A hósármány megjelenése

A hósármány testhossza nagyjából 16-18 centiméter, szárnyfesztávolsága 35-40 centiméter, testtömege pedig 30-50 gramm között mozog. A tojó kicsivel kisebb, mint a hím társa, hátuk, szárnyuk, és a farkuk egyaránt sötét, a többi részük pedig piszkosfehér. A költési időszakukban leginkább lepkéket, pókokat és egyéb rovarokat fogyasztanak, telelőhelyein pedig magokkal táplálkoznak. 

 

A hósármány életmódja

A hósármány Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Izlandon, Skandináviában és Oroszország északi részein honos. Szereti a sziklás területeket, a köves vízpartokat, illetve a zuzmós tundrákat és a havasokat. A téli időszakban délebbre költözik, ilyenkor a Kárpát-medencében is megfigyelhető, ugyanis az október-március közötti hónapokban gyakori vendég. A tavalyi télen december 18-án találkoztak vele Magyarországon.

 

A telet kisebb-nagyobb csapatokban tölti, költőhelyétől sokszor nagyon távol, ilyenkor megfordul például tengerpartokon is. Magyarországon a szikes pusztákat részesíti előnyben telelése alatt, ahol leginkább gyommagokat fogyaszt. Ugyanakkor megfigyeltek már egy-egy telelő példányt vizesebb élőhelyeken is, mint például a Kis-Balatonnál, illetve a Duna mentén. Költőterületének legdélibb szegélye a tundra övezete, vízpartokon, kopár, sziklás területeken, zuzmóval borított földeken, de akár településeken is költ.

 

A tojó készíti a fészket mohából, fűszálakból, illetve szőrökből a talaj kisebb, védett mélyedésében. Általában 4-7 tojást rak, melyeken a tojó kotlik, a hím pedig a táplálékról gondoskodik. A fiókákat először csak a hím táplálja, néhány nagy elteltével pedig besegít már a tojó is. Évente csak egy alkalommal költ, néha viszont előfordulhat pótköltése is. 

 

Érdemes nyitott szemmel járnotok, mert Magyarországon igen ritkán figyelik meg, december 18-án, a Bihari-sík területén találkoztak vele. Egyébként védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 25 000 forint! 

 

Forrás: agraroldal.hu