A mézről tárgyalnak magyar kezdeményezésre az Európai Unióban

2017. október 30. 10:18
Magyar kezdeményezésre tárgyalnak a mézről, a méhészetek és a méhészek helyzetéről az Európai Unióban – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője, az ágazat helyzetével foglalkozó Méz-jelentés előterjesztője vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.

Erdős Norbert tájékoztatása szerint az Európai Parlament szakbizottságai most vitatják meg a Méz-jelentés: a méhészeti ágazat jövőképe című előterjesztést. A jelentés várhatóan novemberben kerül majd az agrárbizottság elé, a szavazás a tervek szerint a hónap második felében lesz.

 

 
 
 

Az EP-képviselő kiemelte: Magyarország számára a téma azért fontos, mert az ország a harmadik legnagyobb méztermelő ország az Unióban. Emellett az Unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek. Az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy

 

a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását.

Erdős Norbert rámutatott: az Unió méztermelése csak a belső fogyasztás 60 százalékát fedezi. A fennmaradó hányad az import, amelynek 50 százaléka Kínából származik. A 450 ezer tonnás kínai méztermelés 20 százaléka pedig nem nevezhető méznek, mert hamisítvány.

A mézhamisítás sok gondot okoz az EU-tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak. A Méz-jelentés ezért javasolja a mézimport eddiginél szigorúbb ellenőrzését az Unió külső határain. Továbbá kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mert az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok vagy a cukorszirup – "eltüntetését".

Tájékoztatott arról is, hogy az ágazat évente mintegy 36 millió euró (mintegy 10-11 milliárd forint) támogatást kap az Unió pénzügyi forrásaiból. Ezt – javasolja a jelentés – a korábbi szintre, azaz 47 millió euróra (mintegy 14-15 milliárd forintra) kellene emelni. A szóban forgó jelentés iránti fokozott figyelmet jelzi, hogy az Európai Parlamentben csaknem félszáz módosító indítványt nyújtottak be hozzá az EP-képviselők – hívta fel a figyelmet Erdős Norbert.

méz

A mézhamisítás sok gondot okoz az EU-tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak – fotó: Shutterstock

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MTI kérdésére elmondta: Magyarországon a méhészek száma mintegy 20 ezer, a méhcsaládoké pedig mintegy 1,2 millió. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál – döntő hányadát az Európai Unió országaiba –, belföldön 7-8 tonna méz fogy évente, ami lehetne lényegesen több – jegyezte meg.

Hozzátette: a magyar állattenyésztés bruttó árbevételének 2 százalékát adják a méhészeti termékek. Ez évente 20-26 milliárd forint között mozog. A magyar méhészeti ágazat támogatása évi mintegy 1,5 milliárd forint, amelynek a fele az Unió büdzséjéből származik.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt: 2010 óta a méhcsaládok száma jelentősen nőtt, akkor 600 ezer volt. Az ágazat a jelzett időponttól mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott, aminek a fele uniós forrás volt. A méhészek, az egyéni vállalkozók és az őstermelők az agrár-Széchényi kártyával kedvezményes hitelhez juthatnak.

Emellett a mézes reggeli már az óvodások körében is népszerűsíti a mézfogyasztást 2014 óta. Így évente több mint 100 ezer gyerek ismerkedhet meg a kiváló minőségű magyar mézzel – hangoztatta a miniszterelnöki megbízott.

www.agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Folytatódik az elkeseredett tejtermelők harca: csütörtökön a budaörsi Tesco-nál tüntetnek

2016. április 26. 08:02
Hamarosan bezárhatnak a gazdaságok, százak veszíthetik el megélhetésüket, az állatok pedig a fejőállomások helyett a vágóhídra kerülhetnek.

Tudatosabbak lettek a vezetők az elmúlt 5 évben

2018. május 15. 09:55
A tréning és a coaching alkalmazásának kombinációja erősíti a vezetőkben az erősségfókuszt, vagyis ebből az irányból is nyújthatnak támogatást a szervezetek a vezetőiknek. A Tudatos Vezetés kutatás elemzői hangsúlyozták, hogy nem attól fognak leginkább fejlődni a munkatársak, ha a teljesítményértékelés hatására a gyengeségeit kezdik tákolni, reszelgetni. A kutatás szerint azok a vezetők, akik tréningben, coachingban részesültek, nagyobb arányban összpontosítanak a kollégáik erősségeinek fejlesztésére.