A korkedvezményes nyugdíjrendszer után Egészség vagy korai nyugdíjazás

2018. március 09. 08:58
A probléma
A korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésére úgy került sor, hogy a jogalkotó elmulasztotta kezelni azoknak a munkavállalóknak a problémáját, akik önhibájukon kívül már nem tudtak további jogszerző időt szerezni. Ennek következményeként előfordulhat, hogy az adott munkavállalónak már csak néhány napja hiányzik ahhoz, hogy plusz egy év korkedvezményt kapjon. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a régi rendszer úgy szűnt meg, hogy semmi nem lépett a helyébe, így támogatás nélkül maradtak azok a munkavállalók, akik különösen megterhelő munkakörülmények között dolgoznak. 

A megoldási javaslat

A LIGA Szakszervezetek elkötelezett ezeknek a problémáknak a kezelésében, ezért a társkonföderációk szakértőivel egy javaslatcsomagot dolgozott ki. Erre alapozva a korkedvezmény megszűnése óta folyamatos tárgyalások folynak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Az egyeztetések eddig döntően a munkavállalói és munkáltatói oldal között bizottsági szinten zajlottak. Ezt a munkát jelentős mértékben segítették a kormány foglalkoztatás-egészségügyi szakértői is. A bizottsági ülések során számos elvi kérdésben sikerült megegyezésre jutni, azonban a fennmaradó kérdésekben való továbblépéshez már elengedhetetlenül szükséges a kormány álláspontjának megismerése. Ezt az igényt egyetértve a munkáltatói oldallal többször jeleztük a kormánynak.

Az elmúlt hetekben a sajtóban megjelent híradások jelentős várakozást keltettek a munkavállalók körében, azonban számos félreértést is okoztak. Emiatt a LIGA Szakszervezetek szükségesnek tartja a legfontosabb alapkérdések tisztázását.

Ennek első eleme a régi rendszer tisztességes lezárása a töredékidők elismerésével. A megoldási javaslat lényege, hogy lehetővé kellene tenni az érintett munkavállalóknak egy egyeztetési eljárás kezdeményezését. Ez hasonló módon történne a jelenleg is működő szolgálati idő és járulékbefizetési egyeztetéshez. Ennek során a töredékidők részarányos beszámításával egyénenként meg lehetne állapítani a jogosultsági időt.

A következő kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e bármilyen új rendszerre vagy a munkavédelmi jogszabályok keretén belül is kezelhető a probléma. Az egyeztetések fontos eredménye, hogy egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy vannak olyan konkrét munkakörök ahol az átlagnál jóval nagyobb az egészségkárosodás veszélye. Emiatt a munkavédelmi szabályok betartása mellett is szükség van ezeknek a munkavállalóknak a fokozott védelemre.

Ez az a pont, ahol élesen elválik egymástól a régi korkedvezmény és az új elképzelés logikája. Az új rendszer lényege ugyanis az az alapelv, hogy az egészségkárosodást sem pénzzel sem nyugdíjkedvezménnyel nem lehet megváltani. Elfogadhatatlan az a korábbi szemlélet, hogy semmit nem teszünk az egészségkárosodás megelőzése érdekében, majd nyugdíjkedvezménnyel „jutalmazzuk” azokat, akik elérik a korhatárt. Az új rendszert viszont egy olyan egészségmegőrző program, mely optimális esetben megvédi a munkavállalókat az egészségkárosodástól, és lehetővé teszi számukra a többi munkavállalóhoz hasonló pálya befutását.

További lényeges eltérés, hogy a korkedvezmény alapja a munkaköri besorolás volt az új program pedig a konkrét munkahelyeken veszélyeztetett munkavállalókat támogatná. Elég nyilvánvaló ugyanis, hogy a különböző munkahelyeken jelentősen eltérhetnek egymástól a munkakörülmények ugyanazon munkakörök esetében is.

Fontos kérdés, hogy milyen módon történik a veszélyeztetett munkavállalók kiválogatása. Erre a kérdésre is sikerült választ adni a bizottsági munka során. A résztvevők egyetértettek abban, hogy egy egységes módszertan alapján a munkáltatoktól független, államilag ellenőrzött szakértői vizsgálatot kell elvégezni az összes munkahelyen. Ennek során a fizikai, pszichikai ergonómiai, környezeti tényezők összessége alapján dőlne el, hogy egy munkavállaló bekerül-e a fokozott védelemre szoruló kategóriába. Ezzel arra a kérdésre is választ adtunk, hogy itt – a közhiedelemmel ellentétben – nem csak ipari problémáról van szó. Ez a vizsgálat a közszférán át, a szolgáltatásokon keresztül az összes munkahelyet lefedné.

Fontos eredmény, hogy a kidolgozott eljárásrend biztosítja a vizsgálat során az érintettek képviseletét, elsősorban a szakszervezeteken keresztül. Mind a munkavállaló, mind a munkáltató érdekét szolgálja, hogy technológia, munkavédelmi fejlesztések esetén, egy újabb vizsgálat során, az adott munkahely kikerülhet a rendszerből! Ezt az biztosítja, hogy a vizsgálat időközönként megismétlésre kerül. Ezek után arra a kérdésre kell választ adni, hogy milyen védelemben részesülnek a rendszerbe bekerült munkavállalók. Ennek keretén belül külön kell választani az egészségkárosodás megelőzése érdekében megteendő intézkedéseket és az esetleges károsodás bekövetkezése utáni segítségnyújtást.

Az első csoportba tartoznak azok a Munka törvénykönyve módosítását is igénylő, javaslatok melyek a veszélyeztető munkakörülmények közti munkavégzés időtartamának csökkentésével előznék meg az egészségkárosodást. Ide tartózik pl. a túlmunka elrendelésének teljes tilalma, a munkaközi szünet beillesztése a fizetett munkaidőbe. A regenerálódást szolgálná ezeknél a munkavállalóknál egy külön pótszabadság bevezetése. Nem elhanyagolható, hogy a kiszámítható munkaidő és munkabeosztás valamint a szabadidő növekedése kedvezően hatna a családi életre is, ami viszont pozitív hatással lenne a munkavállaló egészségére is.

Jelen pillanatban a munkáltatók ezeket a javaslatokat nem támogatják. Véleményünk szerint nincs szükség törvényi kötelezésre, mivel a munkáltatók saját hatáskörben meg tudják tenni a szükséges védelmi intézkedést.

Minden erőfeszítés ellenére is előfordulhat, hogy egy idő után a munkavállaló már nem képes megfelelő szinten ellátni munkáját. Ebben az esetben támogatni kell az esetleges átképzését és a más munkakörben történő foglalkoztatását. Alapesetben ez a továbbfoglalkoztatás az eredeti munkáltatónál valósulna meg. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor ez egy másik munkáltatónál történne. Az erre vállalkozó munkáltatókat anyagilag is ösztönözni kell. „Végső” esetben néhány évvel a nyugdíjkorhatár előtt előállhat olyan helyzet, hogy már nem lehetséges, vagy már nem racionális az átképzés, illetve a továbbfoglalkoztatás. Ilyenkor a korhatár eléréséig egy megfelelő keresetpótló juttatást kell biztosítani a munkavállalónak.

Nem szabad elhallgatni, hogy ezekre a támogatásokra azok a munkavállalók lennének jogosultak, akik megfelelő időt eltöltöttek a védett / támogatott munkakörökben / munkahelyeken. Annak érdekében, hogy az idősebb munkavállalók is részesülhessenek támogatásban, meg kell teremteni a jogosultsági idő visszamenőleges elismerésének lehetőségét azok érdekében, akik már hosszabb idő óta dolgoznak a védendő kategóriába bekerült konkrét munkahelyen.

Természetesen a támogató intézkedések pénzbe kerülnek, ezért nem kerülhető meg az a kérdés, hogy ki finanszírozza ezeket. A LIGA Szakszervezetek szerint erre egyértelmű a válasz, fizessenek azok a munkáltatók, aki társadalmi szükséglet kielégítése vagy gazdasági előnyszerzés miatt veszélyeztetett munkavállalókat foglalkoztatnak. Az elképzelés az, hogy a rendszerbe került munkavállalók után a munkáltatók havonta jutalékot fizetnek be a Magyar Államkincstárba, a munkavállaló nevesített számlájára. A nevesítés azért fontos mivel így lehet a foglalkoztató váltások során az összesített jogszerző időt nyilvántartani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a halmozottan befizetett összegre a konkrét munkavállalónak jogosultsága keletkezne. A kifizetések szolidaritási alapon történnének annak a javára, aki rászorul. Az alapot egy háromoldalú felügyelő testület kezelné. Az alapból lehetne támogatni a „szakmaváltást” és az ebbe a kategóriába tartozók foglalkoztatását.

A munkáltatói oldal a plusz járulékfizetést nem támogatja. Elképzelésük szerint a jelenleg fizetett járulékból kellene elkülöníteni egy részt, mely egy létrehozandó balesetbiztosítási alapba kerülne. Erre a minden munkáltató által finanszírozott alapra terhelnék a kockázatos kategóriába tartozó munkavállalóknak járó támogatásokat. 

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Halálos mezőgazdasági munkabalesetek is voltak

2018. június 06. 08:11
Az idei első negyedévben három halálos kimenetelű munkabaleset történt a mezőgazdaságban. A munkavédelmi hatósági ellenőrzéseknél is kiemelten vizsgálták az ágazatban érdekelt munkaadókat és munkavállalókat.

Az agrárkereskedelem jelentős központja a 25 éves Budapesti Nagybani Piac

2016. szeptember 23. 07:47
Ha igaz, hogy Budapest az ország szíve, akkor az ország vérkeringését a vidék adja. A Budapesti Nagybani Piac negyedszázados fennállása jól példázza a főváros és vidék egymásra utaltságát – fogalmazott Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Nagybani Piac 25. jubileumi ünnepségén.