A kivándorló diplomások fele a politikai légkör miatt is távozik

2020. november 12. 12:09
Lassult az elvándorlás üteme, de 78% nem tervezi a hazatelepülést. Magyar sajátosság, hogy inkább diplomások mennek el, sokuk a politikai klíma miatt. Nem tudni, hogy a covid-járvány miként hat a migrációra. Hárs Ágnes a Kopint-Tárki kutatója a Társadalmi Riportban most megjelent tanulmányában az elvándorlás, a külföldi munkavállalás és a visszavándorlás folyamatait elemzi.
A kivándorló diplomások fele a politikai légkör miatt is távozik
1. 2011-15 között gyorsult, utána lassult az elvándorlás üteme


„Magyarországon a 15-64 évesek elvándorlási aránya 2010-ben 1,3 százalék volt, csak Csehországban volt a régióban ennél alacsonyabb. A 2010-es évtized elején felgyorsult az eláramlás, a külföldön élők aránya 2011 és 2015 között néhány év alatt 2 százalékponttal emelkedett, ez a korábbiakhoz képest jelentős, de ebben az időszakban régiós összehasonlításban általános mértékű növekedésnek számított. Az évtized második felére az országok többségében mérséklődött az elvándorlás növekedése, az általános trenddel együtt a magyar elvándorlás üteme is lelassult, 2015 és 2019 között 1,2 százalékpontnyit emelkedett, és ezzel Magyarország ismét a relatíve szerényebb nettó elvándorlást mutató országok közé került vissza.” - írja Hárs Ágnes tanulmányában.
 

2. Régiós összevetésben az átlagnál több magyar diplomás távozott


Iskolai végzettség szerint is különbségek vannak az országok között: 2010-ben a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek elvándorlási aránya Magyarországon volt a legalacsonyabb a régióban. A régió országainak a többségében a legképzettebbek nettó elvándorlási aránya nem tért el jelentősen egymástól, 2019-ben 5-6 százalék között volt, de Magyarországon közel 7 százalékos ez az agyelszívási arány. Tehát viszonylag alacsonyabb a magyar középfokú végzettségűek elvándorlási aránya, ugyanakkor a felsőfokú végzettségűeké magasabb.
2019-ben a magyarok esetében nagyon magas a foglalkoztatási arány, a régió országai között a legmagasabbak egyike. Tehát a magyarországi elvándorlás főként gazdasági, munkavállalási célú, s aki külföldön él, sikeresen is talált munkát. A külföldön élő magyarok más országokból érkezőkhöz képest kiemelkedően magas arányban dolgoznak.

 

2011-15 között csak a románok előztek meg bennünket diplomás elvándorlásban2011-15 között csak a románok előztek meg bennünket diplomás elvándorlásban

 

 

3. 65 százalék a több pénz miatt megy, az egyetemi diplomások több mint fele a politikai klíma miatt is


2018-2019-ben 1387 külföldön élő, 18 évnél idősebb személyt kérdeztek meg (és 853 fő Magyarországon élő személy volt a kontrollminta). A válaszaik alapján az látszik, hogy „a gazdasági, munkapiaci hatások voltak a legfontosabbak: a külföldön élőket leginkább, 65 százalékban a magasabb jövedelem reménye hajtotta külföldre, 40 százalék számára az elkeseredettség, az otthoni munkalehetőségek hiánya, illetve kilátástalansága, és további mintegy 20 százalék számára a konkrét anyagi gondok, például a hiteltörlesztés játszott szerepet. 37 százalék érezte viszont az otthoni politikai hangulatot is oknak (az egyetemi diplomások több mint 50 százaléka jelölte ezt meg), míg egyötödük a gyerek iskoláztatásának, jövőjének a jobb lehetőségét is. Közel 20-20 százalék döntését a külföldön élés megtapasztalása, vagy puszta kalandvágy is motiválta, emellett kisebb arányban családi ok és a jövőtől való félelem is szerepet játszhatott a döntésben.” - állapítja meg Hárs Ágnes. Érdekes azonban, hogy az elvándorlás motivációi iskolai végzettség szerint nagyon mások. Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél főként az otthoni munkalehetőségek hiánya, és az anyagi gondok, az egyetemet végzettek esetében pedig az otthoni politikai hangulat és a gyerekek iskoláztatásának, kedvezőbb jövőjének a lehetősége volt a fő „ellökő” motívum.

 

Az egyetemi diplomások több mint fele mondta, hogy a számára kedvezőtlen politikai légkör miatt hagyta el az országotAz egyetemi diplomások több mint fele mondta, hogy a számára kedvezőtlen politikai légkör miatt hagyta el az országot

 

 

4. A családi kötöttségek visszatartanak


A válaszok alapján az látszik, hogy a külföldre költözés valószínűsége nagyobb a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek és a magas szinten nyelveket beszélők között, és családi kötöttségek pedig visszatartó erővel bírnak, a függetlenebb, gyermektelen kapcsolatban, de nem házasságban élők nagyobb valószínűséggel élnek külföldön.
 

5. Aki elment és beilleszkedett, nehezebben tér vissza


A megkérdezett, jelenleg külföldön dolgozók hazatérhetnek, majd ismét vállalhatnak külföldön munkát, mozgékony és változó csoportról van tehát szó. A külföldi munkapiacra történő beilleszkedés előtt könnyebb a visszatérés a kibocsátó országba, a tartósabb külföldi tartózkodás után már sokkal nehezebb.
 

6. A külföldön élők rosszabbnak ítélik meg a magyarországi kilátásokat


A külföldi lehetőségek változását hasonlóan kedvezően látják a külföldön élők és az otthon maradottak is, a magyarországi munka- és életkilátások megítélésében azonban jelentős az eltérés a két csoport között. „A Magyarországon élők átlagosan úgy látják, nem sokat változnak, kicsit javulnak a kilátásaik, összhangban az adatfelvétel időszakában gyorsan növekvő bérekkel és a bővülő munkalehetőségekkel. A külföldön élők szemében azonban lesújtó a helyzet, a magyarországi kilátásaikat romlónak látják és lényegesen kedvezőtlenebbnek ítélik meg, mint az otthon élők. Különösen kedvezőtlennek látják az életkörülmények alakulását, de romlónak a munkakörnyezetet, a kereseti lehetőségeket és a munkakínálatot is, az utóbbit a legkevésbé.” - fogalmaz a Kopint-Tárki kutatója. Mondhatnánk erre, hogy ez érthető is, hiszen csak saját döntésüket igyekeznek utólag is igazoltnak láttatni, de a különbségek és a változások iránya mégis arra enged következtetni, hogy a külföldön élőket a jelenlegi helyzetük önmagában nem ösztönözheti hazatérésre.
 

7. Nem tervezi a hazatelepülést 78 százalék


A munka- és életkilátásokat, valamint a politikai helyzet és hangulat változását is figyelembe véve a túlnyomó többség, 78 százalék gondolja úgy, hogy abban az országban marad, ahol most is van. Jellemző továbbá, hogy azok a külföldön élők, akik nem tervezik a hazaköltözést, kapcsolatban vannak az otthoniakkal, és egy részük rendszeresen küld haza pénzt is.
 

8. Nem látni még a covid-járvány migrációs hatásait


A koronavírus-járvány hatását a világ gazdaságaira és munkapiacaira nehéz előre látni. Most még nem tudhatjuk, hogyan változnak a rövid és hosszú távú migrációs folyamatok, a munkaerő vándorlását és a munkapiacot meghatározó keresleti és kínálati hatások. „A gazdasági válság sokkhatása visszavándorlást indíthat el, de maradást, kapaszkodást is kiválthat, ha az otthoni lehetőségek kedvezőtlenebbek, ha a fogadó országban jobbak a támogatási feltételek, vagy kockázatos az otthoni munkahelyre való visszatérés lehetősége. Valójában nem tudjuk, hosszabb távon visszarendeződnek-e a korábbi migrációs folyamatok, és azt sem, hogy a visszaáramlás hogyan érinti majd a kibocsájtó országokat, vagy az is elképzelhető, hogy ma még ismeretlen új elvándorlási formák alakulnak.” - fogalmaz a kutató, Hárs Ágnes.

A teljes tanulmány itt érhető el.

Kapcsolódó cikkek

Hivatalosan megszűnt a vészhelyzet: döntöttek az idősek vásárlási sávjáról is

2020. június 18. 08:59
Megejelent a vészhelyzet végéről szóló törvény a Magyar Közlönyben, mutatjuk a fontosabb rendelkezéseket!

Depresszió a munkahelyen – hogyan kezelhető?

2020. március 03. 08:22
Titkároktól a vezérigazgatóig számos munkavállaló néz szembe manapság a depresszió problémájával. Fontos észrevenni a jeleket és segítséget kérni, mert ezzel nemcsak a hangulat javul, hanem munkahelyi teljesítményünket is visszakapjuk.