Hiába a tömérdek cikk a munkahelyi kiégésről, a mentális zavarokról, a szorongásról, még mindig úgy tűnik, hogy vannak, akik a túlhajszoltságot trendinek, és a sikeresség ismérveként élik meg. Sokan azért vállalják túl magukat, mert úgy érzik, ez izgalmas, és státusz szimbólum is, sőt ez vezet a sikerhez.

Nagyon káros az, ha pozitívumként tüntetjük fel azt, hogy alig alszunk, felkelünk, egész nap dolgozunk, majd ismét aludni térünk, és azzal dicsekszünk, hogy alig pihentünk – mondta Anat Lechner a New York Egyetem managment docense a BBC-nek, aki kiemelte, hogy ez az új trend egyre jobban bekúszik a mindennapokba. Ha tudjuk, hogy ez ennyire káros, miért állunk be mi is a sorba?

Nem érdem, inkább veszélyes

A túlhajtottságnak, a rengeteg túlórának, valamint a munka és magánélet közötti határok elmosódásának egyik legsúlyosabb következménye a kiégés. A kiégést a World Health Organization úgy írja le, mint egy betegséget, amelyet a krónikus munkahelyi stressz és kimerültség okoz, folyamatos fáradtság követ, ami miatt kevésbé vagyunk hatékonyak a munkahelyünkön.

Korábban ez távolról sem volt ekkora probléma, és inkább azokat érintette, akik a Wall Streeten dolgoztak, azonban mára gyökeresen változott a helyzet. Olyan vállalkozókat emelünk piedesztrálra, akik alig alszanak, ráadásul senki nem gondolkodik azon, hogy esetleg csökkenteni kellene a 40 órás munkahetet, tette hozzá Lechner.

A szakértő szerint manapság teljesen elmosódott a munka és magánélet közötti határ, és minden 24/7 működik. Bár sokan látják ennek hátrányait, mégis, keményebben dolgozunk, mint valaha, ráadásul a most munkába állókon hatalmas az anyagi és a társadalmi nyomás is.

Míg a pandémia rámutatott arra, hogy mekkora a szükségessége a változásnak, valamint az egyensúly kialakításának a munka és magánélet között, jelenleg nagy a hangsúly a munkavállalók mentális egészségén is. Legalábbis ez a látszat, ugyanis még mindig nem történt radikális változás, vagy előrelépés abban, hogy az emberek ne hajszolják túl magukat. Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy a megkérdezett több, mint 5 ezer felhasználó közül mintegy fele úgy érzi, hogy a járvány alatt fontosabbá vált számára a flexibilitás és a magánélet, mégis virágzik az a kultúra, miszerint túlórázni, agyonhajszolni magunkat a sikeresség kulcsa. Míg egyre több cég tesz lépéseket annak érdekében, hogy a dolgozóik ne túlórázzanak, és megőrizzék mentális egészségüket, a szakértők úgy látják, hogy a közeljövőben aligha fog ez változni.

Máshogy is lehetünk sikeresek

Azonban a világ legsikeresebb emberei teljesen máshogy gondolkodnak arról, hogy mi a siker titka. Lapunk korábban írt a sokak által tisztelt, és a maguk területén rendkívül sikeres emberek személyes szokásairól.

A világ több milliárdosa használja az ötórás szabályt, ami viszonylag egyszerű. Minden körülmények között tanulnak vagy képzik magukat öt órát egy héten, ami munkanaponként csupán egy órát jelent. A kutatást készítő szakember arra jutott, hogy ezen elfoglalt vezetők túlnyomó többsége minden munkanapon szakít legalább egy órát arra, ami tanulásnak vagy tudatos gyakorlásnak minősül. Ezt nevezte el az író összefoglaló néven ötórás szabálynak, ami jellemzően olvasással, önreflexiós gondolkodással vagy kísérletezéssel telik.

Korunk népbetegségéről, a kiégésről a Portfolio HR Revolution 2021 konferencián is beszéltek, hiszen a kiégés nem csupán fáradtság, hanem egy mélyebb társadalmi, és természetesen szervezeti probléma.

Egy korábbi cikkünkben pedig írtunk arról, hogy nem feltétlen azok kapják meg a legzsírosabb előléptetéseket, akik folyamatosan és kőkeményen dolgoznak, ugyanis gyakran a jó pozícióhoz fontosabb az, hogy jól adjuk el magunkat, nem pedig az, hogy mindent mi csinálunk meg. Míg karrierünk elején fontos lehet, hogy sokat és keményen dolgozzunk, jelenleg az irodákban szinte mindenki jól és keményen dolgozik, így ez nem jelent akkora fölényt, ha szeretnénk előrelépni a karrierlétrán.

https://www.penzcentrum.hu/karrier/20211102/a-vesztukbe-rohannak-a-magyar-dolgozok-sokan-beallnak-a-sorba-ennek-csak-rossz-vege-lehet-1118965