A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökjelölti vitája tisztújítás előtt

2019. február 18. 08:09
Február 21-én kongresszust tartanak

Nagy figyelem irányult az elmúlt hónapokban a szakszervezeti világra. Február 21-én kongresszust tart a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ahol arról döntenek, hogy ki fogja vezetni a szervezetet az elkövetkező négy évben. Az Új Egyenlőség stúdiójában került sor az egyetlen nyilvános elnökjelölti vitára a három jelölt között.

A rabszolgatörvény körüli tiltakozások a nyilvánosság számára is megmutatták, hogy a szakszervezetek környékén megélénkült az élet. Így minden olyan esemény nagyobb figyelmet kap a széles közvélemény körében, amely hatással van a magyar szakszervezetek működésére.

Február 21-én a Magyar Szakszervezeti Szövetség tisztújító kongresszust tart. Ennek kapcsán az Új Egyenlőség stúdiójában a három jelölt részvételével rendeztük az egyetlen nyilvános elnökjelölti vitát.

Pogátsa Zoltán főszerkesztő beszélgetett:

  • Hercegh Máriával, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő Tagozatának vezetőjével;
  • Kordás Lászlóval, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökével;
  • Székely Tamással, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökével, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnökével.

Az elnökjelöltek programja innen letölthető:

Hercegh Mária programja

Kordás László programja

Székely Tamás programja

A vitán a bemutatkozáson túl hét témakörben mondták el a véleményüket a jelöltek:

  • Annak kapcsán, hogy mit gondolnak, miben különböznek egymástól, Hercegh Mária azt emelte ki, hogy gyakorlati embernek tartja magát, aki állami vállaltnál szerzett vezetői tapasztalatát tudja a szakszervezetben is hasznosítani. Székely Tamás úgy definiálta magát, hogy „szakszervezetis vagyok”, míg Kordás László a kettő ötvözetének tartja magát, aki államigazgatási tapasztalatokkal is rendelkezik.
  • Megkerülhetetlen kérdés volt, hogy miképpen látják a decemberi-januári eseményeket, az országos sztrájk meghirdetését vagy annak elmaradását. Mindhárman úgy jellemezték a helyzetet, amely alkalmatlan (jogi és támogatottságbeli okok miatt) országos sztrájk meghirdetésére. Azt illetően már vita alakult ki, hogy volt-e olyan szakszervezeti megszólalás, amely a társadalom egy részének illúzióit erősítette egy országos sztrájk kapcsán.
  • A pártok és a szakszervezetek viszonya folyamatos útkeresés és viták sorozata (az erről szóló Új Egyenlőség közbeszélgetés videója megtekinthető ide kattintva). Miközben Nyugat-Európa több országban is hagyományosan erős az ottani szociáldemokrata pártok és a szakszervezetek együttműködése, Magyarországon hűvös távolságtartás érződik a szakszervezetek részéről. A helyzetet illetően szinte konszenzus alakult ki a jelöltek között arról, hogy „nincs szociáldemokrata párt Magyarországon”, ezért nem vetődhet fel a szorosabb együttműködés kérdése. Tartalmi együttműködés eddig is volt a szakszervezetek és egyes ellenzéki pártok között. Hercegh Mária például a Magyar Szocialista Pártot emelte ki pozitív példaként, akik segítették a női béregyenlőtlenség elleni kampányát a Nő Tagozatnak.

A vita során az is szóba került, hogy valójában nem ismert a szakszervezeti tagság politikai attitűdje, társadalmi kérdésekben vállalt véleménye, miközben Németországban folyamatosan vannak erre vonatkozó mérések.

  • A szakszervezeti oktatás kérdése és főképpen annak helyzete kapcsán bontakozott ki erősebb vita a jelöltek között. Kordás László kiemelte, hogy elkezdődött egy folyamat, mivel korábban konföderációs szinten nem volt képzési rendszer, ezért ez haladást jelent. Ugyanakkor ő is megduplázná ezen a téren az anyagi ráfordítást. Székely Tamás vitatta az eddigi eredményeket, és még Kordás László által említett szinthez képest is többet költene erre a területre. Hercegh Mária is fókuszba állítaná a szakszervezeti vezetők képzését, melynek kapcsán elégedetlenségének adott hangot, és elmondta, hogy ennek ellensúlyozására a Nő Tagozat vezetőjeként több „ismeretátadó konferenciát” tartott.
  • Fontos kérdés a konföderációk és ágazatok viszonya a szakszervezeti mozgalomban. Ennek egyrészt van egy finanszírozási része (erről részletesebben az Új Egyenlőség cikkében lehet olvasni), másrészt egy feladatmegosztási problémája. Mindhárom jelölt azt mondta, hogy újra kell fogalmazni ezt a kérdést.
  • Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta: „Káros Magyarország nemzetközi megítélésére nézve az Audi győri gyárában történt munkabeszüntetés”. Mindhárom elnökjelölt azt mondta, hogy nem a sztrájk, hanem éppen az a felfogás káros, amelyet Parragh László gondolataival közvetít. Kordás László úgy fogalmazott, hogy két világkép ütközik ebben a kérdésben. Az egyik szerint a gazdasági fejlődést kell a társadalomnak kiszolgálnia (Parragh-féle világkép), míg mások szerint a gazdaságnak kell segíteni a társadalom fejlődését („szakszervezeti világkép”). Újraválasztása esetén vitára hívta ki az MKIK elnökét.

Az Új Egyenlőség az év során több nagyobb ágazati szakszervezet tisztújító kongresszusa előtt lehetőséget ad elnökjelöltek számára egy vitára, ahol egyrészt bemutatkozhatnak a nyilvánosság előtt, másrészt ütköztethetik véleményüket programjaik kapcsán.

Forrás: Új Egyenlőség

A programanyagok letölthetőek innen

https://szakszervezetek.hu/hirek/17343-a-magyar-szakszervezeti-szovetseg-elnokjelolti-vitaja-tisztujitas-elott

Kapcsolódó cikkek

Őstermelői igazolványok: 10 nap múlva lejár a határidő

2016. március 11. 08:14
Már csak 10 napig, 2016. március 20-ig lehet kérelmezni a hatályát vesztett őstermelői igazolvány helyett új, 2016. január 1-től hatályos igazolvány kiváltását, illetve a még hatályos igazolványok 2016. január 1. napjára visszamenőleges érvényesítését.

Eldőlt, év vége helyett 2020-ig kell engedélyeztetni a kutakat

2018. december 14. 08:10
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés elfogadta az illegálisan kialakított kutak bírságmentes fennmaradására korábban 2018. december 31-ig szóló időpont 2020 végéig történő meghosszabbítását.