A versenyszférában a munkáltató belátására bízott a kötelező védőoltás elrendelése

2021. november 23. 09:08
Több alkalommal utaltunk arra cikkeinkben, hogy rövid időn belül várható annak jogszabályi lehetősége, hogy a munkáltatók a védőoltás felvételét a munkavállalóktól megköveteljék. Tegnap este a Magyar Közlönyben megjelentek a vonatkozó kormányrendeletek, melyek mind a versenyszférában, mind pedig a közszférában oltási kötelezettséget vezetnek be. A rendelkezéseket a versenyszféra tekintetében az alábbiakban mutatjuk be:
A versenyszférában a munkáltató belátására bízott a kötelező védőoltás elrendelése

December 16. napjától írható elő védőoltás

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló, 2021. november 1. napjával hatályba lépő 598/2021. (X.28.) korm.r. 2.§-a alapján a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét írhatja elő azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése előtt a védőoltást nem vette fel kivéve, ha a munkavállaló a kormányrendelet alapján mentesül a kötelezettség alól. A kormányrendelet ugyan nem írja elő, hogy a követelmények fennállását a munkáltatók miképpen bizonyíthatják, ám egy, a feltételek fennállását bizonyító kockázatértékelés készítése feltétlenül indokoltnak tűnik.

A munkáltató az intézkedésében köteles meghatározni a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.

A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon köteles tájékoztatni a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről. A védőoltási kötelezettség aló kizárólag azok mentesülhetnek, akik esetében a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, vagy annak hiányában a háziorvos egészségügyi ellenjavallatot állapít meg, ami ugyanakkor nehezen támasztható alá figyelembe véve az egyes oltások szűk ellenjavallati körét. A védőoltás megkapását, illetve a mentesülést a munkavállaló okirati (védettségi igazolás, igazolvány, orvosi igazolás, applikáció) úton köteles bizonyítani. Mindazon munkavállalók, akik az előírt oltási kötelezettségnek nem tesznek eleget legfeljebb 12 havi fizetés nélküli szabadságra helyezhetőek.

A munkaviszony akár azonnali hatályú felmondással is megszüntethető

A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé a kormányrendeletben meghatározott módon, és a foglalkoztatott a mentesülését alátámasztó orvosi szakvéleményt nem mutatja be.

A munkáltató 1 évig kezelheti a munkavállalók személyes adatait

A munkáltató kezelheti a foglalkoztatottnak a hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. A munkáltató azonban ezen adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.

Számos kérdés nyitott marad

A kormányrendelet lehetővé teszi a munkáltatói kötelezéssel szembeszegülő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését. Nem egyértelmű azonban az, hogy erre nézve mikor élhet az azonnali hatályú felmondás és mikor a felmondás jogával. Az azonban biztos, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén a munkavállaló végkielégítésre való jogosultságát elveszíti.

A kormányzat kompromisszumos módot választva csupán 12 hónap elteltével teszi lehetővé a munkaviszony megszüntetését. Az egy évet elérő fizetés nélküli szabadság ugyanakkor ellentétes a foglalkoztatás céljával és rendeltetésével, a rendelkezésre állás követelményével, így mindkét félnek jelentős bizonytalanságot okoz.

Végezetül a munkáltató kezelheti ugyan a szükséges személyes adatokat, ám ennek a jogalapja semmiképpen nem lehet jogi kötelezettség teljesítése, mivel a védőoltás nem jogszabály által kötelező. Ennek alapján feltétlenül szükséges kockázatértékelés, és a jogos érdek jogalapot alátámasztó érdekmérlegelés készítése.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Táppénzről visszatérőnek felmondanának. Mennyi lesz a végkielégítés?

2019. szeptember 17. 11:44
„Van egy munkavállalónk, aki 2016.01.01-jétől dolgozik cégünknél. Ez a munkavállaló 2018.09.15-étől táppénzen van folyamatosan, és ennek 1 éves időtartam letelte után szeretne visszajönni cégünkhöz dolgozni. Átszervezések, valamint egészségi állapota miatt nem tudunk neki munkát biztosítani. Ezért felmondanánk neki. Kérdésem, hogy ha az üzemorvos nem engedi dolgozni, felmondás esetén jár-e neki végkielégítés? A táppénzes időszak miatt mennyi végkielégítés jár neki, és a kiszámítás módja is érdekelne.” Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Alapjövedelem és a járvány – mit mutat a tapasztalat?

2020. június 16. 07:36
Számos országban kaptak az emberek közvetlen állami támogatást