitás folyamatosan csökken. Fokozatosan tűnnek el a táblaszegélyek, mezsgyék, fa- és bokorsávok, aminek eredményeképpen az agrárélőhelyekhez kötődő védett és vadászható állatfajok állománya évről évre zsugorodik.

Az Országos Magyar Vadászkamara, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Pro Vértes Non-profit Zrt. szervezésében, június 22-én a csákvári Fornapusztán megtartott "Élőhelyfejlesztés és élőhelyvédelem a mezőgazdasági területeken – fókuszban a gyepek" című konferencia éppen a mezőgazdasági tevékenységek és az élőhelyvédelmi, fajmegőrzési célok összehangolására hívta fel a figyelmet a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv hazai támogatási lehetőségeinek bevonásával.

Az Európai Bizottságnak cselekednie kell, szeptember 15-e után is meg kell hosszabbítania az ukrán gabonatermékek behozatalának tilalmát, csak így védhetjük meg ugyanis az európai gazdálkodók érdekeit – közölte Nagy István agrárminiszter, kedden Luxembourgban, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően.

A tárcavezető kifejtette, az ülés megkezdése előtt az öt frontország – Bulgária, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország - agrárminiszterei arról egyeztettek, hogy az együttműködés és a közös álláspont képviselete továbbra is nagyon fontos Brüsszellel szemben.

Az Európai Bizottság az új géntechnológiákra vonatkozó lazább szabályozást készít elő.

 

Az Európai Unió jelenleg szigorúan szabályozza a génmódosított növények termesztését és az új GMO-k engedélyeztetését. Egy GMO-növényt csak komoly procedúra után lehet termeszteni az EU területén. Az eljárás során az uniós hatóságok megvizsgálják a környezetre és az egészségre gyakorolt lehetséges hatásokat. Ha mindent rendben találnak, akkor az adott növényfajta megkapja az engedélyt a forgalmazásra és a termesztésre is az EU egész terültére. Az uniós engedélyt ugyanakkor felülírhatják a tagállami szabályok, ennek köszönhetően Magyarország az alaptörvényben tilthatja a génmódosított növények termesztését.