A termőföld állapotának javítása és megőrzése a jövő generációjának is fontos feladata

2019. június 03. 08:14
Az új, korszerű ismereteknek, a tudományos eredményeknek tükröződniük kell a mindennapok gyakorlatában, így a talajvédelemmel kapcsolatos felhalmozott tudásnak is meg kell jelennie és be kell épülnie az agrárszakoktatásba, a szakemberképzésbe – fogalmazott az agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a „Kincsünk a termőföld” címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen.
 

Juhász Anikó az eseményen az oktatás fontosságát hangsúlyozva rámutatott: ki kell választani azokat a talajélettannal, talajműveléssel, talajerő-utánpótlással kapcsolatos ismereteket, amelyek a jövőben nem hiányozhatnak sem az agrár-felsőoktatásból, sem a középfokú szakképzésből.

A kerekasztal-beszélgetésen az agráregyetemek, az agrárszakképző intézetek, szakmai szervezetek, kutatók és a hatóság képviselői vitatták meg a talajok jelentőségét, a talajélet, a talajvédelem, az oktatás és képzés, és a szemléletformálás témáját. A résztvevők a gyakorlati képzés fontosságát hangsúlyozták, és azt, hogy legyen lehetőség az új technológiák alkalmazásának gyakorlására a tanórák keretében is. Ehhez a tangazdaságok, gyakorlóhelyek és bemutatógazdaságok technológiai fejlesztése elengedhetetlen – említették a résztvevők. A digitalizáció a mezőgazdaságban várhatóan felgyorsítja a generációváltást, ami megköveteli, hogy erre a különböző szakoktatási intézmények felkészüljenek – fogalmazódott meg az igény.

A szakember-utánpótlás kérdése több panelbeszélgetésen is felmerült, mint mondták, az agrárium iránti elköteleződést, az ökológiai szemlélet kialakulását már gyerekkorban a családban, óvodai és általános iskolai programokban el kell kezdeni. Jó példaként az iskolakert és a „Legyél te is mezőgépész” programot említették, amelyek sok fiatal érdeklődését kiváltották a mezőgazdasági technológiák iránt.

kormany.hu

Kapcsolódó cikkek

Kamattámogatás jár a mezőgazdasági beruházási hitelekre

2019. szeptember 23. 08:39
Az agrárminiszter úgy rendelkezett, hogy a legfeljebb 2 milliárd forintos mezőgazdasági beruházási hitelek után 80 százalék kamattámogatás igényelhető.

Lehull a lepel: tényleg ennyire elkeserítő a magyar nők helyzete a mezőgazdaságban?

2020. április 09. 07:51
A történelemkönyveket bújva számos fontos dátumra bukkanni, amelyek mérföldkőnek számítanak a férfiak és nők közti egyenjogúság elősegítésében. 1895-ben engedélyezték a hölgyek egyetemi tanulmányait, 1919 kaptak szavazati jogot, testi és lelki kizsákmányolásukat viszont csak 1997-től vette védelmébe az állam, ekkortól számít bűnténynek a családon belüli erőszak. Mivel azonban ezek a nemi egyenlőtlenségek több ezer évre nyúlnak vissza, mindig van hová fejlődni, ezt bizonyítja egy globális tanulmány, amely az agráriumban dolgozó nők helyzetét vette górcső alá. A HelloVidék ennek kapcsán megkeresett három, a szakmájában sikeres hölgyet, hogy megtudja, valóban annyira szörnyű-e a helyzet, mint ahogy azt a statisztikák mutatják.