A termőföld hatalmas százaléka van külföldi kézben

2016. július 25. 08:08
Lettországban 15-16 százalék az arány, világszerte viszont legalább 35-40 millió hektár van külföldi tulajdonban.

Martins Trons, a Lett Földművelők Egyesületének elnöke a parlamentben bejelentette, hogy jelenleg a lettországi termőföldek 15-16 százaléka (azaz az erdőket is beleszámítva legalább egymillió hektár terület) külföldiek tulajdonában van – olvashatjuk a farmlandgrab.org angol nyelvű hírportálon.

 

 
 
 

Erre főleg azért kerülhetett sor, mert a lett gazdálkodók nem rendelkeznek elégséges fizetőképes kereslettel ahhoz, hogy a kiöregedő vagy a gazdálkodással más okból felhagyó birtokosok eladásra kínált földjeit felvásárolják, a tőkeerős dán, német vagy más európai vállalkozókkal pedig egyáltalán nem tudnak versenyezni.

 

Az illetékes parlamenti bizottság keresi a lehetőséget a külföldiek – különösen a nem mezőgazdasággal foglalkozó befektetők – további földvásárlásának korlátozására. Ezt azonban az uniós rendelkezések miatt törvényileg megtiltani nem lehet, bár a régi tagországok szabályozásai a saját termőföldjeiket gyakorlatilag teljesen levédik.

Armands Krauze zöldpárti képviselő felvetette, miszerint népszavazást kellene kiírni arra, hogy a lettországi termőföldek és erdők tulajdonjogát csak lett állampolgárok vagy 100 százalékban lett állampolgárok által birtokolt vállalkozások szerezhessék meg, de ez is nehezen egyeztethető össze az EU rendelkezéseivel. Az egyik megoldás az lehetne, ha a helyi önkormányzatok elővásárlási joggal rendelkeznének az eladó földek vásárlására.

A gazdag országok külföldi földszerzése (land grabbing) világszerte egyre nagyobb méreteket ölt. Különböző becslések szerint ma legalább 35-40 millió hektár van külföldi tulajdonban, bár ez inkább az afrikai és dél-amerikai országokra esik, ahol a föld viszonylag bőven, tőke viszont szűken áll rendelkezésre, így a tulajdonos bármilyen áron hajlandó eladni földjének egyik felét, hogy a bevételből a másik felén korszerűsíthesse a gazdálkodást.

Osztrák és német gazdák máig próbálnak magyar földeket szerezni – fotó: Shutterstock

A gazdag nyugatiak azonban már az új EU-tagországokban is jelentős területeket szereztek meg. A régi tagországok termőföldárai az újakénak legalább a két-háromszorosát, néhány országban több mint tízszeresét teszik ki.

A magyar földet egyelőre a 2013. évi CXXII. törvény elég hatékonyan védi, bár annak rendelkezéseit nem lesz könnyű megvédeni az Európai Bíróság ez évben sorra kerülő tárgyalásán a pert indító külföldiekkel szemben. Mivel azonban a rendszerváltás előtt a földnek nem volt ára, úgy gondoltuk, hogy értéke sincs.

Ezt egyértelműen cáfolja a fent említett land grabbing, valamint az osztrák és német gazdák jelentős tömege, akik korábban készek voltak az akkori ár kétszeresét is kifizetni bérleti díjként vagy vételárként a magyar földért, sőt máig keresik a joghézagokat, hogy annak egy darabjára rátehessék a kezüket.

Vajon ezek a gazdák mind ostobák, és vajon miért van az, hogy nekik jobban megéri – helyi ismeretek nélkül – távolról művelni vagy műveltetni a magyar földet, mint nekünk, helyieknek?

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Sztrájkolnak a miskolci közösségi közlekedés dolgozói - Zavartalan a közlekedés az MVK Zrt. szerint

2016. február 17. 11:47
Megkezdődött a Miskolci Városi Közlekedési (MVK) Zrt. dolgozóinak sztrájkja szerdán, a cégnél működő szakszervezetek egyebek között a beígért, de elmaradt tavalyi béremelést, az évek óta visszatartott prémiumot, a diszkrimináció megszüntetését, valamint a szakszervezetekkel való kulturált, rendszeres egyeztetést akarják kikényszeríteni.

Bántalmazott nő állást keres

2018. szeptember 24. 08:17
Miután az ebbe a körbe tartozók is elég gyakran kérnek segítséget, a problémákat is látom, amiket esetleg az őket jóindulatúan alkalmazni kívánó munkáltatói oldal nem. Az átlagos álláskeresőkhöz képest nagyon sok specifikum van, amit érdemes tudni, ha tudjuk, hogy ilyen helyzetben lévő álláskeresővel van dolgunk.