A mezőgazdaság és a klímaváltozás - okozó vagy áldozat?

2019. szeptember 25. 07:45
Egy, a genfi székhelyű Világklíma Tanács (IPCC) a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint az élelmiszer-termelés, és azon belül a hústermelés okozza az ember által okozott hajtógáz-kibocsátás 23 százalékát; sőt valamennyi, az élelmiszer-termeléssel és -feldolgozással kapcsolatos környezeti terhelést figyelembe véve, ez az érték felmegy 37 százalékra.

A mezőgazda­ság azonban a glo­bális felmelegedésnek nem csak okozója, hanem ál­­dozata is: „az élelmiszer-kínálat stabilitása előreláthatóan csökken majd” olvasható a jelentésben, ami a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válására vezethető vissza. A dokumentum készítői

részletesen elemzik azokat a katasztrofális hatásokat, melyek a klímaváltozásban már 1,5 Celsius-fokos felmelegedésnél előfordulhatnak”;

 

 
 
egyben rámutatnak egyebek között arra, hogy a föld lélekszámának az elmúlt hatvan évben tapasztalt növekedése és az élelmiszer-fogyasztás ebből fakadó emelkedése „még soha nem látott emelkedést okozott a föld mezőgazdasági célú hasznosításában és az ivóvíz-felhasználásban. Az egy főre jutó hús- és növényizsír-fogyasztás 1961 óta megduplázódott, a napi kalóriabevitel pedig kereken egyharmadával emelkedett.

 

Az 53 ország több mint száz szakértője által kidolgozott jelentés szerint a Föld légkörének felmelegedésére vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a világ népességét érintő kihívások ma nagyobbak, mint azt korábban feltételezték, s hogy e felmelegedés következményei a belátható jövőben egyre súlyosabbak lesznek.

A jelentés szerzői szerint az emberiség a jégmentes földterület kereken 70 százalékát hasznosítja, és ennek egyharmadában romlik annak minősége.

 

 
 
Példaként az intenzív mezőgazdaságból adódó eróziót és a természet sokféleségében bekövetkezett veszteségeket említik. A száraz időszakok kiterjedése különösen érzékenyen érinti majd Afrika és Ázsia lakosságát, miközben Észak- és Dél-Amerika, valamint a mediterrán térség népeinek az erdőtüzek gyakoribbá válásával kell számolniuk.

 

A környezetvédelmi szervezetek a jelentésben összefoglalt eredmények ismeretében mind határozottabban szólítják fel a politikát a földek hasznosításában követendő radikális fordulatra és a légkörvédelem erősítésére. A jelentésből világosan kitűnik, hogy „meg kell változtatni a világméretekben jellemző táplálkozási szokásokat annak érdekében, hogy a klímaváltozást megfékezzük”.

A jelentés szerzői szerint amennyiben a világ népessége több növényi terméket és fenntartható módon előállított állati élelmiszert fogyasztana, 2050-ig több millió négyzetkilométer területet sikerülne a termelésből kivonni és az éves széndioxid-kibocsátás is jelentősen mérséklődne.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Kapcsolódó cikkek

Tüntetés Mezőhegyesen: „ A Fidesz csak az erőből ért”

2015. november 25. 10:52
A ménesbirtokért tartott tüntetésen felbukkant Gyurcsány és szinte az egész ellenzék. Mind a város összeomlásától tartanak.
Ellenzéki központnak tűnt Mezőhegyes pár órára vasárnap délután: a tüntetőkhöz - akik szerint a földbirtok feldarabolása a város összeomlásához vezet - eljött Gyurcsány, Szigetvári és Gőgös Zoltán is is. A polgármester szerint a város sorsa nem politikai kérdés, de mivel a kormány nem segít elkerülni a katasztrófát, kénytelen minden felajánlott segítséget elfogadni. 

Tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte az Agrárminisztérium

2020. április 21. 08:16
Az Agrárminisztérium a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál - közölte Nagy István tárcavezető. Az agrárminiszter hozzátette, az intézkedés értelmében nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után és a gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözési vízhasználat lehetőségével is.