A béremelés reális követelés

2018. április 03. 06:55
2018. március 27-én a Friedrich Ebert Stiftung (FES) konferenciát szervezett „Bérfelzárkózás Európában” címmel. A konferencián Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség elnöke, Andor László, az Európai Bizottság korábbi, foglalkoztatásért felelős biztosa, a magyar szakszervezetek képviselői, valamint neves közgazdászok és szakértők vettek részt.

A konferencia kiindulópontja az a gondolatmenet volt, miszerint Magyarországon jelentős bérnövekedés tapasztalható, de úgy tűnik, még ez is túl kevés és túl késő ahhoz, hogy javítsa a munkavállalók egyre gyengülő vásárló-erejét és megerősítse a jóllétet szolgáló biztonsági hálót, pedig ez volt az, ami alapvetően meghatározta a magyarországi kivándorlást. A konferencia egyik célja az volt, hogy bemutassa az európai bérek alakulását és ezen a területen a koordináció szükségét.

A nemzetközi szakértők a technológia-váltás, az euróövezet válsága és a mélyülő európai integráció alapján tekintették át a bérek dinamikáját. A rendezvény megmutatta, hogy a felfelé haladó bérfelzárkózásnak kulcsszerepe van Európában. Általánosabban fogalmazva, az Európai Uniónak határozottabb elkötelezettséggel kell biztosítania a szociális jogokat (ezek között a kollektív tárgyaláshoz való jogot), fenn kell tartania a magas szintű munkakörülményeket, fokozatosan meg kell szüntetnie a leértékelési stratégiákat, és helyre kell állítania a gazdaságban a bérek magasabb arányát.

Visentini: Vissza kell térni az eredeti koncepcióhoz

Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára felszólalásában utalt arra, hogy az Európai Unió létrejötte a polgároknak azt a reményt adta, hogy az európai országok között gazdasági kiegyenlítődés (konvergencia) és kohézió történik. Ez nem történt meg. Lábra kapott a populizmus, az idegengyűlölet, szélsőséges mozgalmak. Hogy visszatérjünk ehhez az ígérethez, folytatta az elnök, meg kell erősíteni a szociális jogokat, de emellett a béremelés, és a bérkiegyenlítés is reális követelés. Hogyha ezeket a problémákat nem kezeljük, akkor megerősödnek az Európa-ellenes érzések, és ez nem csak a kelet-európai országokra érvényes.

Hangsúlyozta, ha nincs kollektív szerződés, ha nincsenek tárgyalások a szociális partnerekkel, akkor nem lehet kezelni ezt a problémát. Véleménye szerint a szociális partnerek kapacitása meggyengítéséért, a bérek emelése ellen, a szociális jogok ellen közvetlen támadás történt. Ezért az Európai Szociális Modell az egyetlen eszköz a makrogazdasági kiegyenlítődésre. Ugyanis ma Európában a különbségek nem csökkennek, hanem újratermelődnek. Nincs összhang az elvek, és aközött, ami a közszolgálati politikában történik. Viscentini aláhúzta, a termelékenység növelése a minőségi termelésből, a befektetésekből, innovációkból, a szaktudásból ered. Az olcsó munkába befektetni csak profitot hoz, de nem növeli a termelékenységet, és nem növeli a társadalmi jólétet sem. Ellenkezőleg, tisztességtelen versenyhez és társadalmi rétegek leszakadásához vezet. Mindezért az Európai Uniónak vissza kell térnie az eredeti koncepcióhoz, a bérkonvergencia megteremtéséhez, mert ez vezet az európai egységes piachoz, és ez az, ami megakadályozza, hogy Európa-ellenes érzelmek alakuljanak ki az állampolgárokban.

Tőkejövedelem és munkajövedelem

Az előadáson a LIGA Szakszervezeteket Szilágyi József, a LIGA társelnöke - aki egyben az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének az elnöke is - képviselte. A szakmai előadásokról kérdeztük a véleményét.

Nagyon színvonalasnak tartottam a szakmai előadásokat – mondta –, de némelyik vitára is késztetett. Az egyik ilyen kérdés az volt, hogy a hatékonyság milyen szoros kapcsolatban van a jövedelmekkel. Mivel az energiaiparban sok multinacionális vállalat működik, az a tapasztalatom, hogy nincs olyan szoros összefüggés a hatékonyság és a jövedelmek között, mint ahogy az az előadásokban tükröződik. Ugyanis a  transznacionális, multinacionális vállaltok az eredményeket abban az országban mutatják ki, ahol a legkevesebb adót kell megfizetniük. Ez az úgynevezett profit-opimalizálódás torzítja az ezen vállalatok közötti versenyt. Tehát a jövedelemnövekedés lehetősége nem mindig ott a legmagasabb, ahol a leghatékonyabban dolgoznak a munkavállalók.

A másik ilyen pont, hogy az egyik előadó szerint a vállalatok azért hozzák alacsonyabb bérezésű országokba a termelést, mert itt alacsonyabb a bérköltség, ezáltal kevesebb a „hozzáadott érték”, aminek következtében olcsóbban tudják értékesíteni a terméket. Nő a versenyképesség, de ez csökkenti a bevételt és a hatékonyságot. Ugyanakkor véleményem szerint nem feltétlen esnek egybe az értékesítési árak, amiatt, mert az előállítási költségek (köztük jellemzően a bérköltségek) kisebbek. Emiatt rövidebb-hosszabb ideig extraprofit keletkezik, amikor alacsonyabb költség mellett a cég ugyanolyan áron értékesít - és ez az extraprofit növeli a tőkejövedelmet. 

Harmadik megjegyzésem, hogy bár az Európai Unión belül valóban nincs országhatárokon átnyúló bérmegállapodás jogi értelemben, de a multinacionális vállalatok költségeiről a központban döntenek, és ez meghatározza az anyavállalat országán kívüli országokban működő leányvállalatok bérnövekedési lehetőségeit is, nem feltétlen az elért hatékonysági mutatók alapján – ezt a tényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Hiányként éltem meg, hogy az előadások a recesszió előtti és utáni termelékenységre fókuszáltak, és kevésbé a jövedelemelosztás egyenlőtlenségeire. Úgy gondolom, hogy a recesszió idején a megtermelt eredményből a tőke jóval magasabb százalékban részesült, mint azt megelőzően. A tőkejövedelem és a munkajövedelem arány eltolódott a létrejött eredményből, ezáltal nőtt a társadalmi, vagyoni egyenlőtlenség. Ezt csak tetézte, hogy a jövedelmek közötti egyenlőtlenség is növekedett. De növekedett az egyenlőtlenség az országok, a régiók között és globális szinten is, amely folyamat katasztrófához vezethet.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség kampánya pontosan arról szól, hogy a munkajövedelmek és tőkejövedelmek között átrendeződést meg kell állítani! Vissza kell állítani legalább a recesszió előtti arányokat, ezzel megállítani az egyenlőtlenség további növekedését. Ezzel párhuzamosan tenni kell a régiók és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentéséért is, különösen az Európai Unión belül, a munkajövedelmek egyenlőtlenségeinek csökkentéséért. Szóval bért kell emelni, a közép-kelet európai béreket fel kell zárkóztatni!

 

liganet.hu

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

Élelmiszeripari célok: áfacsökkentés, komplex fejlesztés

2017. április 28. 07:29
„A növekedés rakétái” címmel tartják az Élelmiszer Szaklap FMCG Top 2017 konferenciáját, amelyen az FM államtitkára kijelentette, a kormány és az FM továbbra is elkötelezett a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentése mellett.

Így kell adózni az őstermelőknek

2017. február 17. 07:59
Az adóhivatal weboldalán elérhetőek a mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózására vonatkozó idei szabályok – közölte a NAK.