AM: az élelmiszeripar fejlesztésére 360 milliárd forint támogatás jutott 2014-2020 között

2020. február 06. 07:51
Budapest, 2020. február 4. – A magyar élelmiszeripar 2014-2020 között több mint 360 milliárd forint támogatásban részesült, az agrártárca következő hétéves fejlesztési terve pedig megalapozza a szektor további innovációját – közölte Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az élelmiszeripar fejlesztését segítette többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Beruházás ösztönzési célelőirányzatából 57 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) 78 milliárd forint, a Vidékfejlesztési programból a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére közel 200 milliárd forint, illetve számos más operatív program vissza nem térítendő támogatásai. A Pénzügyminisztérium által koordinált Nagyvállalati beruházási támogatás programból 34 milliárd forint áramlott az ágazatba – ismertette.
Kiemelte, hogy az agrártárca 2021-2027-es időszakra összeállított szektoriális fejlesztési terve összefoglalja a következő hét év legfontosabb innovációs lépéseit: az ipar szereplőivel, illetve az érdekképviseletekkel egyeztetve 9 beavatkozási pontot és mintegy 40 intézkedést határoztak meg.
A jövő az élelmiszeriparban is a termelékenység és a hatékonyság növelése, amelyhez az Ipar 4.0 és a digitalizáció számos új lehetőséget kínál – mondta.
A tárca kiemelt feladatának nevezte a Magyar Élelmiszerkönyv felülvizsgálatát, átdolgozását és hatékonyabbá tételét. Az év első felében megkezdik munkáját a megújult Élelmiszerkönyvi Bizottság és a szakbizottságok – ismertette.
Szót ejtett az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések hatékonyságának növeléséről is, amelynek érdekében a szaktárca további területekkel bővíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), azon belül a kiemelt ügyek igazgatóságának feladatkörét, és megemlítette; hogy a következő években mintegy 8 milliárd forint ráfordítással egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság.
Kitért arra is, hogy Magyarországon nyilvántartott több mint 346 ezer vállalkozás kibocsátása meghaladta az 53 ezer milliárd forintot 2018-ban, amelynek csaknem felét a feldolgozóipar adta, ennek 12 ágazata közül az élelmiszeripar produkálta a második legnagyobb értéket, közel 3500 milliárd forinttal. Az élelmiszeripar a Magyarországon hozzá kötődő mintegy 4,5 ezer vállalkozással foglalkoztatás és árbevétel szempontjából is a második legjelentősebb ágazat. Üzemi nyeresége egy év alatt 15 százalékkal emelkedett. Az elmúlt 5 évre visszatekintve, nyereségének növekedése több mint 50 százalékra tehető – mondta
Az élelmiszerágazatban látványos eredményeket főként a közepes és nagyvállalatok képesek felmutatni. Számukat tekintve az egész szektoron belül 10 százalék alatti arányt képviselnek de azoktól származik a teljes belföldi árbevétel több mint 80 százaléka és az exportárbevétel 90 százalékot meghaladó része, emellett ezek foglalkoztatják az ágazati dolgozók mintegy háromnegyedét – fűzte hozzá. (MTI)

agráriumonline.hu

Kapcsolódó cikkek

Áldatlan állapotok egy csepeli pékségben

2019. november 27. 08:38
Súlyos hiányosságokat, rágcsáló ürüléket, élő csótányokat találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei november elején egy csepeli pékség ellenőrzése során. A jelentős élelmiszerbiztonsági problémák miatt a hatóság azonnali hatállyal felfüggesztette a pékség tevékenységét, valamint csaknem 400 kg jelöletlen, nem nyomon követhető terméket vont ki a forgalomból. A szakemberek az utóellenőrzés során azzal szembesültek, hogy a felfüggesztett pékségben – gyakorlatilag változatlan körülmények közt – egy másik vállalkozás kezdte meg tevékenységét, így annak működését is megtiltották, az épületre pedig hatósági zár került.

Óriási bajban a magyarok luxusfűszere: most kell beszerezni, nemsokára késő lehet

2020. november 23. 09:05
Ebben az esztendőben lényegesen kevesebb fűszerpaprikát szüreteltek a termelők, mint egy évvel korábban. Erről értesültek a húsfeldolgozók, éttermek, nagy konyhák és a háztartási fogyasztók is. Ezért a megrendelők - főként a minőséget fontosnak tartók - igyekeznek minél előbb beszerezni az éves szükségletüket. Így ezekben a hetekben éjjel-nappal őrölnek a kisebb és nagyobb paprikamalmok az Alföldön. A hazai paprikatermesztőknek évek óta komoly problémát okoz a munkaerőhiány, az alkalmi dolgozók ugyanis inkább óradíjban dolgoznának, sok helyen azonban teljesítménybér jár.