A Bányászati és Erdészeti Akadémiát ezen a napon helyezték Sopronba
2024. február 20. 15:21
A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével. A Kárpát-medencében már a XI-XII. századtól kezdve bontakozóban volt a nemes- és színesfémtermelés és európai viszonylatban is egyre jelentősebb szerepet töltött be. Hazánk területén foglalták először írásba a bányajogot a XIII. század közepén.
A bányászat olyan iparág volt, amely szükségessé tette a műszaki és természettudományok széles körének ismeretét – így vált a műszaki-technikai haladás elindítójává. A kohászat, a gépészet, a mechanika, a geodézia, az ásványtan, a kémia és kémiai technológia, az erdészet mind-mind nélkülözhetetlenek voltak a bányászat sikeres műveléséhez illetve a kinyert termékek feldolgozásához.
Az első magyar bányatisztképző iskola Selmecen III. Károly 1735-ös leirata alapján létesült; alapító professzora a tudós polihisztor, Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia utasítására hozták létre az egész birodalom számára bányász-kohász szakembereket képző intézetet; az oktatás német nyelven folyt. 1763-ban kapta meg a francia Jacquin professzor bányatanácsosi kinevezését valamint megbízást a „gyakorlati bányászat és kémia” tanszék megalapítására – ez mai értelemben a kohászat, kémia és ásványtan tudományágakat foglalta magába.
Az intézmény 1770-ben kapta meg hivatalosan az akadémiai rangot. Az elkövetkező évtizedek során számos neves, Európa-hírű oktató részvételével képezték ki a szakembereket – a későbbi bánya- és kohómérnökök elődjeit. 1846-ban erdészeti tanintézet is létesült az akadémián, neve is Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1867-től magyar állami intézménnyé vált; az oktatásban bevezették a magyar nyelvet, így lényegében a magyar műszaki szaknyelv megteremtése is itt kezdődött.
Bedő Albert (1899–1961), selmeci akadémián végzett erdőmérnök, a magyar nyelvű erdészeti szaknyelv és irodalom megteremtője, az első magyar erdőtörvény (1879) egyik előkészítője (kép forrása: Wikimedia Commons)
1904-től az intézmény új neve Bányászati és Erdészeti Főiskola lett. Az ismert politikai okok miatt 1918 decemberében döntöttek először a főiskola értéktárgyainak Selmecről való elszállításáról. 1919 novemberében Sopronba tették át az iskola székhelyét. 1952-ben a bányász- és kohászkar Miskolcra került, az erdészeti és faipari felsőoktatás jelenleg is Sopronban van.
forrás: agrotrend.hu / Jeles Napok
Kapcsolódó cikkek
Természeti örökségünk megőrzése feladat és felelősség
2023. december 06. 15:33
Európában egyedülálló módon az ország területének több mint 21 %-a, azaz 2 millió hektár Natura 2000 terület, több mint 9 %-a, mintegy 850 ezer hektár pedig országos jelentőségű védett természeti terület – jelentette ki Rácz András dec. 5.-én, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) központi zárórendezvényén, Kecskeméten.
Már félidőnél tart a tervezés a Nyírség vízpótlása ügyében
2022. november 23. 18:07
Éppen 1 évvel ezelőtt indult el a vízügyi ágazat által az a vízpótlási tervezési projekt.
A projekt keretében a tervezett fejlesztések közvetlen célkitűzése:
a felszíni vízhiány enyhítése – mind ökológiai, mind mezőgazdasági szempontból,
a Nyírség területének sajátosságaihoz illeszkedő vízgazdálkodási, illetve
tájhasználati beavatkozási módszerek kialakítása,
a gazdálkodási feltételek, és az ökológiai állapot javítása.
A Nyírség fejlődését, a lakosság életminőségének és a vízgazdálkodásnak a javítását, valamint a természeti állapotok megóvását, illetve a vízvisszatartást támogató projekt költsége megközelítőleg 2,8 Mrd forint, a fizikai zárásának tervezett határideje pedig 2023. november vége – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményéből az Agro Napló.
