Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítésére kell használni a Közös Agrárpolitika eszközeit

2019. december 02. 10:32
Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése az egyik legfontosabb célja az agrárpolitikánknak, hiszen ennek sikeressége kulcsszerepet játszik jövedelemtermelő képességük növelésében. Mind a gazdaságpolitikai, mind az agrárpolitikai eszközöket ennek fényében fejlesztjük, és ezt szeretnénk a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után elérhető eszközrendszerével is segíteni - mondta el Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány nyilvános kuratóriumi ülésén.

Feldman Zsolt az agrárium kihívásai között megemlítette a generációváltást, a precíziós technika minél szélesebb körben történő alkalmazását és a klímaváltozás hatásaira való hatékony stratégiák kidolgozását. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a közös agrárpolitika (KAP) a legfontosabb fundamentumát jelenti a hazai és az európai mezőgazdaságnak. Kiemelte, hogy a gazdaságpolitikai és agrárpolitikai döntések és intézkedések meghozatalakor leginkább azt tartják szem előtt, hogy javítsák a mezőgazdasági termelők megélhetését.

Kép letöltése
 
Fotó: Fekete István

 

Az államtitkár beszélt arról, hogy az ennek eléréséhez rendelkezésre álló eszközök jó része csak a KAP keretrendszerében működtethető, ugyanakkor nemzeti hatáskörben is számos lehetőség van, mint például az öntözésfejlesztés előmozdítása vagy a birtokaprózódás megállításának kérdése. A KAP-ról elmondta, egyszerre szabályoz és egyszerre biztosít forrásokat, valamint egyszerre kell vele a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági növekedés céljait segíteni. Miközben a mezőgazdaság az egyik legnagyobb elszenvedője a klimatikus és környezeti változásoknak, mégis feladata a környezet és a mezőgazdasági termelés közötti összhang elősegítése, a termelő tevékenységgel járó környezeti terhelés csökkentése a következő időszakban – tette hozzá.

Ismertette, hogy a zömében kisebb gazdasági szereplőkből álló agrárszektorra egyre erőteljesebb nyomást helyez az élelmiszerkereskedelem és élelmiszeripar fokozódó koncentrációja, a mind nagyobb méretű piaci szereplők gazdasági fölénye. Ezzel szemben sikeres fellépni akkor lehet, ha egyszerre lépnek előre ezek a gazdálkodók a technológiai fejlesztés, az egymással való együttműködés és szakmai tudás fejlesztése terén, ugyanis így lesznek versenyképesek.

Kép letöltése
 
Fotó: Fekete István

 

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság által tavaly előterjesztett európai uniós költségvetés kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaságot, hiszen 2020 után az uniós források jelentősen kisebb részét fordítanák közös agrárpolitikára. Míg jelenleg az EU-s költségvetés 35 százalékát fordítják az agráriumra és az európai élelmiszertermelés fenntartására, az új időszakban ez a mérték alig haladná meg a 28 százalékot. Ez a forrásmegvonás mind Magyarországot is negatívan sújtaná, ezért hazánkkal együtt már összesen 20 tagállam közösen tiltakozik a Közös Agrárpolitika forrásainak csökkentése ellen. Az EU új agrárpolitikájára vonatkozó jogszabályok tárgyalása2020 második felére, végére zárulhatnak le. A késés miatt a Bizottság átmeneti szabályozás bevezetésére tett  javaslatot, ezért a támogatási rendszerben egy átmeneti évvel mindenképpen számolni kell – hangzott el.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Egység kell a közös agrárpolitikához

2019. július 31. 09:16
Meg kell őrizni a közös agrárpolitika forrásait, ehhez azonban az európai uniós tagállamok egységére van szükség.

NAK tisztújítás

2022. július 14. 14:42
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara július 7-én tartotta a HUNGEXPO Kongresszusi Központban tisztújításának utolsó országos alakuló küldöttgyűlését. A küldöttek ismét Győrffy Balázst választották meg a kamara elnökének, Luzsi Józsefet pedig újra vidékfejlesztési alelnöknek.