Az agrárberuházások növekedési üteme 2019 első felében tovább élénkült

2019. november 08. 09:43
A Világgazdaság üzleti napilap által szervezett „Beruházási kényszer az agráriumban” című konferencián a szakminiszter a mezőgazdasági beruházási helyezet ismertette, míg a NAK elnöke köztestület fejlesztési javaslatcsomagjának eredményeiről számolt be.
 

Tavaly a magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron 11 százalékkal többet, mint 2017-ben – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, a Világgazdaság konferenciáján, Budapesten. A miniszter hozzátette, hogy a beruházások volumene 2013 és 2018 között 17 százalékkal bővült. A beruházások növekedési üteme 2019 első felében tovább élénkült, változatlan áron 17,1 százalékos volt a bővülés éves bázison. Az élelmiszeripari beruházások volumene a 2016-os kimagasló növekedést követően, 2017-ben és 2018-ban is tovább emelkedett. Az élelmiszeripari vállalkozások tavaly 237,2 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, változatlan áron 7,3 százalékkal többet, mint 2017-ben. Az ágazat beruházásainak lendülete 2019. első felében is megmaradt, a fejlesztések volumene 7,8 százalékkal nőtt.

Nagy István előadásában ismertette, hogy a mezőgazdaság beruházási hiteleinek állománya 2019. második negyedévének végén 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogram fix konstrukción belül a mezőgazdaság részesedése közel 25 százalék. Az élelmiszeripar beruházási hitelállományának éves bővülése 20 százalékos volt. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentőségű az Európai Unióban (EU), 500 millió embert lát el biztonságos élelmiszerrel, miközben a kapcsolódó ágazatokkal együtt 44 millió munkahelyet tart fenn. A magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint uniós és nemzeti támogatásban részesül, ezen felül a kormány az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 300 milliárd forintot biztosít 2020-ig.

A miniszter szerint a hatékonyság és a versenyképesség a biztosítéka annak, hogy a magyar agrárium a jövőben is az európai mezőgazdaság élvonalához tartozzon. Ezt a magyar mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban átfogó intézkedésekkel, az egymással szoros kapcsolatban álló ágazatok párhuzamos fejlesztésével kell növelni. Az elmúlt kilenc év komoly eredményeket hozott a miniszter elmondása szerint, a magyar mezőgazdaság termelékenysége uniós összehasonlításban is kiemelkedően fejlődött. A területi termelékenységet jelző mutató, az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2018 között kétharmadával bővült. Ez a növekedés Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban.

Nagy István rámutatott: a kormány célja, hogy Magyarország teljesítse a környezet- és klímavédelmi vállalásokat, ugyanakkor nem lehet többet kérni a magyar gazdáktól, kevesebb támogatásért.
- Aggasztó a beruházási támogatásokat biztosító vidékfejlesztési források drasztikus csökkentésének felvetése - emelte ki - életbevágó, hogy egyensúly legyen a környezeti és klímavédelmi célok, valamint a versenyképesség szempontjai között.  

Elmondta, hogy a támogatások mellett az agrárgazdaság finanszírozásának másik kulcseleme az ágazat igényeihez igazított, kedvezményes hitelezési rendszer kialakulásának ösztönzése. Ilyen a szeptember végén indított, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti célú beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási program, amelyben 100 milliárd forint beruházási hitelállományhoz biztosít az agrártárca 80 százalékos mértékű kamattámogatást.

A miniszter említést tett arról, hogy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal együttműködve az agrártárca a vállalkozások hitelhez jutását is segíti. Szintén a beruházások élénkítését célozza a lízingdíj támogatási program, valamint támogatják az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt. Nagy István előadásában kiemelte, hogy a magyar agrárium még jelentős tartalékokkal rendelkezik. A termelékenység további növekedéséhez szükség van a technológia modernizálást elősegítő beruházásokra. A hazai agrárgazdaság korszakváltását Magyarország Digitális Agrár Stratégiája segíti. Az agrárdigitalizációval párhuzamosan nemzedékváltást is sürget a gazdatársadalom jelenlegi korösszetétele, ezért a tárca kiemelt figyelmet fordít az agrár-szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésére - sorolta az agrárminiszter.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a köztestület fejlesztési javaslatcsomagjának eredményeiről szólva elmondta: több területen sikerült határozott lépéseket tenni. Kiemelte a termésbiztonság növelését, így az országos jégkármérséklő rendszer működtetését és az öntözésfejlesztés terén tett intézkedéseket. Hozzátette: előremutató tárgyalásokat folytatnak az illetékes minisztériumokkal a működési formák egyszerűsítéséről és az adózási környezet átalakításáról.

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Földárverések: Lázár nagybátyja is bevásárolhat

2015. október 30. 10:34
Lázár János nagybátyjának cége kedvező pozícióból várhatja az árverést, míg konkurense kezét megkötik a jogszabályok. A földek eladásával sikerült egy magas állami kitüntetésben részesített 80 éves gazdát is megalázni.
 

Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere utasította el a KAP forrásainak csökkentését

2019. október 16. 08:46
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban.