A felhőből érkező adatok alapján szántanak és vetnek

2019. december 04. 08:57
Az ide évre tervezett talajszkenneléssel végeztek, a menedzsmentzónák kialakítása 2020-ban fejeződik be, és addigra elkészülnek a vetésmélységet, illetve a tőszámot vizsgáló fajtakísérletek is. Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a teljes vetésterületén precíziós növénytermesztésre készül.

Egy áprilisi nap kora reggelén a traktoros felül a gépre, elindítja, csatlakozik az internethez, a felhőből letölti az aznapi feladatait, azt feltölti a cégnél alkalmazott valamely Advanced Farming System irányítási rendszerbe. Az AFS-be a növénytermesztő kollégák már előző nap betáplálták, hogy melyik tábla, mely szegletében, milyen mélységbe, mekkora tőszámmal kell az oda szánt vetőmagot elvetni. A traktorosnak nincs más dolga, mint elmenni az adott táblához, a munkagépet megfelelően beállítani, és a traktor-vetőgép rendszer a GPS-navigáció adatai alapján az előre betáplált térképek szerint megkezdheti a vetést.

 

Vontatott precíziós műtrágyaszóró tesztje
Vontatott precíziós műtrágyaszóró tesztje
 
Ez a gyakorlat egy-két éven belül egészen hétköznapi lesz a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban, ahol zajlik a precíziós gazdálkodás előkészítése. Mindez több területet ölel fel. A leglátványosabb természetesen az eszközpark fejlesztése.

 

Mezőhegyesen 2016 végétől 3 milliárd forint értékben vásároltak új, a precíziós növénytermesztésben használható erő- és munkagépeket, és a továbbiakban várhatóan évi 500 millió forintot fordítanak folyamatos cserékre, fejlesztésekre.

Ezzel párhuzamosan készülnek a precíziós növénytermesztés adatforrásául szolgáló talajtérkép-állományok is.

A talajszkenner elektromos vezetőképességet, illetve ellenállást mér, ez alapján meghatároz egy úgynevezett EC-értéket, amely valójában nem talajtulajdonság, azonban a szakemberek kö­vet­keztethetnek belőle a talaj fizikai tulajdonságaira, ka­tion­csere-kapacitásá­ra, po­rozitására, illetve agyagásvány-tar­tal­mára és tömörödési hajlamára. A talajszkenneléssel úgynevezett kezelésizóna-lehatárolást végeznek, amelynek az eredménye egy olyan térkép, amely azt is megmutatja, hogy egy-egy táblán belül hogyan alakulnak a talaj tulajdonságai.

Az adatokat további vizsgálatokkal ellenőrzik, validálják, így alakul ki az a térkép, amelyet a precíziós növénytermesztés során használnak.

 

Monitorkép műtrágyaszórás közben
Monitorkép műtrágyaszórás közben
 
„A mezőhegyesi gazdaságban 2018-ban kezdtük a precíziós gazdálkodás előkészítését – mondja Páll László növénytermesztési osztályvezető. A hároméves programban eddig elkészült a földjeink szkennelése, ennek eredményeként tábláinkról minden eddiginél részletesebb talajtérképeink vannak. Talajmintákon ellenőriztük a szkennelés eredményeit, és mindezek alapján meghatározzuk azokat az évtizedekre szóló menedzsmentzónákat, amelyek a gazdálkodásunk egységei lesznek. Ezekben a zónákban mintákat vettünk, hogy a laboratóriumban pontosan megállapítsuk a talaj különböző paramétereit, amelyek majd a gazdálkodásunk alapját képezik.”

 

A menedzsmentzónák kialakítása 2020-ban fejeződik be, ám a már rendelkezésre álló eredményeket az idén is felhasználták. Példaként említhetjük a 2019-es őszi talajelőkészítést. Mélylazítást szokásosan évente 1500 hektáron, hibrid kukorica után szoktak végezni, így ötévente térnek vissza egy-egy táblára. Ezzel szemben az idén már a talajszkennelés eredményeit figyelembe véve a „soron következő” 1500 hektárból csak 7–800 hektárt kellett valójában lazítani. Mert a munkát csak ott végezték, és végzik majd el a következő években, ahol valóban kell. „Ugyanígy vagyunk a szervestrágya-szórással is. – hangsúlyozza Páll László.

Csak akkor juttatunk ki szerves trágyát, ha a talaj humusztartalma 3 százalék alatt van. Emellett a műtrágyaszórás is a menedzsmentzónák alapján készült kijuttatási térképek szerint történik.”

 

Műtrágya-előírás térképei
Műtrágya-előírás térképei
 
Egy példa a térképalapú műtrágyázásra Mezőhegyesen: Eddig átlagosan 81 kilogramm karbamidot szórtak ki hektáronként, az egyik vizsgált táblán 6,48 tonna szokott lenni az összes kiszórt mennyiség. Ezzel szemben idén, a menedzsment­zónák szerint lehatárolt ásványi nitrogén vizsgálatok alapján mindösszesen 3,5 tonnát szórtak ki, vagyis az eredeti mennyiség mindössze 54 százalékát. Ha pedig azt tekintjük, hogy a műtrágya árai átlagosan 20 százalékot emelkedtek, már akkor megéri a menedzsmentzónák kialakítása, ha csak az áremelkedést kompenzálhatjuk.

 

„A talajszkennelés, illetve a menedzsmentzónák kialakítása hektáronként 5000 forintba kerül – mondja a növénytermesztési osztályvezető. Nem mondható tehát olcsónak, de már az első évben a mélylazításon megtakarított összeg fedezte a térképek elkészíttetését. Emellett

a növénytermesztésünk a precíziós gazdálkodással időt, energiát, anyagot takarít meg, a talajaink jó állapotáról nem is beszélve. Összegezve minden tekintetben megéri áttérni a precíziós gazdálkodásra a nálunk kisebb, sőt a legkisebb gazdaságokban is.

Mi mind a 8200 hektárnyi termőterületünkön bevezetjük. És akkor majd a precíziós felhőszolgáltatás segítségével feltöltjük a traktorok monitorjára az adatokat és indulhat is a munka.”

 

Talajszkenneres termőzóna-lehatárolás térképe
Talajszkenneres termőzóna-lehatárolás térképe
 
A precíziós gazdálkodással összefüggésben még két dologról kell beszélnünk.

 

A talaj termőképessége nagyban függ a víztől. Közismert, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. évi 2300 hektár öntözött földterületen hibridkukoricavetőmag-termesztéssel foglalkozik.

A klímaváltozás következtében azonban szükség lehet az öntözött területek nagyságának növelésére. „Szeretnénk növelni az öntözhető területek nagyságát. Kétféle tervünk is van a jelenlegi rendszerünk bővítésére. Egy nagyszabású, amelyhez külső forrásokat kell bevonnunk, vagy egy kisebb, de okszerű fejlesztés, amelyet esetleg saját erőből is megvalósíthatunk és tudjuk csökkenteni a párolgási veszteségeinket” – mondta Isaszegi Norbert termelési igazgató.

A másik dolog, amelyről a precíziós gazdálkodás kapcsán szólnunk kell, az a vetőmagok, illetve a szemenkénti vetés esetén a tőszám kérdése.

Nem mindegy ugyanis, hogy 70 vagy 90 ezres tőszámmal vetjük a kukoricát.

Ezt közgazdaságilag ki kell tudni értékelni. Azonban ahogy a mezőhegyesi szakemberek elmondták, a fajtatulajdonosok kevés információt adnak az egyes vetőmagok tulajdonságairól.

 

Tőszám- és fajtakísérlet hozamtérképe
Tőszám- és fajtakísérlet hozamtérképe
 
Épp ezért a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. saját vetési kísérletekbe kezdett. Mind magyar, mind nyugati fajtákat bevontak a kísérletekbe, ezekben egyrészt különböző vetésmélységeket, másrészt eltérő tőszámokat próbálnak ki, hogy a következő vetést már precízen tervezhessék meg.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/49 számában olvashat.

Kapcsolódó cikkek

Felmentették Bitay Márton államtitkárt

2019. február 19. 08:53
Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkárát 2019. február 18-i hatállyal - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.

Mentőöv a kisgazdaságoknak

2020. január 22. 09:31
Átalakulóban az erdélyi mezőgazdasági struktúra. Az uniós támogatások leginkább a közepes és a nagy – nyereségcélú – farmok fejlesztését szorgalmazzák, emiatt lassan eltűnnek a családi megélhetést biztosító, kisebb háztáji gazdaságok. Ez – az általános kiöregedés mellett – elkerülhetetlenül hozzájárul a hagyományos erdélyi falvak elnéptelenedéséhez.