A mezőgazda­ság azonban a glo­bális felmelegedésnek nem csak okozója, hanem ál­­dozata is: „az élelmiszer-kínálat stabilitása előreláthatóan csökken majd” olvasható a jelentésben, ami a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válására vezethető vissza. A dokumentum készítői

 

egyben rámutatnak egyebek között arra, hogy a föld lélekszámának az elmúlt hatvan évben tapasztalt növekedése és az élelmiszer-fogyasztás ebből fakadó emelkedése „még soha nem látott emelkedést okozott a föld mezőgazdasági célú hasznosításában és az ivóvíz-felhasználásban. Az egy főre jutó hús- és növényizsír-fogyasztás 1961 óta megduplázódott, a napi kalóriabevitel pedig kereken egyharmadával emelkedett.

 

Az 53 ország több mint száz szakértője által kidolgozott jelentés szerint a Föld légkörének felmelegedésére vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a világ népességét érintő kihívások ma nagyobbak, mint azt korábban feltételezték, s hogy e felmelegedés következményei a belátható jövőben egyre súlyosabbak lesznek.

 

Példaként az intenzív mezőgazdaságból adódó eróziót és a természet sokféleségében bekövetkezett veszteségeket említik. A száraz időszakok kiterjedése különösen érzékenyen érinti majd Afrika és Ázsia lakosságát, miközben Észak- és Dél-Amerika, valamint a mediterrán térség népeinek az erdőtüzek gyakoribbá válásával kell számolniuk.

 

A környezetvédelmi szervezetek a jelentésben összefoglalt eredmények ismeretében mind határozottabban szólítják fel a politikát a földek hasznosításában követendő radikális fordulatra és a légkörvédelem erősítésére. A jelentésből világosan kitűnik, hogy „meg kell változtatni a világméretekben jellemző táplálkozási szokásokat annak érdekében, hogy a klímaváltozást megfékezzük”.

A jelentés szerzői szerint amennyiben a világ népessége több növényi terméket és fenntartható módon előállított állati élelmiszert fogyasztana, 2050-ig több millió négyzetkilométer területet sikerülne a termelésből kivonni és az éves széndioxid-kibocsátás is jelentősen mérséklődne.