A munkahelyi erőszak és zaklatás ellen

2018. november 14. 08:17
2018. november 8-án a LIGA Szakszervezetek Esélyegyenlőségi Bizottsága a Friedrich Ebert Stiftung (FES) Budapesti Irodájának támogatásával szervezte meg a munkahelyi erőszakról és zaklatásról szóló rendezvényét, melyet Doszpolyné Dr Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Németh Edit a FES tudományos munkatársa nyitottak meg.

Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda elmondta, hogy a téma több szempontból is nagyon aktuális és sajnos ismerünk olyan szakszervezeti tagot, akit jelenleg is érint ez a probléma, melynek megoldásában segítséget nyújtunk. Németh Edit köszöntőjében kiemelte, hogy a munkahelyi erőszak és zaklatás kérdése sajnos a mai napig tabunak számít sok helyen és nincs megfelelően kezelve, ezért is fontosak a hasonló jellegű, figyelemfelhívó rendezvények.

A köszöntőbeszédeteket követően dr. Szabó-Zsura Brigitta, a LIGA Szakszervezetek Esélyegyenlőségi Bizottságának vezetője összefoglalta a munkahelyi erőszak és zaklatás lehetséges formáit, a zaklatók személyét és pozíciót és kitért az áldozat személyét érintő következményekre. Az előadás második felében bemutatásra került a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség „Állítsuk meg a nemi alapú munkahelyi erőszakot és zaklatást” elnevezésű kampánya, melynek célja, hogy minél szélesebb körű támogatást érjenek el a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), ilyen témájú normaalkotása során és 2020-ra elfogadásra kerüljön egy ILO egyezmény és ajánlás.

Ezt követően Wiesner Edit coach „Munkahelyi konfliktusom van. Mit tegyek” címmel interaktív előadást tartott és csoportmunkán keresztül megoldási javaslatok kidolgozására ösztönözte a résztvevőket, annak érdekében, hogy már a probléma felmerülésekor kezeljék a konfliktusokat, mivel így megelőzhetőek későbbi komolyabb zaklatásos ügyek. Illetve felhívta a résztvevők figyelmét annak fontosságára is, hogy érdemes a másik fél szempontjából is megvizsgálnunk a kialakult helyzetet és egy mindkét fél számára hiteles harmadik fél bevonása nagyban hozzájárulhat a konfliktus feloldásához.

A délutáni program részeként dr. Gregor Katalin az Egyenlő Bánásmód Hatóságának (EBH), Hatósági és Jogi Főosztályvezetője mutatta be az EBH tevékenységét a munkahelyi zaklatással kapcsolatos ügyekben. A Főosztályvezető Asszony elmondta, hogy sokszor összekeverik a zaklatást és a mobbingot, de a különbséget az adja, hogy a zaklatás esetében védett tulajdonsággal összefüggésben történik az atrocitás, míg a mobbing esetében nincs ilyen tulajdonsága az áldozatnak, ettől függetlenül inzultálják. A zaklatásos ügyek esetén fontos az is, hogy annak céljára, vagy hatására kell a hangsúlyt helyezni, melyek következtében az áldozat irányába, ellenséges, megalázó, megfélemlítő környezet alakul ki. Az előadás során a Hatóság több korábbi döntését is megismerhette a hallgatóság. Ezeken a példákon keresztül könnyebben érthetővé vált, hogy mely ügyekben van illetékessége a hatóságnak eljárni és mely ügyekben nincsen, például azért mert az már büntető hatósági eljárást igényel az ügy súlyossága miatt.

A program zárásaként a résztvevők két csoportmunka keretében foglalták össze az elhangzott információkat és fogalmazták meg álláspontjukat a témát illetően. Ennek eredményeként mindkét csoport egyetértett abban, hogy továbbra is foglalkozni kell a munkahelyi erőszak és zaklatás témájával.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Szociális szövetkezetek kontra őstermelők

2016. március 21. 08:23
Éleződik a konfliktus az egymás után alakuló szociális szövetkezetek és a gyakorló őstermelők között. Előbbiek komolyan veszélyeztetik a mezőgazdasági kistermelők piacait, megélhetését. Az elmúlt ősszel már tömegével jelentek meg a piacokon, de más értékesítési pontokon is – például hivatalokban, a közétkeztetésben részt vállaló intézményeknél, éttermeknél, felvásárlóknál – a folyamatosan gyarapodó számú szociális szövetkezetek az általuk termelt zöldség- és gyümölcsfélékkel.

Amatőr az állásra pályázók háttérellenőrzése Magyarországon

2018. augusztus 22. 08:30
Az egyik magyarországi multi minimálbéres távol-keleti „ügynökökkel”, egy másik egy londoni nagynevű magánnyomozó céggel ellenőriztette a felvételi folyamat során az állásra pályázókat. Magyarországon volt rá próbálkozás, de egyelőre nem honosodott meg szolgáltatásként az úgynevezett háttérellenőrzés. Szakértők szerint gyenge színvonalú vagy szükségtelen alkalmazása többet árt, mint használ, míg a profi szolgáltatásnak volna értelme, de az felvevőpiacot igényel, ami egyelőre nem adott nálunk. Nem véletlenül sok az ügyetlenkedés és a fusizás. Van, aki szerint nincs is rá szükség.