A 2021-2027 időszakban is kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar

2019. november 14. 07:39
Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.

Az államtitkár kifejtette, hogy a 2021-2027-es ciklusban fókuszba kerül az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása, az erőforrás-hatékonyság növelése és a környezetterhelés mérséklése mellett a robotizáció és digitalizáció támogatása is. Utóbbi során 21. századi technológiák és eszközök felhasználásával támogathatjuk a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását. Emellett újabb nemzeti programokat tervez a tárca miközben segíti a fogyasztói tudatosság fokozását és a lakosság szemléletformálását. A legfontosabb a legnagyobb értéket képviselő hazai munkaerő képzése, foglalkoztatása és megtartása.

Az 2015-ben elkészült átfogó Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia után újabb fejlesztési terv készült, amelyben konkrét területekre fókuszálunk, ilyen például a „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegyrendszer. Zsigó Róbert elmondta, hogy az elmúlt években számtalan olyan intézkedés történt, ami a vásárlókat és a szektort is pozitívan érintik. Például megtörtént a Büntető Törvénykönyv szigorítása az élelmiszerhamisítással kapcsolatosan, folyamatosan zajlik a Magyar Élelmiszerkönyv átalakítása és dolgozunk a vállalkozások közötti tisztességtelen piaci magatartás visszaszorításán is. A kormány 2020-ig 300 milliárd forintot biztosít az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez.

Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője rámutatott, hogy ma már egyre több fogyasztó számára fontos vásárlási szempont a fenntartható termelés, a hazai gyártás támogatása, ezért jelentős részük hajlandó akár többet is fizetni a magyar eredetű áruért. Egy reprezentatív felmérés szerint két, tulajdonságaiban megegyező, azonos árú termék közül a magyarok 85,9 százaléka a hazait választja, 52,7 százalékuk pedig 10 százalékkal magasabb árat is hajlandó fizetni a hazaiért a külföldivel szemben, ha az eredetet védjegy igazolja. Mint fogalmazott, az elmúlt évtizedben sikerült jelentősen megváltoztatni a magyar termékek megítélését a fogyasztók körében, melyben az Agrárminisztérium és a cég között fennálló több éves együttműködés is kiemelt szerepet játszik. Közös célunk felhívni a fogyasztók figyelmét a hazai termékek megkülönböztetésére létrehozott védjegyekre, a magyar élelmiszerek vásárlásával járó előnyökre - tette hozzá.

Az Innováció és fenntarthatóság az FMCG piacon című rendezvényen a beruházások kerülnek a középpontba, az eddigi fejlesztések sikerét és a jövőben szükséges lépések számbavételét, illetve a most aktuális fenntarthatóság témakörét érintik az előadók.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Öntik ránk a problémás étrend-kiegészítőket

2019. január 31. 08:41
Közel kétszáz esetben, összesen több mint 153 millió forint értékben szabott ki bírságot 2018-ban a Nébih KÜI.

Te jó ég! A magyar gyümölcs 30-40 százaléka a feketepiacon végzi

2020. március 31. 09:27
A globális piacnak köszönhetően szabadon ömlik be Magyarországra az alacsony áron értékesíthető import áru, ami nem könnyíti meg a hazai termelők helyzetét. Mindezt tovább tetézi a termékekre rakódó 27%-os áfa és a magyar gyümölcsmennyiség közel 30-40%-os feketepiaci értékesítése, a koronavírus globális megjelenése pedig már csak hab azon a bizonyos tortán. A magyar gyümölcstermesztők jelen helyzetéről és a jövőbeni kilátásokról a Zsendülés konferencián az Év kertésze 2018 díjat elnyert, a Fresh Fruit TÉSZ alapítója és elnöke, Juhos Csaba beszélt a HelloVidéknek.