Az alacsony fizetés miatt a szakiskolát végzett fiatalok közül sokan messziről elkerülik a mezőgazdaságot

2024. március 18. 16:47
Az agrárképzésekben résztvevők száma ugyan emelkedett az elmúlt években, de egyre kevesebben dolgoznak az ágazatban, és a végzős szakiskolások jelentős hányada sem a mezőgazdaságban tervezi a folytatást.
 
Az alacsony fizetés miatt a szakiskolát végzett fiatalok közül sokan messziről elkerülik a mezőgazdaságot
Az agrárgépész szakma népszerűsége nőtt az elmúlt években
Fotó: Shutterstock
 
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt mintegy 10-10 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma 2017 és 2022 között – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által közölt adatokból. Ezek alapján 2022-ben a mezőgazdasági és erdészeti területen foglalkoztatottak száma közel 200 ezer, az élelmiszeriparban pedig 135 ezer volt, ami a nemzetgazdasági foglalkoztatottak 4,3, illetve 2,9 százalékát tette ki. A mezőgazdaságban mindig más ágazatokhoz képest jóval nagyobb mértékben jellemző a családi és időszaki munkaerő-ráfordítás, ez viszont ugyanebben az időszakban jóval nagyobb mértékben, 29 százalékkal lett kevesebb az agráriumban. A nettó átlagkeresetekben pedig továbbra is fennáll a lemaradás a nemzetgazdasági átlagtól, a mezőgazdaságban 24, az élelmiszeriparban 13 százalékkal.
 
Az egyes agrárágazatok összevetésében egységnyi területen a növényi termékek előállításában a legtöbb munkaerőt a hajtatott zöldségtermesztő gazdaságok, az állattenyésztésben pedig állategységre visszaszámolva a vegyes gazdaságok és a baromfitartók használták. Az egyes mezőgazdasági ágazatok kibocsátását termelői áron kifejező, hektárra, vagy állatlétszámra vetített úgynevezett standard termelési értéket figyelembe véve ugyanakkor már a szőlőtermelő és a zöldséghajtató ágazatok voltak a leginkább munkaerő-igényesek. 
 
Egy szőlészetnek átlagosan nyolcszor több munkaerő-ráfordításra volt szüksége ugyanannyi érték előállítására, mint egy erre szakosodott baromfi- vagy sertéstenyésztőnek, de a szántóföldi növénytermesztőkhöz képest is négyszeres a szorzó.
 
Idénymunkásokból az AKI adatai szerint 2016 és 2021 között 28 százalékkal kevesebbet alkalmaztak a mezőgazdasági üzemek. A teljes munkaerő-felhasználáson belül a legnagyobb, 42 százalékos arányban a zöldség- és a gyümölcstermesztő üzemek foglalkoztattak időszakosan alkalmazott munkaerőt.
 
Munkaerőhiány minden szinten
Általános jellemző, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeknél munkaerőhiány volt a vizsgált időszakban: 2021-ben például a vállalkozások 57 százalékában volt üres álláshely, ezek közül a legtöbb a középfokú vagy technikusi végzettséget igénylő álláshelyeken. Az agrárvállalkozásoknál a gépkezelő, a gépszerelő, az állatgondozó, a kertész, és a traktoros álláshelyeken volt a legnagyobb hiány, míg az élelmiszeriparban a pékek és a hentesek számára hirdették meg a legtöbb álláshelyet. A támogatott beruházások, az agrártermelés digitalizálása, illetve az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése enyhíthetik ezt a hiányt.
 
A vállalkozások vezetői szerint a foglalkoztatásnál számukra a legnagyobb nehézséget
  • a folyamatosan növekvő bérigény,
  • az alacsony munkamorál
  • a motiváltség és a munkatapasztalat hiánya jelenti.
 
A cégvezetők a munkaerő ösztönzésének eszközeként pedig
  • a szabadságok rugalmas kezelését,
  • a munkába járás támogatását,
  • a fizetésemelést, és
  • a munkakörülmények javítását
említette meg.
 
A pályakezdők felkészültségével, illetve készségeivel kapcsolatban a problémamegoldó készséget és a rendszerben való gondolkodást nevezték meg a legnagyobb hiányosságnak.
 
Az agrárgépészek kitartanak
A felmérés szerint a 2022/23-as tanéven 137 magyarországi tanintézményben folyt középfokú agrárszakképzés, és több mint 21300-an tanultak valamilyen agrárszakképzési területen. Ez lényeges emelkedés az AKI által legutóbb vizsgált 2020/21-es tanévhez képest, akkor ugyanis valamivel kevesebb, mint 16900 diákról számoltak be, igaz több, összesen 162 intézményben folyó agrárszakképzésről.
 
A tanulók körében az élelmiszeripari szakmák voltak a legnépszerűbbek, ezen a területen tanult az agrárszakképzésben részt vevők 22,5 százaléka. A mezőgazdaságra szakosodott a tanulók 19,6, agrárgépészetre pedig 17,9 százalékuk. Mintegy 10 százalékuk tanult erdészetet, vadgazdálkodást és környezetvédelmet, míg 7,4 százalékuk kertészetet és parképítést.
 
A nemzetgazdasági átlagbértől történő lemaradás ismeretében nem is meglepő, hogy a végzés előtt állók egyötöde más területen képzeli el a jövőt.
 
Összesen 42 százalékuk tervezi, hogy a képzettségének megfelelő szakmában helyezkedik el, míg 35 százalékuk a jelenleg tanult szakmájához kapcsolódó területen a felsőoktatásban folytatná tanulmányait. A leghűségesebbek az agrárgépészek, náluk a tanulók 62,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a végzettségének megfelelő területen vállalna munkát, míg az erdészet és vadgazdálkodás ágazatban végző tanulók 42, a mezőgazdaságiaknak pedig 39 százaléka kíván a végzettségének megfelelő területen dolgozni. A felmérésből az is kiderül, hogy az agrárszakképzésben tanuló végzők közül a legmagasabb bérigénye a földmérőknek van, de a mezőgazdasági, a kertészeti és az agrárgépész ágazatok tanulói is az átlagosnál magasabb bért jelöltek meg.
 
forrás: vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Gulyás Gergely bejelentette: döntött a kormány, itt az új rezsiszabály, magyarok tízezreit érinti

2023. április 06. 13:49
Mindenki számolhat azzal, hogy a rezsicsökkentés jelenlegi mértékét fenn tudják tartani, meg fogják hosszabbítani - hangzott el a ma délelőtt megtartott Kormányinfón. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a megnövekedett energiaárak nagy nehézséget jelentenek a gazdaságnak. 

Szemléletváltás a kertépítésben

2023. április 20. 14:00
Az elmúlt tíz-húsz év kutatási eredményei is segítettek megérteni, milyen összetett rendszerrel állunk szemben: az emberi társadalmat és a természetet is bonyolult hálózat alkotja. Egyes tudósok szerint a fő gond, hogy ezek a hálózatok, kapcsolati rendszerek mára megszakadtak. Fontos lenne, hogy az ember ne az életet tönkretevő, kizsigerelő, hanem az azt támogató, regeneráló folyamatokat segítse, szolgálja.
Ehhez önrevízióra van szükség, és arra, hogy más szemmel tekintsünk saját életünkre, munkánkra is, hívta fel a hallgatóság figyelmét előadásában Herczegné Ghyczy Zsuzsanna tájépítész, az Árgus Kft. ügyvezetője a zöld szakma februári konferenciáján.