Az élelmiszeripar fejlesztését segítette többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Beruházás ösztönzési célelőirányzatából 57 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) 78 milliárd forint, a Vidékfejlesztési programból a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére közel 200 milliárd forint, illetve számos más operatív program vissza nem térítendő támogatásai. A Pénzügyminisztérium által koordinált Nagyvállalati beruházási támogatás programból 34 milliárd forint áramlott az ágazatba – ismertette.
Kiemelte, hogy az agrártárca 2021-2027-es időszakra összeállított szektoriális fejlesztési terve összefoglalja a következő hét év legfontosabb innovációs lépéseit: az ipar szereplőivel, illetve az érdekképviseletekkel egyeztetve 9 beavatkozási pontot és mintegy 40 intézkedést határoztak meg.
A jövő az élelmiszeriparban is a termelékenység és a hatékonyság növelése, amelyhez az Ipar 4.0 és a digitalizáció számos új lehetőséget kínál – mondta.
A tárca kiemelt feladatának nevezte a Magyar Élelmiszerkönyv felülvizsgálatát, átdolgozását és hatékonyabbá tételét. Az év első felében megkezdik munkáját a megújult Élelmiszerkönyvi Bizottság és a szakbizottságok – ismertette.
Szót ejtett az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések hatékonyságának növeléséről is, amelynek érdekében a szaktárca további területekkel bővíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), azon belül a kiemelt ügyek igazgatóságának feladatkörét, és megemlítette; hogy a következő években mintegy 8 milliárd forint ráfordítással egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság.
Kitért arra is, hogy Magyarországon nyilvántartott több mint 346 ezer vállalkozás kibocsátása meghaladta az 53 ezer milliárd forintot 2018-ban, amelynek csaknem felét a feldolgozóipar adta, ennek 12 ágazata közül az élelmiszeripar produkálta a második legnagyobb értéket, közel 3500 milliárd forinttal. Az élelmiszeripar a Magyarországon hozzá kötődő mintegy 4,5 ezer vállalkozással foglalkoztatás és árbevétel szempontjából is a második legjelentősebb ágazat. Üzemi nyeresége egy év alatt 15 százalékkal emelkedett. Az elmúlt 5 évre visszatekintve, nyereségének növekedése több mint 50 százalékra tehető – mondta
Az élelmiszerágazatban látványos eredményeket főként a közepes és nagyvállalatok képesek felmutatni. Számukat tekintve az egész szektoron belül 10 százalék alatti arányt képviselnek de azoktól származik a teljes belföldi árbevétel több mint 80 százaléka és az exportárbevétel 90 százalékot meghaladó része, emellett ezek foglalkoztatják az ágazati dolgozók mintegy háromnegyedét – fűzte hozzá. (MTI)
AM: az élelmiszeripar fejlesztésére 360 milliárd forint támogatás jutott 2014-2020 között
2020. február 06. 07:51
Budapest, 2020. február 4. – A magyar élelmiszeripar 2014-2020 között több mint 360 milliárd forint támogatásban részesült, az agrártárca következő hétéves fejlesztési terve pedig megalapozza a szektor további innovációját – közölte Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
agráriumonline.hu
Kapcsolódó cikkek
Hova a fenébe szállnak még el az árak? Van, ami 30-40 százalékkal kerül többe, mint tavaly
2021. július 09. 08:59
Nem elég, hogy az infláció majd 10 éve volt utoljára olyan magas Magyarországon, mint mostanság, néhány termék és szolgáltatás ára még sokkal durvábban emelkedik. Így például a korai burgonya, a benzin vagy a gázolaj, de még az akácméz ára is a csillagos egekben tartózkodik. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy míg idén májusban a görögdinnye kilója átlagosan 212 forintba került, addig júniusban már 390-be. Ja, és ugyanígy, egyetlen hónap leforgása alatt szinte mindennemű szállodai, apartmanos szolgáltatás ára is emelkedett 4-5 százalékkal.
Kegyetlen: ennyivel költ többet élelmiszerre egy magyar család, mint egy osztrák
2021. november 26. 09:19
Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, ahol az EU-átlagénál jóval nagyobb szeletet hasít ki az élelmezés a családok kiadásából, Kelet-Európában, illetve a Balti országokban élők ugyanis arányaiban sokkal többet költenek élelmiszerre, mint a klasszikus "nyugati" országok. Az Európai Unión belül is óriási különbségek mutatkoznak a háztartások átlagos kiadásai között, akár 2-3-szorosak is.