A nagy cafeteria-vágás miatt kár éri a munkavállalók 90%-át

2018. október 02. 10:19
Csupán minden tízedik munkavállalót nem éri kár 2019-ben, mert esetükben az eddig cafeteria juttatásokra fordított összeget munkáltatóik kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket. Az összes többi munkavállaló cafeteria kerete csökkeni fog, vagy megszűnik a Cafeteriatrend kérdőíves felmérés szerint, amire pár óra alatt 446 munkáltató küldött választ. A válaszadók összesen 167 672 munkavállalót foglalkoztatnak. A többlet terhekre a kormány jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslata miatt lehet számítani, amely szerint a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.

A kormány adótörvény módosítása azt irányozza elő, hogy a SZÉP Kártyán kívül az összes cafeteria juttatás jövedelemként fog adózni 2019-ben. Ez a munkáltatók számára - ha a törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés - várhatóan magasabb költségeket és több adminisztrációs munkát jelent majd. Fata László cafeteriaszakértő, a Cafeteriatrend vezetője lapunknak elmondta, hogy így már sokaknak nem fogja megérni foglalkozni ezekkel a juttatásokkal. 

Véleményét arra a kérdőíves felmérésre alapozza, amelyre pár óra alatt 446 munkáltató küldött vissza a Cafeteriatrendnek, tehát hatalmas az érdeklődés a téma iránt. A válaszadók összesen 167 672 munkavállalót foglalkoztatnak. 

A felmérés szerint a munkáltatók jelenős része (35,5%) úgy gondolkodik, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalót terheljék az adók. 19,49%-uk az eddig adott juttatásokat nem adnák, és más formában sem kerülne ezek értéke kiadásra. A munkáltatók 18,79%-a az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkáltató és munkavállaló valamilyen arányban osztozna a közterheken. Vannak, akik egyéb megoldásokat keresnének (14,62%), és csak minden 10. cég (11,6%) döntene úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket.

A Cafeteriatrend ugyanebben a felmérésben annak is utánajárt, hogy milyen a válaszok megoszlása a foglalkoztatottak létszáma szerint. E tekintetben a foglalkoztatottak felére (48,26%) az vonatkozik, hogy munkáltatóik az eddig juttatásokra fordított összeget kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalót terheljék az adók. 17,57%-uk esetében munkáltatójuk egyéb megoldásokat keresne, 14,54%-uknak az eddig adott juttatásokat nem adnák, és más formában sem kerülne ezek értéke kiadásra. Kevesebben vannak azok a munkavállalók (10,22%), akik az eddig juttatásokra fordított összeget megkapnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkáltató és munkavállaló valamilyen arányban osztozna a közterheken. A legkevesebb munkavállaló (9,41%) járna úgy, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget munkáltatóik kiadnánk jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket.

Sok a 400 ezer forint feletti cafeteria keretet

„Váratlanul ért, erre nem számítottam. Főleg, hogy pár éve stabilizálódni látszott a cafeteria piac, megszokták a munkáltatók és a munkavállalók is. A legfájóbb, hogy a pénzügyi juttatás és a lakáscélú támogatás el fog veszni. Azt pedig nehéz követni, hogy miért szűnik meg a 2018-ban bevezetett diákhitel támogatás” - mondta lapunknak Fata László, a Cafeteriatrend vezetője.

A Szent István Egyetem a Cafeteriatrend támogatásával készített korábbi felmérése szerint 2018-ban az átlagos cafeteria keret bruttó 390 ezer forintra emelkedett. 500 ezer forint feletti keretösszeget adott a munkáltatók 14%-a, ami a három évvel ezelőtti 8%-hoz képest ez jelentős emelkedést jelentett. A 400 ezer forint feletti keretet a munkáltatók 38%-a biztosította.

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Jár -e betegszabadság vagy táppénz munkavállalónak, ha beosztás szerint nem dolgozott?

2017. június 22. 10:09
Az utóbbi időben egymásnak ellentmondó írások jelentek meg annak kapcsán, hogy jár-e betegszabadság/táppénz azokra a napokra, amikor a munkavállalónak beosztás szerint nem is kellett volna dolgoznia, és ha jár ez keletkeztet-e utólag „túlórát”. Példák: 1, Általános munkarendben a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik és a hétvégén beteg lesz, de hétfőn már újra dolgozik. 2, Hathavi munkaidő-keretben a munkavállaló az ötödik hónap végén ledolgozza a teljes (hathavi keret) óraszámát, ezért a munkáltató a hatodik hónapban már nem osztja be munkára a munkavállalót. A munkavállaló viszont a hatodik hónapban beteg lesz. Jár -e betegszabadság vagy táppénz ezekre az időkre, keletkezhet-e „túlóra” utólag emiatt?

Kötetlen munkarend - Mit jelent, ha a munkavállaló maga oszthatja be munkaidejét?

2018. július 12. 08:08
A munkavállalók munkarendjét rendszerint a munkáltató határozza meg. Azonban létezik arra mód, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató a dolgozónak átengedje, amely többféle előnnyel járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Mit jelent a kötetlen munkarend, és milyen módon alkalmazhatja a munkáltató? Erről ír dr. Szabó Gergely, ügyvéd a HR Blogon.