A hazai gazdák maguk mögött hagyták a tavalyi év nehézségeit, és rendkívül pozitívan tekintenek a jövőbe: leginkább várható bevételeik növekedése, és a várható, többezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás ad okot a bizakodásra – derült ki a Budapest Bank Agrárgazdasági Indexéből.

Az elmúlt tíz év a nemzeti összetartozás építésének évtizede volt, az anyaország minden Kárpát-medencei magyarlakta településsel megerősítette kapcsolatait és programjai révén szinte mindegyikben fejlesztéseket is hajtott végre- mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szombaton, a XXIV. Kárpát-medencei nemzetiségi napok és aratónap rendezvényén.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) szervezett online konferenciát osztrák és magyar szakszervezeti vezetőkkel, köztük a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökével, Kordás Lászlóval, hogy rávilágítsanak a két ország gazdasági, és ezzel összefüggésben társadalmi válságkezeléseinek eltéréseire. A különbségek jelentősek, annak ellenére, hogy a magyar kormány rendszeresen hangsúlyozza, hogy az osztrák példát követik.

Ahogy a vásárlók egyre tudatosabbak lett, úgy vált fontosabbá számukra az is, hogy magyar termékeket vegyenek. A Pénzcentrum olvasóinak több mint fele számára fontos szempont ez a vásárlásnál, melynek hátterében sok különféle ok állhat a lokálpatriotizmustól kezdve, a karbonlábnyom csökkentésén át a spórolásig. A boltok pedig reagáltak a növekvő keresletre, fenntarthatósági kívánalmakra, és előtérbe helyezték a hazai termelők támogatását is - melyre különösen most, a járvány óta mégnagyobb szükség volt. Vajon tényleg ennyire fontos a vásárlóknak, hogy magyar termékeket vegyenek? Mit tesznek valójában a boltok azért, hogy ezt meg is tudják tenni? Ennek járt most utána a Pénzcentrum.

A hazai alapanyagok minél teljesebb körű használatával erősebb, egészségesebb lehet a magyar gazdaság, és jobban képes ellenállni a világgazdaság "különböző hullámzásainak" - közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szombaton a Somogy megyei Kastélyosdombón.

Haszontalan az autóra felszerelhető vadsípok többsége – állítják az évek alatt készült kutatások. Kiderült ugyanis, hogy sok esetben az állatok elriasztására szolgáló ultrahangokat egyáltalán nem adják ki, ezért döntött úgy Koltai Viktor feltaláló, hogy a balesetek elkerülése érdekében elkészíti a leghatásosabb vadriasztó rendszert.

Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, ahol az EU-átlagénál jóval nagyobb szeletet hasít ki az élelmezés a családok kiadásából, Kelet-Európában, illetve a Balti országokban élők ugyanis arányaiban sokkal többet költenek élelmiszerre, mint a klasszikus "nyugati" országok. Az Európai Unión belül is óriási különbségek mutatkoznak a háztartások átlagos kiadásai között, akár 2-3-szorosak is.

Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának aktualitásai kapcsán tartott fórumot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium. A találkozó kiemelt témái voltak a gazdálkodókat érintő jövőbeni változások, valamint a KAP stratégiai terve.

A Világbank áprilisi jelentése számottevő élelmiszer-áremelkedést jelez előre erre az évre. A K&H szakértője szerint ennek a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek, nem az ukrajnai konfliktus. Ez utóbbi főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot, de a hatása jövőre lesz érzékelhető.

Egy friss felmérés szerint a magyar munkavállalók a többi országhoz képest elégedetlenebbek munkaadójukkal, ám csak kevesen váltanának munkahelyet. „Háeresként akár örülhetnénk is az ilyen eredményeknek” - írja HR szakértő szerzőnk, Papp Tamás István, aki szerint azonban a jelenség mögött a szervezet versenyképességére veszélyes folyamatok lapulhatnak. A maradási hajlandóságot pedig más mutatókkal is mérni kell.