A termőföld hatalmas százaléka van külföldi kézben

2016. július 25. 08:08
Lettországban 15-16 százalék az arány, világszerte viszont legalább 35-40 millió hektár van külföldi tulajdonban.

Martins Trons, a Lett Földművelők Egyesületének elnöke a parlamentben bejelentette, hogy jelenleg a lettországi termőföldek 15-16 százaléka (azaz az erdőket is beleszámítva legalább egymillió hektár terület) külföldiek tulajdonában van – olvashatjuk a farmlandgrab.org angol nyelvű hírportálon.

 

 
 
 

Erre főleg azért kerülhetett sor, mert a lett gazdálkodók nem rendelkeznek elégséges fizetőképes kereslettel ahhoz, hogy a kiöregedő vagy a gazdálkodással más okból felhagyó birtokosok eladásra kínált földjeit felvásárolják, a tőkeerős dán, német vagy más európai vállalkozókkal pedig egyáltalán nem tudnak versenyezni.

 

Az illetékes parlamenti bizottság keresi a lehetőséget a külföldiek – különösen a nem mezőgazdasággal foglalkozó befektetők – további földvásárlásának korlátozására. Ezt azonban az uniós rendelkezések miatt törvényileg megtiltani nem lehet, bár a régi tagországok szabályozásai a saját termőföldjeiket gyakorlatilag teljesen levédik.

Armands Krauze zöldpárti képviselő felvetette, miszerint népszavazást kellene kiírni arra, hogy a lettországi termőföldek és erdők tulajdonjogát csak lett állampolgárok vagy 100 százalékban lett állampolgárok által birtokolt vállalkozások szerezhessék meg, de ez is nehezen egyeztethető össze az EU rendelkezéseivel. Az egyik megoldás az lehetne, ha a helyi önkormányzatok elővásárlási joggal rendelkeznének az eladó földek vásárlására.

A gazdag országok külföldi földszerzése (land grabbing) világszerte egyre nagyobb méreteket ölt. Különböző becslések szerint ma legalább 35-40 millió hektár van külföldi tulajdonban, bár ez inkább az afrikai és dél-amerikai országokra esik, ahol a föld viszonylag bőven, tőke viszont szűken áll rendelkezésre, így a tulajdonos bármilyen áron hajlandó eladni földjének egyik felét, hogy a bevételből a másik felén korszerűsíthesse a gazdálkodást.

Osztrák és német gazdák máig próbálnak magyar földeket szerezni – fotó: Shutterstock

A gazdag nyugatiak azonban már az új EU-tagországokban is jelentős területeket szereztek meg. A régi tagországok termőföldárai az újakénak legalább a két-háromszorosát, néhány országban több mint tízszeresét teszik ki.

A magyar földet egyelőre a 2013. évi CXXII. törvény elég hatékonyan védi, bár annak rendelkezéseit nem lesz könnyű megvédeni az Európai Bíróság ez évben sorra kerülő tárgyalásán a pert indító külföldiekkel szemben. Mivel azonban a rendszerváltás előtt a földnek nem volt ára, úgy gondoltuk, hogy értéke sincs.

Ezt egyértelműen cáfolja a fent említett land grabbing, valamint az osztrák és német gazdák jelentős tömege, akik korábban készek voltak az akkori ár kétszeresét is kifizetni bérleti díjként vagy vételárként a magyar földért, sőt máig keresik a joghézagokat, hogy annak egy darabjára rátehessék a kezüket.

Vajon ezek a gazdák mind ostobák, és vajon miért van az, hogy nekik jobban megéri – helyi ismeretek nélkül – távolról művelni vagy műveltetni a magyar földet, mint nekünk, helyieknek?

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Már lehet pályázni a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díjra

2016. március 08. 08:05
A Földművelésügyi Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó, agrárgazdasági területen működő – alapanyag-termeléssel, élelmiszer-feldolgozással és -szolgáltatással foglalkozó – szervezetek számára a szaktárca idén is pályázatot írt ki. A pályázati felhívás a Földművelésügyi Értesítő 2016. március 4-én megjelent hivatalos lapjában olvasható.