A teljes gyümölcstermés harmadát is letarolhatta a fagy

2016. május 30. 11:49
Várhatóan 25-30 százalékkal kevesebb gyümölcs terem az idén Magyarországon a fagykárok miatt. A terméskiesés 250-300 ezer tonna lehet.

A tavaszi fagyok miatt - amelyek áprilisban és május elején tizedelték meg a termést - 30-35 ezer hektár gyümölcsöst ért kár, ezért becslések szerint 250-300 ezer tonna gyümölccsel lesz majd kevesebb az idén az országban - mondta az MTI-nek Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. Összességében mintegy 800-900 ezer tonna gyümölcstermésre számítanak a szakemberek az idén, ez a mennyiség az ötéves átlagtermésnek felel meg.

A fagyok nem egyformán érintették az országban a gazdálkodókat. Volt olyan térség, ahol nem keletkeztek károk, máshol ugyanakkor a kár elérte a 100 százalékot is. Átlagosan a fagykár mértéke 25-30 százalékos. Azok a termelők kaphatnak segítséget a kárenyhítési alapból, akiknek a termésvesztesége meghaladja a 30 százalékot.

A károk gyakorlatilag valamennyi Magyarországon termelt gyümölcsfajt érintették. Az első károkat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Nyíregyháza-Balkány térségéből jelentették. Itt elsősorban az alma- és meggyültetvények szenvedtek károkat. A következő hideghullám Pest megye déli részét, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megye gyümölcstermesztő régióit érintette. Somogy megyében elsősorban a szabadföldi szamócaültetvényekben keletkezett jelentős kár a kedvezőtlen időjárás miatt, máshol minden gyümölcsfajtát érintett.

Az utolsó fagyot hozó hideg Győr-Moson-Sopron és Vas megye egyes területein okozott jelentős károkat. Ezeken a területeken a csonthéjas gyümölcsökben és az almában tett kárt a fagy. Emellett jelentős kárt szenvedtek még azok a gazdálkodók, akiknek az ültetvényei Kecskemét-Lajosmizse-Dánszentmiklós térségében találhatók. Itt elsősorban a meggy- és az almaültetvények károsodtak.

Ledó Ferenc szerint meggyből az éves termés várhatóan 55 ezer tonna körül alakul majd az idén a múlt évi 62-65 ezer tonnával szemben. Amennyiben a fagy nem okozott volna kárt az ültetvényekben, úgy az idén rekordtermésre lehetett volna számítani, ami megközelíttette volna a 90 ezer tonnát.

A szántóföldi zöldségeknél a kár országosan elhanyagolható mértékű, ugyanakkor voltak kisebb térségek, ahol a kiültetett paprikában, a korai zöldborsóban valamint a tolnai dinnyetermő területen keletkezett kár. Kedvező ez utóbbi kultúránál, hogy Békés megyében nem volt fagy, ahol a korai dinnye 80 százaléka található.

A fagykárból adódó veszteséget Ledó Ferenc egyelőre nem kívánta számszerűsíteni, mivel azt csak azután lehet összegezni, ha a gazdálkodók benyújtják kárenyhítési igényüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A kárenyhítési igényt a falugazdászok mérték fel, a kárenyhítés összegét pedig a jövő évben utalják ki a jogosultaknak.

Forrás: agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Közép-kelet-európai együttműködés az agrárkutatás-fejlesztés érdekében

2017. február 23. 08:21
A biomassza-alapú gazdaságon belül a mezőgazdaság további fenntartható növekedésének biztosítása céljából és a tudásalapú fejlődés előmozdítása érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatásra, az innovációra és a határokon átnyúló együttműködésekre, a régió közös fellépésére – mondta Feldman Zsolt a BIOEAST konferencián, amelyet Földművelésügyi Minisztérium, az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közösen szervezett február 21-22-én, Budapesten.

Vidékfejlesztési politika: újratöltve

2016. szeptember 13. 07:54
Lelkesen mentünk a Cork 2.0 konferenciára, amelyre az EU 28 tagállamából több mint 300 főt azért hívtak össze, hogy közösen határozzák meg a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni, vidékfejlesztést érintő célkitűzéseit. 2020 távolinak tűnhet, de az EU-szintű tervezési folyamatok időigényessége miatt nem árt korábban megkezdeni az egyeztetéseket, mintsem, hogy csúszás legyen – a tervezés késése okán – a végrehajtásban is.