25 ezer hektár állami földet adnak haszonbérbe a nemzeti park igazgatóságok

2020. július 23. 08:10
2020. augusztus 1-jétől összesen több, mint 25 ezer hektár állami tulajdonú földre vonatkozó haszonbérleti pályázatot írnak ki a nemzeti park igazgatóságok – jelentett be Nagy István agrárminiszter.
25 ezer hektár állami földet adnak haszonbérbe a nemzeti park igazgatóságok

A miniszter hangsúlyozta: a cél az, hogy a nemzeti parki vagyonkezelésben álló védett természeti területek kezelése az állattartással is foglalkozó helyi gazdák közreműködésével, a természetvédelmi szempontok maximális betartása mellett valósulhasson meg hosszú távon.

A gazdák országszerte összesen 395 birtoktestre pályázhatnak, a nyertes pályázókkal a legtöbb esetben 10 évre kötnek szerződést az igazgatóságok. Annak érdekében, hogy minél több helyi földműves juthasson állami földek használati jogához, a 200 hektár feletti birtoktestek esetében több, közösen pályázó nyertessel lehet csak egyidejűleg szerződést kötni - tett hozzá a tárcavezető.

Kifejtette: a mostani pályázatokkal a korábban már lejárt és a 2023 végéig lejáró haszonbérleti szerződések megújítása a cél. A szerződéskötésekre még 2020-ban sor kerül, és a nyertes gazdák a piaci bérleti díjakhoz képest kedvezőbb, 2500 Ft/aranykorona/év díjért bérelhetik a területeket.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Így működik a jó tréning: a kulcs a folyamatokban van

2019. április 03. 12:53
Ma már nem lehet hosszú napokra elvonulni egy-egy vállalati képzésre, viszont a tanulás, bizonyos készségek elsajátítása fontosabb lett, mint eddig bármikor, éppen a környezet gyors változásához való alkalmazkodás és a digitalizáció miatt. A Tréning Kerekasztal és a HR Portal szervezésében összeültek a tréning szakma meghatározó képviselői, és felvázolták, hogy milyen utak állnak a jövő céges tréningjei előtt. A kulcs, úgy tűnik, a folyamatokban, a csoportos tanulásban, az utánkövetésben és a blended learningben található.

A szakképzési törvénytervezetről

2019. november 12. 08:15
A szakképzési törvény tervezetéről sem a társadalom, sem a szakma nem mondhatott véleményt, a tervezet csak a parlamenti beterjesztésével egy időben lett nyilvános. Kérdés, hogy hogyan hatna a jelenlegi formájában történő bevezetése a munkaügyi kapcsolatokra, a tanulókra, az oktatókra és a szakszervezetekre.