Az agrárberuházások növekedési üteme 2019 első felében tovább élénkült

2019. november 08. 09:43
A Világgazdaság üzleti napilap által szervezett „Beruházási kényszer az agráriumban” című konferencián a szakminiszter a mezőgazdasági beruházási helyezet ismertette, míg a NAK elnöke köztestület fejlesztési javaslatcsomagjának eredményeiről számolt be.
 

Tavaly a magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron 11 százalékkal többet, mint 2017-ben – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, a Világgazdaság konferenciáján, Budapesten. A miniszter hozzátette, hogy a beruházások volumene 2013 és 2018 között 17 százalékkal bővült. A beruházások növekedési üteme 2019 első felében tovább élénkült, változatlan áron 17,1 százalékos volt a bővülés éves bázison. Az élelmiszeripari beruházások volumene a 2016-os kimagasló növekedést követően, 2017-ben és 2018-ban is tovább emelkedett. Az élelmiszeripari vállalkozások tavaly 237,2 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, változatlan áron 7,3 százalékkal többet, mint 2017-ben. Az ágazat beruházásainak lendülete 2019. első felében is megmaradt, a fejlesztések volumene 7,8 százalékkal nőtt.

Nagy István előadásában ismertette, hogy a mezőgazdaság beruházási hiteleinek állománya 2019. második negyedévének végén 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogram fix konstrukción belül a mezőgazdaság részesedése közel 25 százalék. Az élelmiszeripar beruházási hitelállományának éves bővülése 20 százalékos volt. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentőségű az Európai Unióban (EU), 500 millió embert lát el biztonságos élelmiszerrel, miközben a kapcsolódó ágazatokkal együtt 44 millió munkahelyet tart fenn. A magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint uniós és nemzeti támogatásban részesül, ezen felül a kormány az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 300 milliárd forintot biztosít 2020-ig.

A miniszter szerint a hatékonyság és a versenyképesség a biztosítéka annak, hogy a magyar agrárium a jövőben is az európai mezőgazdaság élvonalához tartozzon. Ezt a magyar mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban átfogó intézkedésekkel, az egymással szoros kapcsolatban álló ágazatok párhuzamos fejlesztésével kell növelni. Az elmúlt kilenc év komoly eredményeket hozott a miniszter elmondása szerint, a magyar mezőgazdaság termelékenysége uniós összehasonlításban is kiemelkedően fejlődött. A területi termelékenységet jelző mutató, az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 2010 és 2018 között kétharmadával bővült. Ez a növekedés Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb érték az EU-ban.

Nagy István rámutatott: a kormány célja, hogy Magyarország teljesítse a környezet- és klímavédelmi vállalásokat, ugyanakkor nem lehet többet kérni a magyar gazdáktól, kevesebb támogatásért.
- Aggasztó a beruházási támogatásokat biztosító vidékfejlesztési források drasztikus csökkentésének felvetése - emelte ki - életbevágó, hogy egyensúly legyen a környezeti és klímavédelmi célok, valamint a versenyképesség szempontjai között.  

Elmondta, hogy a támogatások mellett az agrárgazdaság finanszírozásának másik kulcseleme az ágazat igényeihez igazított, kedvezményes hitelezési rendszer kialakulásának ösztönzése. Ilyen a szeptember végén indított, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti célú beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási program, amelyben 100 milliárd forint beruházási hitelállományhoz biztosít az agrártárca 80 százalékos mértékű kamattámogatást.

A miniszter említést tett arról, hogy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal együttműködve az agrártárca a vállalkozások hitelhez jutását is segíti. Szintén a beruházások élénkítését célozza a lízingdíj támogatási program, valamint támogatják az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt. Nagy István előadásában kiemelte, hogy a magyar agrárium még jelentős tartalékokkal rendelkezik. A termelékenység további növekedéséhez szükség van a technológia modernizálást elősegítő beruházásokra. A hazai agrárgazdaság korszakváltását Magyarország Digitális Agrár Stratégiája segíti. Az agrárdigitalizációval párhuzamosan nemzedékváltást is sürget a gazdatársadalom jelenlegi korösszetétele, ezért a tárca kiemelt figyelmet fordít az agrár-szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésére - sorolta az agrárminiszter.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a köztestület fejlesztési javaslatcsomagjának eredményeiről szólva elmondta: több területen sikerült határozott lépéseket tenni. Kiemelte a termésbiztonság növelését, így az országos jégkármérséklő rendszer működtetését és az öntözésfejlesztés terén tett intézkedéseket. Hozzátette: előremutató tárgyalásokat folytatnak az illetékes minisztériumokkal a működési formák egyszerűsítéséről és az adózási környezet átalakításáról.

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Nagy István: több mint 85 ezer látogatója volt az idei OMÉK-nak

2019. október 01. 09:03
Több mint 85 ezer látogatót fogadott 15 országból az idei, 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), ezzel a magyar agrárium legrégebbi és egyben legnagyobb tradíciókkal bíró seregszemléje sikerrel zárult.

EU - Janusz Wojciechowski, az új lengyel agrárbiztos-jelölt

2019. szeptember 04. 08:01
A lengyel kormányszóvivő augusztus végén jelentette be, hogy Janusz Wojciechowski az új lengyel biztosjelölt Ursula von der Leyen hamarosan felálló bizottságába. Az 64 éves politikus „régi motorosnak” számít az európai, illetve az európai parlamenti munkában.