A szélsőséges nyár az ásványvízforgalmat se kímélte, egyszerre tépázta meg és húzta fel

2019. október 01. 09:28
A Global Data nemzetközi piackutató szerint 2019. II. negyedévében a palackozott ásványvizek forgalma 7 százalékkal 363,8 millió literre csökkent a tavaly bázisidőszakhoz mérten, ami elsősorban a szélsőséges időjárásnak tudható be, de továbbra is Európa élmezőnyébe tartozunk az egy főre jutó fogyasztásban.

A Magyarvíz Kft. nyári eladásaiban is vegyes volt a kép, de az idei első nyolc hónapban összességében a piaci csökkenéssel szemben 3 százalékos növekedést értek el, július pedig rekord eredményt hozott, olyannyira, hogy ez lett a vállalat 19 éves működésének legsikeresebb hónapja. A társaság év végére (ismét átlag feletti), 6 százalék növekedést prognosztizál.

2019. január-augusztus között a Magyarvíz Kft. 185,3 millió darab ásványvizet értékesített, ami 3 százalékkal magasabb az előző év első nyolc hónapjához képest. Ezen belül a legnagyobb növekedést az 1 literes palackokból érték el, amelyekből másfélszer több fogyott, mint tavaly ilyenkor. Ugyanezen időszakokat vizsgálva a 0,5 literes kiszereléseknél 14, a legkedveltebb 1,5 litereseknél pedig 5 százalékos volt a növekedés, amelyek a teljes forgalom 66 százalékát tették ki idén január-augusztusban. Továbbra is a zászlóshajó, a „család vizse”-ként ismert Mizse márka a legkeresettebb, és jelenleg 45 százalékot képvisel az összeladásban. Míg 2018-ban a május és az augusztus hónapokban teljesített a legjobban a Magyarvíz, addig 2019-ben a viharos, heves-esős időjárásnak köszönhetően épp ezen hónapok ásványvízértékesítési adatai lettek alacsonyabbak. Az egyébként is magas tavalyi bázist alapvetően nehéz lett volna elérniük, de az időjárás még kevésbé kedvezett az ásványvíz eladásoknak. Ezek ellenére soha nem látott csúcsot döntött a cég idén júliusban, amikor 40 százalékos emelkedést ért el a 2018. júliusihoz képest, és ezzel működésének legnagyobb értékesített mennyiségét realizálta 1 hónap alatt.

Kilátások a víz áráról
A hazai ásványvizek árát ma három fő tényező befolyásolja: a forint árfolyama, a disztribúciós és a bérköltségek. Az ágazatra jellemzően – így a Magyarvíznél is – a költségek legnagyobb részét a külföldről származó alapanyagok teszik ki, ám a gyártók árbevétele forintban realizálódik. Jelenleg a költségek döntően euróban, dollárban jelentkeznek, ennek köszönhetően a forint mostani gyengülése nem várt mértékben növeli az alapanyagok árát, amit az ásványvizes cégek kénytelenek érvényesíteni az eladási áraikban. A második költséghelyen a disztribúció áll, mivel nagy térfogatú, alacsony egységárú termékről van szó, így drága a szállítása, de jelentősek az adók és a környezetvédelmi termékdíj is. A Magyarvíznél a harmadik ár-befolyásoló helyen a bérköltségek állnak, mert a világszínvonalú gyártási folyamataik automatizáltak, robotizáltak, a zárt rendszernek köszönhetően az ásványvíz emberi kéz érintése nélkül jut el a kútból a palackba.

„A Global Data piaci prognózisa éves szinten 2019-re mindössze 1 százalék forgalomnövekedésről szól, ám a Magyarvíz Kft. ez év végéig összesen 265 millió darab ásványvíztermék értékesítésével számol – a tavalyi 250 millióshoz képest –, ami 6%-os növekedést hozna. E tekintetben a következő években (2020-2021-re) Magyarországon további növekedés várható a piackutató szerint, aminek oka a hazai turizmus, különösen a HORECA szegmens erős növekedési potenciálja. Valamint, mert a vásárlók szeretik gyorsan és könnyedén oltani a szomjukat, azaz a kényelmi termékek további térnyerése látható hosszú távon” – mondta Balog Zoltán, a cég kereskedelmi igazgatója.

 

agroforum.hu

Kapcsolódó cikkek

Túlélés és szellemi fejlődés válság idején

2020. április 17. 08:22
Mihez kezdjünk, ha minden bizonytalan körülöttünk? Hogyan bánjunk a neten ránk zúduló koronavírus-hírekkel? És a hiperpozitív vagy hipernegatív ismerősökkel? Győri-Nádai Réka a koronavírus-helyzetben otthon ülő dolgozóknak ad tippeket a HR Blogon.

3+1 hagyományos böjti leves, ami feltölt energiával

2019. április 12. 08:12
Régi időkben a 40 napos tavaszi nagyböjti időszak vidéken általában csak annyit jelentett, hogy péntekenként hús helyett valami gyors zöldségalapú levest és tésztafélét ettek.  Nagyanyám a Göcsejben reggelente maga készítette gyógynövény teáit itta, ilyen tájban a csalán friss hajtásaiból főzött magának teát, aztán jöhetett a hárs aztán az akácfa virága. Tőle tanultam, hogy a legszebbek akkor maradhatunk, ha a tavaszi csalán levét nem csak megisszuk, hanem rendszeresen megmossuk vele az arcunkat és hajunkat is.