Az Audi esete hatott a Boschnál

2019. február 06. 08:32
Beláthatatlan következményei lennének az autóiparban, ha esetleg leállna a Bosch hatvani üzeme. A német nagyvállalat ezért inkább majdnem mindent megadna a szakszervezetnek.

A terv szerint jövő hétfőn írhatják alá a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft.-nél a 2019-es bérfejlesztésekről szóló megállapodást, miután tegnapelőtt maratoni, hatórás tárgyaláson egyezségközelbe került a munkáltató és a szakszervezet – tájékoztatta az üzem dolgozóinak érdekképviseletét ellátó Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezetének (ÉTMOSZ) elnöke, Janik Tamás a Világgazdaságot. A Bosch által benyújtott ajánlat tisztességes – mondta –, és alkalmas arra, hogy a mintegy 1500 tagú ÉTMOSZ elé terjesszék, amely február 11-én szavazhat az elfogadásról. „Aznap délelőtt találkozunk a munkaadóval, és akkor az aláírásra is sor kerülhet. Az első visszajelzések szerint erre minden esély megvan – tette hozzá –, a tagságban elsöprő a sikere a mostani ajánlatnak.”

A pontos részletek egyelőre nem nyilvánosak, a főbb vonalakat azonban vázolta Janik Tamás. Eszerint az alku csak erre az évre vonatkozik – a Bosch eredetileg szeretett volna két évre megállapodni –, és „vastagon” két számjegyű alapbérnövelést tartalmaz. Változatlan maradna a cafeteria-rendszer (átlagosan évi bruttó 500 ezer forint), és a jelenléti mellett bevezetnék a lojalitási bónuszt is, amelynek nagysága a szolgálati időtől is függően négyezer forint havonta.

Fotó: MTI / Komka Péter

A Bosch arra is rábólintott, hogy munkamentes nappá nyilvánítsák húsvét szombatját, valamint december 24-ét és 31-ét is, és hogy zenét sugározzanak a gyártási környezetben. A német hátterű, a technológiák és szolgáltatások terén vezető nemzetközi szállító írásba adná azt is, hogy az érvényes kollektív szerződésbe foglalt 300 óra feletti túlmunkát kizárólag a munkavállaló és a szakszervezet beleegyezésével rendelhet el, alapvetően pedig nem épít a lehetséges 400 órás túlórára.

Ez az ajánlat nagyon közel van ahhoz, amit eredetileg követeltünk

– jegyezte meg az ÉTMOSZ elnöke. A szakszervezet minimum 15, illetve 10 százalékos bérfejlesztést akart a fizikai és a szellemi állomány esetében.

Az, hogy a megállapodás küszöbön áll Hatvanban, jelentős fordulat, mert a múlt héten még úgy tűnt, hogy az ÉTMOSZ is sztrájkolni fog. Elsősorban azért, mert a Bosch a cafeteriakeret kárára, azt megfelezve emelte volna az idei fizetéseket. A hirtelen jött és feltűnő engedékenység nyilvánvalóan összefüggésben van a győri Audi-gyár munkavállalóinak sikeres munkabeszüntetésével, ami nemcsak a magyarországi egységnél okozott károkat, hanem konszernszinten is. A mintegy hétezer fős hatvani Bosch esetleges leállásának beláthatatlan – az Audi-sztrájkénál nagyságrendekkel súlyosabb – következményei lennének a világ autóiparában, s a vállalatcsoport is megsínylené: gyakorlatilag nincs olyan autómárka, amelynek ne szállítana alkatrészeket az üzem.

A Bosch reálisan látja a viszonyokat, tisztában van vele, hogy a munkabeszüntetésnél olcsóbb a tárgyalás. Az előbbit kipróbálni valójában senkinek sem érdeke

– mutatott rá Janik Tamás. A Bosch lapunk megkeresésére közölte, hogy mivel a bérmegállapodásra vonatkozó tárgyalás folyamatban van, nem szeretnének részleteket megosztani a sajtóval.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható

Kapcsolódó cikkek

apanapOK

2020. október 22. 12:26
Apanapot! címmel kampányt indít a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nőtagozata azért, hogy a magyar kormány is fogadja be és érvényesítse az Európai Parlament, valamint az Európai Tanács Magyarország által is elfogadott irányelvét, miszerint minden újszülött után minimálisan 10 szabadnapot kell biztosítani az apáknak. Ezt a rendszert a magát családbarátnak valló kormány annak ellenére sem ültette még át a hazai gyakorlatba, hogy az irányelv kidolgozásában, s elfogadásában is közreműködött. A MASZSZ Nőtagozata a szakszervezetek mellett felkér minden civil szervezetet, amely szintén családbarátnak vallja magát, hogy csatlakozzon a hazai bevezetést követelő kampányhoz.

Befejeződött Párizsban az a tárgyalássorozat, amelyben a France Télécom hét egykori csúcsvezetőjét vonják felelősségre a vállalat dolgozói által elkövetett öngyilkosságokért. A kétezres évek közepén, a francia óriáscég privatizálása után 22 ezres lét

2019. július 19. 09:08
Befejeződött Párizsban az a tárgyalássorozat, amelyben a France Télécom hét egykori csúcsvezetőjét vonják felelősségre a vállalat dolgozói által elkövetett öngyilkosságokért. A kétezres évek közepén, a francia óriáscég privatizálása után 22 ezres létszámleépítésről döntöttek, de a munkavállalók jó részét törvény védte, nem lehetett csak úgy kirúgni őket, így aztán a vezetők azt a stratégiát választották, hogy pokoli munkakörülményeket teremtve veszik rá őket az önkéntes távozásra. A pontos szám vitatott, de több tucat alkalmazott lett öngyilkos ebben az időszakban. Az egykori vezérigazgató ma sem érzi hibásnak magát, a médiát okolja.