A versenyszférában a munkáltató belátására bízott a kötelező védőoltás elrendelése

2021. november 23. 09:08
Több alkalommal utaltunk arra cikkeinkben, hogy rövid időn belül várható annak jogszabályi lehetősége, hogy a munkáltatók a védőoltás felvételét a munkavállalóktól megköveteljék. Tegnap este a Magyar Közlönyben megjelentek a vonatkozó kormányrendeletek, melyek mind a versenyszférában, mind pedig a közszférában oltási kötelezettséget vezetnek be. A rendelkezéseket a versenyszféra tekintetében az alábbiakban mutatjuk be:
A versenyszférában a munkáltató belátására bízott a kötelező védőoltás elrendelése

December 16. napjától írható elő védőoltás

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló, 2021. november 1. napjával hatályba lépő 598/2021. (X.28.) korm.r. 2.§-a alapján a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét írhatja elő azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése előtt a védőoltást nem vette fel kivéve, ha a munkavállaló a kormányrendelet alapján mentesül a kötelezettség alól. A kormányrendelet ugyan nem írja elő, hogy a követelmények fennállását a munkáltatók miképpen bizonyíthatják, ám egy, a feltételek fennállását bizonyító kockázatértékelés készítése feltétlenül indokoltnak tűnik.

A munkáltató az intézkedésében köteles meghatározni a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.

A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon köteles tájékoztatni a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről. A védőoltási kötelezettség aló kizárólag azok mentesülhetnek, akik esetében a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, vagy annak hiányában a háziorvos egészségügyi ellenjavallatot állapít meg, ami ugyanakkor nehezen támasztható alá figyelembe véve az egyes oltások szűk ellenjavallati körét. A védőoltás megkapását, illetve a mentesülést a munkavállaló okirati (védettségi igazolás, igazolvány, orvosi igazolás, applikáció) úton köteles bizonyítani. Mindazon munkavállalók, akik az előírt oltási kötelezettségnek nem tesznek eleget legfeljebb 12 havi fizetés nélküli szabadságra helyezhetőek.

A munkaviszony akár azonnali hatályú felmondással is megszüntethető

A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé a kormányrendeletben meghatározott módon, és a foglalkoztatott a mentesülését alátámasztó orvosi szakvéleményt nem mutatja be.

A munkáltató 1 évig kezelheti a munkavállalók személyes adatait

A munkáltató kezelheti a foglalkoztatottnak a hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő, a védőoltás felvételének ellenjavalltságára vonatkozó adatokat. A munkáltató azonban ezen adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig, de legfeljebb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti.

Számos kérdés nyitott marad

A kormányrendelet lehetővé teszi a munkáltatói kötelezéssel szembeszegülő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését. Nem egyértelmű azonban az, hogy erre nézve mikor élhet az azonnali hatályú felmondás és mikor a felmondás jogával. Az azonban biztos, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén a munkavállaló végkielégítésre való jogosultságát elveszíti.

A kormányzat kompromisszumos módot választva csupán 12 hónap elteltével teszi lehetővé a munkaviszony megszüntetését. Az egy évet elérő fizetés nélküli szabadság ugyanakkor ellentétes a foglalkoztatás céljával és rendeltetésével, a rendelkezésre állás követelményével, így mindkét félnek jelentős bizonytalanságot okoz.

Végezetül a munkáltató kezelheti ugyan a szükséges személyes adatokat, ám ennek a jogalapja semmiképpen nem lehet jogi kötelezettség teljesítése, mivel a védőoltás nem jogszabály által kötelező. Ennek alapján feltétlenül szükséges kockázatértékelés, és a jogos érdek jogalapot alátámasztó érdekmérlegelés készítése.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Megjelentek a részletes magyar munkanélküliségi adatok

2020. május 07. 08:35
Több mint ezer főt érintett csoportos leépítés márciusban, miközben a 281 ezer álláskereső több mint 45%-a nem kapott pénzbeli támogatást - többek között ez derült ki a most megjelent, márciusra vonatkozó munkanélküliségi adatokból. A hónapban közel 60 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási/kerületi hivatalnál.

Kulturális válságot hoz az automatizáció?

2018. november 23. 09:21
Elveszik a robotok az emberek munkájával együtt az identitásukat és önbecsülésüket is? Avagy szabadokká és/vagy boldogokká válnak az emberek a munka utáni világban?