Akár év közben is felülvizsgálhatják jövőre a minimálbért

2020. október 30. 10:13
2021-re forintra átszámolva már mindenhol 200 000 forint feletti minimálbérekről egyeztetnek
Akár év közben is felülvizsgálhatják jövőre a minimálbért

A szakszervezetek és munkaadók is aktívabb szerepvállalalásra kérik a kormányt minimálbér ügyben. Eddig az volt az általános kormányzati álláspont, hogy hagyja a feleket megállapodni a kérdésben. A jelenlegi helyzet miatt most mindkét oldal láthatóan központi beavatkozást akar. A Növekedés írása.

A héten megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos országos tárgyalások. A munkaadók egyelőre felmérik a cégek gazdasági helyzetét és egy év közbeni bérfelülvizsgálatra is lehetőséget hagynának, míg a szakszervezetek - a formálódó európai minimálbér-szabályozás okán - a bérfelzárkózás fontosságára hívták fel a figyelmet.

Az egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) monitoring bizottsági ülésén kezdődtek el október 28-án – közölte szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a kormány célja továbbra is az, hogy a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek állapodjanak meg a kötelező legkisebb bérek jövő évi mértékéről.

A növekedés.hu-nak nyilatkozó érdekképviseleti vezetők szavaiból úgy tűnik, a szerdai inkább előkészítő tárgyalás volt, hiszen konkrét javaslatot, az emelés mértékére vonatkozó számot egyelőre sem a munkaadói, sem a munkavállalói érdekképviseletek nem tettek le a tárgyalóasztalra.

Az ITM közleménye szerint Bodó Sándor államtitkár az ülésen hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kiemelten kezeli a bérek emelését. 2013 eleje óta töretlen a reálkeresetek növekedése Magyarországon, ez a tendencia idén is folytatódott.

Bodó Sándor ismertetése szerint a gyors és célzott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a koronavírus-járvány első hulláma után érdemben sikerült csökkenteni az álláskeresők számát. A Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek is betudhatóan

2020 októberére 300 ezer fő közelébe esett a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon.

A legfrissebb adatok alapján már 19 hete folyamatosan csökken a munka nélkül lévők száma hazánkban, miközben a foglalkoztatottaké ismét meghaladta a 4,5 milliót.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a növekedés.hu-nak elmondta: szakszervezeti oldalról felhívták a figyelmet arra, hogy hol tartanak a bértárgyalások a visegrádi négyek más országaiban.

Jelezte, hogy 2021-re forintra átszámolva már mindenhol 200 000 forint feletti minimálbérekről egyeztetnek, miközben Magyarországon 161 000 forint a bruttó.

Így nehezen fogadható el az a munkáltatói javaslat, hogy november második felében kezdjenek el érdemben tárgyalni a minimálbérekről, hiszen a koronavírus miatt a többi visegrádi ország is kihívásokkal néz szembe – fejtette ki Kordás László. Kiemelte: a gazdaság szereplői Magyarországon is várják és figyelik azt, hogy mi történik az országos egyeztetéseken, ezért jó lenne mihamarabb tárgyalni. Felhívta a figyelmet arra, hogy

az Európai Bizottságtól is várható egy közlemény az európai minimálbérrel kapcsolatban, és ha ezt követően irányelv formájában hatályba lép az európai minimálbér, akkor az előbb-utóbb (általában egy kétéves időszak után) kötelező lesz minden ország számára.

Ez azért fontos, mert ha most túl messze kerülünk az európai minimálbérként meghatározandó összegtől, akkor nagyon nagy lépéseket kell tenni a felzárkózáshoz. A visegrádi országok ugyanakkor már most elkezdtek bérrendszerükben alkalmazkodni az európai uniós elvárásokhoz, Kordás László szerint ezért is van az, hogy átszámítva 200 000 forint feletti minimálbérekről egyeztetnek.

Nekünk is abban kellene gondolkoznunk, hogy hosszabb távon hogyan lehetne felzárkóztatni a magyar minimálbért először a visegrádi, majd a nyugat-európai államokhoz.

A MASZSZ elnöke kifejtette: érti a munkáltatói aggodalmat, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben

nem tudunk kétszámjegyű emelésről beszélni, de vannak olyan külső folyamatok és irányok, amelyekhez igazodnunk kell, máskülönben a magyar gazdasági is lemarad.

Kordás László arról a kormányzati álláspontról, hogy a munkaadói és munkavállalói szervezeteknek kell egyezségre jutniuk, azt mondta: ez nem megy, ezt nem lehet.

Szavai szerint ezt mindkét oldal jelezte, hogy a kormánynak a kezdetektől a tárgyalások aktív résztvevőjének kell lennie.

Kordás László ugyanakkor megjegyezte, hogy Bodó Sándor miniszter is bekapcsolódik majd a tárgyalásokba.

Olyan gazdasági helyzet van, amiben a három fél tud egy olyan megállapodást kötni, amely mindhárom félnek megéri elfogadni, de látni kell, hogy mi a cél, hová akarunk eljutni

mondta a MASZSZ elnöke. A tárgyalóasztalnál ülők többsége beszámolója szerint egyetértett abban, hogy nem többéves bérmegállapodást kellene kötni, hanem a következő évre kell koncentrálni, és egy hosszabb távú kitekintést tenni azzal kapcsolatban, hogy hová akarunk eljutni, például adócsökkentésben, utóbbira példaként említette a 2016-ban kötött 6 éves bérmegállapodást, amely béremelést két, a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentését viszont – bizonyos feltételek teljesülése esetén - hat évre előre határozott meg.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a növekedés.hu-nak elmondta, hogy a tárgyalások során a kormánytól adatokat kaptak arra vonatkozóan, hogy a 2016-os, hat évre szóló bérmegállapodásnak milyen hatásai voltak a versenyszféra kereseti szintjeire. A szocho évente 2 százalékpontos csökkentését rögzítő, 4 évvel ezelőtti megállapodásban a szocho-csökkentés feltételéül szabták – a 2020. első negyedéves adatok alapján – a reálkeresetek 6 százalékos növekedését, ami azonban nem valósult meg. De a szocho-csökkentés ennek ellenére nem marad el; ezt a szerdai VKF ülésen jelentették be – számolt be az elnök.

Szólt arról is, hogy a munkáltatói szövetségek a hozzájuk tartozó vállalkozásoknak kérdőíveket küldtek ki, amelynek fókuszában az áll, hogy milyen hatással volt tevékenységükre, gazdálkodásukra a koronavírus helyzet, mennyire kellett visszaszorítani tevékenységüket, mennyivel esett vissza árbevételük, kellett-e létszámot csökkenteniük, az újraindulás óta tapasztaltak-e munkaerőhiányt, illetve természetesen, hogy milyen béremelési koncepciót tudnának elképzelni. A válaszok értékelését követően tudják majd kellő felhatalmazással elkezdeni a tárgyalásokat a szakszervezetekkel és a kormánnyal – hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán.

A kormány kulcsszerepét a tárgyalásokon ő is külön kiemelte, megemlítve, hogy az ígéretek szerint Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is bekapcsolódik majd a tárgyalásokba.

Mi mindig is azt mondtuk: ahhoz, hogy érdemi döntések születhessenek, a kormány részvétele is kell. Vannak a kormánynak olyan eszközei, – rendeletalkotás, kedvezmények, támogatások – amelyekkel segíteni tudja, hogy a munkaadók helyzete egy rájuk erőltetett, intenzív béremelés miatt ne legyen még rosszabb

emelte ki Zs. Szőke Zoltán.

A kérdőívek kiértékelése után, november második felében lehet majd érdemben, tényekről, számokról egyeztetni – tette hozzá.

Beszámolója szerint a jelenlegi helyzet miatt a munkaadók egyetértettek abban, hogy egy évnél hosszabb megállapodást biztosan nem fognak tudni kötni, sőt az sem kizárt, hogy ha a megállapodás egy évre szól is, akkor is kell valamiféle év közbeni felülvizsgálatra is lehetőséget kell hagyni, hiszen nem lehet tudni, hogyan alakul a járványhelyzet.

Ilyen szituációban, hosszú távú elkötelezettségbe belemenni abszolút elképzelhetetlen

szögezte le Zs. Szőke Zoltán.

Forrás: novekedes.hu / szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Lezárult Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeinek nagy integrációja

2019. május 10. 10:16
Lezárult Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeinek nagy integrációja

Kettészakadt az ország: óriási különbségek a nettó bérekben

2021. január 19. 08:22
Magyarországon a települések között közel tizenháromszoros volt a különbség a nettó keresetekben 2019-ben, de a fővároson belül a pesti és a budai átlagkeresetek között is hatalmas a szakadék - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.