A helyi termékek különleges értékei a magyar mezőgazdaságnak

2018. december 10. 08:33
A hazai agrártermékek a piacon elsősorban nem mennyiségükkel, hanem kiváló minőségükkel és egyediségükkel hívhatják fel magukra a figyelmet – mondta Feldman Zsolt az Agrárminisztériumban megrendezett Termelői közösségek Napján. Az államtitkár hozzátette: a szakirányítás földrajzi árujelzős oltalommal, védjegy programmal és szakmai díjak megítélésével szeretné ösztönözni ezt.

A minisztérium Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy programja 2010 óta következetesen és karakteresen képviseli küldetését: Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeit és élelmiszereit jelölve minőségi garanciát nyújt a fogyasztók számára a termék hitelességéről. A HÍR védjegy pályázat eredményeként 2018-ra már összesen 92 pályázó 176 terméke nyerte el a használati jogot.

A tavaly először meghirdetett „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri díjpályázattal a szakirányítás célja a hagyományos és tájjellegű termékek piacra jutása érdekében kimagasló tevékenységet folytató közösségek elismerése és példaképül állítása.

A termelői csoportosulások megléte a földrajzi árujelzős oltalmi rendszerek eredményes működtetésének egyik sarokpontja. Az Agrárminisztérium célja, hogy az agrárgazdaság területén a termelői közösségek egyre több földrajzi árujelzős termékre nyújtsanak be oltalom iránti kérelmet és éljenek az ezáltal nyújtott lehetőségekkel, élvezzék azok előnyeit. 2015-2018 között a termelői csoportosulások eddig összesen 31 új kérelmet nyújtottak be agrártermékük földrajzi árujelzőjének uniós oltalma iránt, az eljárás uniós szakaszában 21, nemzeti szakaszában jelenleg 10 név van, amelyből 3 már a nemzeti szintű kifogásolási szakaszban jár. Az utóbbi félévben sikeresen lezárult 6 nemzeti eljárás, ennek eredményeként a nemzeti oltalmat szerzett termékek kérelmezői részére a miniszteri elismerő okleveleket átadta az agrártárca államtitkára.

Az elmúlt időszakban átmeneti nemzeti oltalmat szerzett földrajzi árujelzők: az Őrségi tökmagolaj, a Keleméri bárányhús, a Tuzséri alma, a Nagykörűi cseresznyepálinka, a Sárréti kökénypálinka, Madarasi birspálinka mögött álló termelők és csoportosulásaik képviselői szintén az ünnepség keretében vehették át a miniszteri emléklapot.A hagyományos termékeket előállító közösségek együttműködésének elősegítését, a tapasztalatcseréjüket szolgálta a szakmai fórum, amelyen földrajzi árujelzős termékek és termelői közösségek jó példáinak bemutatására került sor (Győr-Moson-Sopron megyei csemegesajt, Madarasi birspálinka, Szegedi tükörponty).

Az idei díjazottak, valamint a földrajzi árujelzős oltalmi eljárások listája mellékleteinkben olvashatók.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Tíz tizenöt év múlva élelmiszerhiány lesz

2015. október 14. 09:57
"Tíz tizenöt év múlva élelmiszerhiány lesz, akkor az lesz az úr, akinek földje van, ezért most földhöz juttatják a haverokat, mondta Szél Bernadett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. 

Védett madarakat veszélyeztet a földárverés

2015. december 07. 13:32
"A védett madarak élőhelyét is veszélyezteti az állami földárverés. Olyan területeket is dobra vernek ugyanis, amelyeken túzokok fészkelnek. Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a Natura 2000-es földterületek privatizációja miatt. A Jobbik is tiltakozik: szerintük magasabb uniós támogatások miatt vetettek szemet a spekulánsok a természetvédelmi területekre.
A túzok tavaly az "Év madara" volt, idén a földprivatizáció egyik vesztese lehet. A természetvédők ezért kérték az agrárminisztertől, hogy ne adják el azokat a természetvédelmi területeket, amelyeken a hazai túzokállomány fészkel."