A készenléti jellegű munkakör előnyei és buktatói

2021. november 03. 13:49
A vállalkozások érthető módon keresik az olyan munkaidő-beosztási lehetőségeket, mely számukra jelentős mozgásteret biztosítanak. Különösképpen érvényes ez a jelen járványügyi helyzetben, amikor a munkaerő megszervezése komplex akadályokba (lebetegedés, munkaerő-hiány stb.) ütközhet. Nézzük mire is kell ügyelnünk a készenléti jellegű munkakörre vonatkozó szabályok alkalmazásakor:
A készenléti jellegű munkakör előnyei és buktatói

A készenléti jellegű munkakör nem készenlét

Első lépésben a készenléti jellegű munkakört a készenléttől el kell határolnunk. Míg a készenlét a rendelkezésre állásnak egy, munkavégzést nélkülöző formája, addig a készenléti jellegű munkakör a munkavégzés egyik válfaja. Készenléti jellegűnek abban az esetben minősül a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy, ha a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Látható tehát, hogy ahhoz, hogy a készenléti jellegű munkakör szabályai alkalmazhatóak legyenek, speciális munkavégzésre van szükség.

 

Markánsan eltérő munkaidőszabályok érvényesülnek

Míg alapesetben a napi munkaidő 8 óra, az egy napra beosztható munkaidő legfeljebb 12 óra, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet, addig készenléti jellegű munkakör esetében lehetőség van ezen időkeretek növelésére. A napi munkaidő a felek írásbeli megállapodása esetén 12 óra lehet, a beosztás szerinti (egy napra beosztható) munkaidő pedig akár 24 óra is lehet azzal, hogy a heti munkaidő a 72 órát is elérheti. Fontos, hogy ehhez az szükséges, hogy mind a 12 órás napi (teljes) munkaidő (munkaszerződés vagy annak módosítása), mind pedig a 24 órás beosztás szerinti napi munkaidő, illetve a 72 órás heti munkaidő vonatkozásában a felek írásban megállapodjanak. A napi 24 órára, illetve a heti 72 órára vonatkozó megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. A munkavállalót hátrány nem érheti, ha nem egyezik bele a megállapodás megkötésébe, illetve a megállapodás felmondása esetén.

 

A készenléti jellegű munkakör nem megállapodás tárgya

A felügyelet munkaügyi ellenőrzést végzett egy munkáltatónál és azt munkaügyi bírsággal sújtotta, egyben kötelezte 47 fő tekintetében a teljes napi munkaidőre vonatkozó törvényi előírások betartására. A határozat indokolása szerint a munkáltató a telephelyén 47 fő munkavállalót foglalkoztatott értékszállító, gépkocsivezető, személy- és vagyonőr, értékszállító személy- és vagyonőr, ATM értékkezelő személy- és vagyonőr, valamint értéktáros készenléti jellegű munkakörben 11 óra teljes napi munkaidő meghatározása mellett 3 havi munkaidőkeretben. A hatóság megállapítása szerint a megjelölt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaköre nem volt tekinthető az Mt. 91. §-a szerinti készenléti jellegű munkakörnek. A Kúria a döntéssel egyetértett és ismételten megerősítette, hogy a készenléti jellegű munkakör feltételeinek fennállása nem a felek megállapodásától, hanem a körülmények összességétől függ (EBH2019.M30.). Nem jelenthető tehát az sem ki, hogy a személy- és vagyonőrök foglalkoztatása minden esetben készenléti jellegű munkakörben történhet. Ahogyan arra a foglalkoztatás-felügyelet legutóbbi jelentése is utal, a vagyonőrök foglalkoztatása sok esetben annak ellenére történik ebben a formában, hogy erre a jogszabály lehetőséget biztosítana, így a munkavállalók számára a munkáltató komoly anyagi hátrányt is okoz. A gyakorlat szerint semmiképpen nem minősülhet készenléti jellegűnek a munkakör fegyveres biztonsági őrök, illetve gépjárművezetők esetében, az ő vonatkozásukban ugyanis biztosan nem áll fenn az a helyzet, hogy a munkaidő egy jelentős részében nem kell figyelniük, illetve a munkavégzés alacsonyabb megterheléssel jár. Hasonlóképpe nem áll fenn a készenléti jelleg akkor sem, ha a munkavállalónak a munkavégzése során a monitort kell folyamatosan figyelnie.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Vezetői dilemma: mivel motiváljuk a munkavállalókat?

2019. szeptember 27. 09:39
A munkáltatók nagy része gondolkodás nélkül ezt felelné: pénzzel! HR-szakemberként feladatunk: fejleszteni a vezetők gondolkodását, szélesíteni a vezetői eszköztárukat. A pénz csak rövidtávú ösztönző.

Így ugrott szintet a Takarékbank employer brandingben

2021. szeptember 06. 09:19
A nagyvállalati kategóriában az Employer Branding Award bronz fokozatát nyerte el június végén a Takarékbank Zrt a Magyar Public Relation Szövetség szakmai versenyén. A pénzintézet három évvel ezelőtt kezdte el építeni munkaadói márkáját. A mérföldkövekről és az employer branding eszközökről Oszlányi Törtel HR vezetővel beszélgettünk.