A biogazdálkodásra való áttérés sikereiről és nehézségeiről első kézből

2023. január 10. 13:49
A biogazdálkodásra való áttérésről, az átállás első évének tapasztalatairól beszélgettünk dr. Tóth Kálmánnal, a Bezenye és térségében több mint ezer hektáron gazdálkodó cégcsoport vezetőjével.
A biogazdálkodásra való áttérés sikereiről és nehézségeiről első kézből
Kérlek, mesélj nekem egy kicsit a gazdaság működéséről.
 
2022. január 1-jén kezdtük meg a biogazdálkodásra történő átállást teljes területtel. A szövetkezet működtetését 2014-ben vettük át, de már korábban is gazdálkodással foglalkoztunk, külön az Antonovich és külön a Tóth család. A szövetkezetet azonban már együtt vásároltuk meg. Akkor még tejelőszarvasmarha-tartás is folyt, azonban rossz állapotok uralkodtak, leromlott épületek, leromlott állomány jellemezte.
 
Bár kezdetben megpróbáltunk állattenyésztéssel foglalkozni, de jött a tejválság, és az állattenyésztés működtetése finanszírozhatatlanná vált. Ezután felújítottuk az épületeket, és átálltunk hízómarha-tartásra, amit egészen 2021. év elejéig folytattunk. Azért hagytuk abba, mert a Covid ezt is teljesen tönkretette: visszaesett a marhahús kereslete, és a támogatások ellenére sem lehetett gazdaságosan folytatni a működést. Ezután 2021 őszén hivatalosan is jött a pályázati lehetőség a biogazdálkodásra való áttérésre.
 
Milyen szakmai segítséggel mertetek belevágni ekkora területtel a pályázatba annak ismeretében, hogy a teljes gazdaság egy szabályozott rendszer részévé válik?
 
Több dolog indukálta a biogazdálkodásra való áttérést. Különösen az, hogy kollégám, barátom, üzlettársam, Antonovich Gáspár, és fia, ifj. Antonovich Gáspár fel van vértezve precíziós gépekkel, traktorokkal, sorközművelő eszközökkel, illetve több mint tíz éve bérművelnek Ausztriában egy 400 hektáros biogazdaságot.
 
Ennek ellenére nem éreztétek rizikósnak, hogy a teljes területen egyik pillanatról a másikra lényegében megszüntetitek a szerfelhasználást? Vagy próbáltatok tudatosan készülni rá, akár fokozatosan csökkentett növényvédőszer-használattal?
 
Éles váltás volt. Megvizsgáltuk az AKG-programot is, de a növényvédő szerek és műtrágyák elhagyása egyszerűbbnek tűnt, mint az AKG feltételeinek való megfelelés.
 
Gáspár az osztrák szaktanácsadókkal rengeteget találkozott, sokat tanult az évek alatt, hogy miként lehet gyommentesen tartani az állományt. Ez az alfája és az ómegája: amennyiben ezt nem tudjuk megtenni, akkor nem is érdemes belevágni. Fontos, hogy időben odaérjünk a területekre, mert ha hagyjuk elgyomosodni akár csak egy hétig is, akkor terméskieséssel és a kultúra teljes elgyomosodásával számolhatunk. Ez adott esetben napi szintű határjárást jelent. Gyomfésűzés, sorközművelés az alapja mindennek, természetesen betartva az egyéb agrotechnikai elemeket.
 
Ez hány mechanikai műveletet jelent?
 
Hármat, de ha odaérünk, négyet. Azon múlik, hogy mennyi csapadék hullik le az adott időszakban. A szója- és a cirokvetéseket próbáljuk elhúzni. Április végétől egész májusban gyakorlatilag végig vethető mindkettő. Próbáljuk etapokba beosztani, hogy ha az időjárási körülmények azt diktálják, akkor is időben odaérjünk minden területre.
 
Hány kultúrnövényetek van?
 
Az idei évben volt őszi árpánk, facéliánk, szójánk, illetve valamennyi cirok próbára. Plusz a másodvetésű pohánka. Jelenleg ezek azok a kultúrák, amiket úgy látunk, hogy érdemes és rentábilis biogazdaságban termeszteni. Persze nyitottak vagyunk tritikáléra, kukoricára, de próbálunk egészséges vetésforgót is megtartani, mert a talajainkat nem szeretnénk kizsarolni. Olyan állapotban szeretnénk tartani, hogy az hosszú távon művelésre alkalmas legyen megfelelő tápanyag-ellátottság mellett.
 
Jövőre már több cirkot terveztek. Honnan jött az ötlet?
 
A cirokvetést egy kollégánknál láttuk, velünk egyszerre kezdte a bioátállást. Ő már korábban termesztett cirkot, és gyakorlatilag leszűkítette az erre a területre alkalmas fajtákra. Megyünk az ő tapasztalata után.
 
A beszélgetés során említetted már, hogy használtok termésnövelő anyagokat. Honnan tájékozódtok azok felhasználhatóságáról?
 
A területi képviselők a konvencionális gazdálkodás időszaka alatt is látogattak bennünket, de most már csak úgy fogadjuk őket, ha van bióban használatos termékük. Meghallgatjuk, és eldöntjük, hogy szeretnénk-e kipróbálni vagy sem.
 
Azt ugye hozzá kell tenni, hogy elsődlegesen a Nébih inputlistája az, ami országosan mindkét tanúsító szervezet gazdálkodói számára elfogadott.
 
Így van. Megnézzük a listát, de ennek ellenére engedélyt is kérünk a tanúsító szervezettől a felhasználásra szánt anyagokra. Azt is megnézzük, hogy az adott kultúrára legyen engedélye.
 
Hogyan óvjátok a talajt?
 
Folyamatos fedettséget nem tudunk biztosítani, de ahol tudunk, teszünk másodvetést. Egyrészt talajtakarás, másrészt haszonszerzés céljából. Nem véletlen a pohánka vetése sem. A szóják után őszi kalászosokat vetünk, hogy minél kevesebbet legyen a talaj fedetlenül, kevesebb legyen a vízveszteség. A zöldítés jó irány konvencionális gazdálkodásban is, mert arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy ne szárítsák ki talajaikat, és ez egyben szervesanyag-pótlás is. Igyekszünk kevesebb forgatásos művelést végezni.
 
Mely hatóanyagok vagy elemek hiányát érzitek a legjobban?
 
Mikro- és mezoelemeket tudunk pótolni. A nitrogén pótlása a legnagyobb probléma, ezért sem hagyjuk ki a szóját a vetésforgóból, illetve a felhasznált vinasz ugyan minimális százalékban, de tartalmaz nitrogént.
 
Az eddig használt készítmények közül mit ajánlanál?
 
Réz+kén alkalmazását meghálálja az őszi árpa, búza, csak jó tapasztalataink vannak vele. A vinaszt mindenképpen ajánlanám, illetve mi szinte minden kijuttatás során használtunk növényi kivonatokat tartalmazó, biogazdálkodásban is engedélyezett készítményt.
 
Milyen céllal?
 
Stresszhatás csökkentése és termésnövelés céljából. Mi preventíven használjuk ezeket az inputanyagokat. Mivel nagyon kevés a biogazdálkodásban használható növényvédő szer, ezért inkább erősítjük a növények immunrendszerét, mert a probléma megjelenésekor már gyakorlatilag nincs eszköz a kezünkben, amivel meg tudjuk védeni őket.
 
Az előbb említett növényi kivonaton kívül az idei ősszel kipróbálunk egy számunkra új, stresszoldó hatású készítményt, valamint a Kelpak (auxint tartalmaz) és a Novosil (szerk.: szibériai jegenyefenyő tűleveléből nyert extraktum vizes emulziója) készítményeket is, mely mindkettő megtalálható az országosan elfogadott Nébih bio-inputlistán.
 
Ha jól értem, nagyon fontos, hogy legyen összefogás a biogazdák között. Itt minden biogazda, akit ismersz, nyitott arra, hogy megosszátok egymással a tapasztalataitokat?
 
Alapvetően igen. A különbség az, hogy jobban megfogadunk tanácsot olyan biogazdától, aki nagy területen és régóta gazdálkodik, mert nekünk az az üzemi szint. Természetesen minden vélemény és tapasztalat fontos, kérdés az, hogy ez mennyire illeszthető be saját gazdálkodásunkba.
 
Milyen évet zártatok?
 
Azt gondolom, hogy az aszály ellenére alapvetően jó évet zárunk. Átlagos termés lett facéliából (4 q), átlagos, 5 t körüli termést takarítottunk be őszi sörárpából. Nem ismert még a másodvetésű pohánka termésátlaga. A szója kevesebbet termett, mint amire számítottunk,1600 kg körüli lett a termésátlag. Ezt bőven 2000 kg fölé vártuk.
 
És mi lehetett az oka, hogy kevesebb lett, mint amit vártatok? Gyomosabb volt?
 
Nem. Teljesen gyommentes volt, sőt a "csodájára" jártak. Volt nálunk szójabemutató, gépbemutató, és meglepődtek a hozzánk látogató gazdálkodók, hogy milyen gyommentes a szójánk. Valószínűleg a szárazság okozta a terméskiesést.
 
Öntözni, gondolom, nem terveztek még.
 
Nem tervezünk egyelőre, bár bizonyos területeket illetően beléptünk öntözési közösségekbe, azokat fogjuk tudni öntözni. Ezek a pályázatok elbírálásra várnak.
 
Tanúsított gazdaként számos helyen meg kell felelned. A bioellenőrzési rendszer szereplőjeként mit gondolsz, mi az, ami nehézséget okoz vagy épp gördülékenyebben megy a vártnál?
 
Be kell vésni az agyunkba, hogy mindenre engedélyt kell kérni. Ez nagyon furcsa a konvencionális gazdaságról áttérve. Nyilván oda kell figyelni, hogy csávázatlan vetőmagot használjunk, azonban az, hogy elhagyjuk a növényvédő szert, műtrágyát, nem okoz különösebb problémát. Az engedélykérelmekre viszont nagy hangsúlyt fektetünk. Persze az emberben ott van a félelem az elején, hiszen meg szeretnénk felelni valamennyi szabálynak, azonban az átállás összességében gördülékenyen zajlik. Ezenfelül sokkal szigorúbb nyilvántartást vezetünk, bár ezt eddig is komolyan vettük, de hála a kolléganőnknek, most még precízebb lett.
 
Hol értékesítitek a terményeket?
 
Változó. Az idei évben vetett, már átállási sörárpát malátagyáraknak adjuk el. Ezt megtehetjük Magyarországon és Ausztriában is. Annak fogjuk értékesíteni, aki az átállási terményért többet fizet.
 
Hogyan értékelnéd az átállási időszak első évét?
 
Nagyon örülök, hogy belevágtunk a biogazdálkodásba. Gáspárék tapasztalata mellett a konvencionális gazdálkodásban felhasznált inputanyagok áremelkedése és a pályázati lehetőség is erősítette döntésünket. Az átállási időszakban árbevételünk nyilvánvalóan csökkenni fog, de ezt várhatóan kompenzálják a támogatások. Eddig nagyon meg vagyok elégedve, és bízom benne, hogy az átállási időszak végén, amikor már bioként tudjuk értékesíteni a terményt, szignifikáns különbség lesz a konvencionális és a biotermény ára között. Remélem, hogy kereslet is lesz rá, és pótolni tudjuk a kieső árbevételt.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Várnak még az eladással: fellendülésben bíznak a gazdák

2024. január 09. 15:25
Az export fellendülésében reménykednek.
 
Tele vannak a somogyi tárolók az ősszel learatott terménnyel, az alacsony felvásárlási árak miatt a gazdák nem akarják eladni. Amennyiben elfogynak a mostani készletek, akkor a mostaninál magasabb áron indulhat be az export - írta meg a Sonline.

Ami most Nyugat-Európában történik, az a visszatérés a normalitáshoz

2024. február 05. 15:20
- mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában a gazdatüntetések kapcsán.