A munkaerő-piaci kényszerek miatt a kékgalléros dolgozók között egyre több a nehéz szociális helyzetű munkavállaló, és ez nem várt terhet ró az őket irányító műszakvezetőkre. Utóbbiak nehezebb helyzetben vannak, mint a szociális munkások, hiszen nincsenek felkészítve erre a helyzetre, sőt, kinevezésükkor nem erre szerződtek. Nagyon sokan közülük megindultak a kiégés felé, pedig az ő elvándorlásuk súlyos következményekkel járhat a gyár egészére. Ujváry András trénerrel és szupervízorral, az Exline és a Man at Work partnerével beszélgettünk, hogyan állítják tudásukat a HR szolgálatába.

A krónikus munkahelyi stressz okozza

Az egyre aktuálisabbá váló kiégés kérdéskörét járta körül a Portfolio HR Revolution 2021 konferenciájának IV. szekciója. Az előadások után a panelbeszélgetésen az elmélet után a inkább a gyakorlati oldaláról esett szó, és ennek köszönhetően oldottabb is volt a légkör, a hangnem, ami viszont nem azt jelenti, hogy ne kulcsfontosságú témákról folyt volna a diskurzus. A kiégés problémájával foglalkozó szakemberek széles palettáját vonultatta fel a konferencia: ült a színpadon orvos, pszichológus, döntésmentor, coach és tréner is. Az eredeti kérdés, a téma úgy szólt, Mi fán terem a produktív munkavállaló? - és a válaszok számos érdekes aspektusait tárta fel a kerekasztal.

Boreout

"Egy átlagember nagyjából 10-15 százaléknyit használ ki abból a potenciálból, ami benne van. Újabb 15 százalék, aminek az előhívásával folyamatosan próbálkozunk, ám még mindig ott van 70 százaléknyi lehetőség, ami ezen a skálán mérve gyakorlatilag a végtelenséggel egyenlő. Végtelen lehetőségek rejtőznek bennünk, de nem merjük, nem tudjuk kihasználni, ha nem hozzuk helyzetbe magunkat. Valami kis gellert kell, hogy kapjon az a rutin, amiben élünk, hogy elkezdjünk másképp működni, másképp gondolkodni" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Malchiner Péter. Az ismert coach szerint az előttünk álló időszakban nagyon sok magyar kezd majd valami teljesen új dologba, hiszen rájött, szinte mindenre képes.

A Covid alapjaiban alakította át a munkavégzést. Leginkább a fiatalok körében érezhető a negatív hatása, hiszen a munkanélküliség őket sújtott a leginkább. Ugyanakkor a járvány következtében bevezetett távmunka révén növekedett a termelékenység és csökkentek a működési költségek. Azonban ezek az előnyök a munkavállalói jólét rovására mehetnek – áll a Capgemini Kutatóintézet “A munka jövője most kezdődik el“ című kiadványában.

A kiégést nem lehet csak az egyén szintjén kezelni, anélkül, hogy a környezetét, a szervezetet, ahol a probléma kialakult ne vennénk nagyító alá. Ez a kérdés pedig egyre égetőbbnek tűnik, hiszen globálisan a munkavállalók 40%-a felmondáson gondolkodik egy felmérés szerint. Saját olvasói szavazásunk elsöprő többsége is arról számol be, hogy túl van terhelve a munkahelyén, ezért már a váltáson gondolkodik. Nyilván az sem véletlen, hogy ilyen népszerű téma lett a karrierváltás az elmúlt években.

Ha elégedetlenek vagyunk a munkahelyünket, az az egész életünket megmérgezheti. Álmatlan éjszakák, rengeteg stressz, kapcsolataink megromlása sőt, kiégés is kísérheti azt, ha nem érezzük megbecsültnek magunkat, és nem szeretünk a munkahelyünkön lenni.