A LIGA Szakszervezetek felülvizsgálná a Munka törvénykönyvét

2019. január 28. 11:02
2019. január 22-én az InfoRádió Aréna című műsorában a Liga Szakszervezetek elnöke azt mondta, az elmúlt időszakban előtérbe került túlóraszám-emelés csak egyike a vitás pontoknak, továbbá kiemelte, indokoltnak tarják a 2012 óta eltelt joggyakorlat figyelembevételével a Munka törvénykönyve teljes revízióját

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke arról is beszélt, hogy egy esetleges sztrájk megszervezése a jelenlegi szigorú jogszabályi feltételek között nehéz feladat, mert a kötelező egyeztetési folyamat mellett a még elégséges szolgáltatásokban is meg kell állapodni.

"Olvastam én is a híreket a sajtóban, hogy nem értik, a szakszervezetek miért nem hirdetnek országos általános sztrájkot egyik napról a másikra. Nos, ez a magyarázata". Hozzátette, felelős szakszervezeti vezetők jogellenes sztrájkra nem buzdítják a munkavállalókat, hiszen annak nagyon komoly kártérítési következményei vannak. A sztrájk kérdésében a szakszervezetek sem egységesek, a Liga tárgyalni szeretne - hangsúlyozta Mészáros Melinda.

Felülvizsgálnák a munka törvénykönyvét

A Liga Szakszervezetek elnöke arról is beszélt az InfoRádióban, hogy többször jelezték: indokoltnak tarják a 2012 óta eltelt joggyakorlat figyelembevételével a munka törvénykönyvének teljes revízióját. Megfogalmaztak ezzel kapcsolatban egy 50 pontos javaslatcsomagot, erről a munkaadói oldallal már tárgyaltak, most azt várják, hogy a kormányzat is nyilvánítson véleményt.

A Liga elnöke szerint a munkaidőkeret és a rendkívüli munkavégzés mértéke két olyan kiemelt eleme a felülvizsgálandóknak, amely nagy hangsúlyt kapott az elmúlt hónapokban, de ezeken túl is vannak olyan problémák, amelyekkel a korábbi években már találkoztak.

A demonstrációkkal kapcsolatban Mészáros Melinda elmondta, a Liga elnöksége a napokban határozatot hozott. Álláspontjuk az, hogy olyan demonstrációkat, amelyeket a szakszervezetek szerveznek, szakszervezeti célok érdekében, és amelyeken nem pártok vesznek részt pártzászlókkal és pártpolitikai célokkal, azt teljesen helyénvalónak és támogathatónak tartanak, így azt a négy célt is, amelyet a tiltakozó érdekképviseletek megfogalmaztak.

Azt azonban nem tartják elfogadhatónak, hogy ezek a szakszervezeti követelések háttérbe szorulnak, és megelőzik olyan követelések, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a munka törvénykönyvének a módosításával.
A hatályos jogszabályok alapján 250 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el egyoldalúan a munkáltató, ez korábban is így volt, 300 óráig lehet a kollektív szerződés alapján megemelni ezt a keretet, ez sem változott, és 400 óráig lehet egyéni megállapodást kötni a munkavállalókkal.

Mészáros Melinda elmondta, a Liga felmérte a szakszervezetek körében, hogy mely munkáltatók kezdeményeztek megállapodásokat a munkavállalókkal az új túlóratörvényről. Azt a visszajelzést kapták, hogy egyetlen egy munkáltató kivételével senki még csak nem is gondolkodott azon, hogy a munkavállalókkal egyedi megállapodást kössön, és eltérjen azoktól a szabályoktól, amelyek a munka törvénykönyvében, akár a hatályos kollektív szerződésben szabályoztak.
A szakszervezetek azonban nem látnak garanciát arra, hogy nem kényszer hatására fogják aláírni a munkavállalók ezeket a megállapodásokat, hiszen alá- és fölérendeltségi viszonyban van egymással a munkavállaló és a munkáltató, nincsenek azonos szinten.

Lemaradás a munkabérek nettó értékében

A Liga elnöke arról is beszélt, hogy elsősorban a járulékok csökkentésével javasolják felzárkóztatni a magyar fizetéseket a visegrádi négyek másik három országához.

Az érdekképviselet első lépésben a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot törölte volna el, később pedig az szja mértékét is csökkentette volna, ám ezt a kormány nem fogadta el. Mészáros Melinda hangsúlyozta: elsősorban Szlovákiához és Csehországhoz viszonyítva nagyon magasak még mindig a munkavállalók által fizetett adók és járulékok, 30 százalék fölött van ezen elvonások mértéke, míg van, ahol ez mindössze 17 százalék.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Meglepő fordulat a munkaerő áramlásban

2019. április 11. 07:27
Egyértelműen erősödik a munkaerő országon belüli mobilitásának hajlandósága – derül ki a Profession.hu elemzéséből. Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében élők például 50 százalékban más régiókban működő társaságokhoz adják be pályázataikat. A változás kifutását azonban a jelenlegi ingatlanpiaci helyzet mérsékli. Ezzel párhuzamosan jól kivehető egy másik, a hazai gazdaság számára szintén kedvező fejlemény a munkaerőpiacon: a hazai munkaerő nemzetközi mobilitási hajlandósága ugyanis csökkent az elmúlt években.

Senkit nem érint a 400 óra túlóra

2019. január 11. 10:05
MÁRA KIDERÜLT, VALÓTLANSÁGOKAT ÁLLÍTOTTAK A RABSZOLGATÖRVÉNYEZŐ SZAKSZERVEZETEK