Az éghajlatváltozás nyírja ki a magyar málnát

2016. szeptember 19. 09:21
Az éghajlatváltozás az egyik fő oka annak, hogy a hazai málnatermelés mára háttérbe szorult. Eközben viszont a tőlünk északabbra termelő lengyel gazdák egészen jól járnak.

A hazai málnatermelés háttérbe szorulásának egyik főoka az éghajlati adottságok változásának negatív hatása – derül ki abból a válaszból, amelyet Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter írt Magyar Zoltán jobbikos képviselő kérdésére. A bogyós gyümölcsök ugyanis többségében a hűvös, párás időjárást kedvelik, a 30-37 fokos nyári melegek nem kedveznek a málna elérhető hozamának.

Ezelőtt 30 évvel a málnatermelő területeken az átlaghőmérséklet 25 fok körül alakult, és nem intenzív termelés mellett a 15 tonnás hektáronkénti hozam volt jellemző. Most ugyanitt intenzív termeléssel is csak a 10 tonnás fajlagos hozam lehetséges – derül ki a válaszból.

A kedvező éghajlati adottságok északabbra húzódtak, ez az egyik magyarázata annak, hogy Lengyelország málnatermelése mára megsokszorozódott. A lengyel termelők ráadásul az ottani éghajlathoz kifejlesztett, ősszel termő málnafajtát termesztenek, a termelési volumen sikerét pedig fokozza, hogy kombájnnal betakarítható.

Forrás: agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Ki fogja leszedni az osztrák gyümölcsöt?

2018. július 06. 10:47
Annyira súlyos a munkaerőhiány Ausztriában, hogy néhol fölszedetlenül maradt a spárga az idei szezonban, egyes üzemek pedig teljesen kénytelenek felhagyni a zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Az osztrák agrárkamara egyebek között az idénymunkás-keret növelését, illetve a németországihoz hasonlóan kedvező járulékrendszer bevezetését sürgeti.

Fokozódik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentősége

2018. augusztus 15. 09:07
ercenként száznegyven fővel gyarapszik a Föld lakossága, 2050-re a világ népessége elérheti a kilencmilliárdot. Ebből adódóan egyértelmű, hogy bővül az élelmiszerek iránti igény, szakértők szerint világszinten akár 60 százalékkal. Az élelmiszer értéke, jelentősége határozottan megnő, közben a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás, az egyre szűkülő erőforrásbázisok korlátozzák az élelmiszer-termelést. Ma a hétmilliárd földlakó élelmiszer-szükségletét 1,6 milliárd hektárnyi szántó- és ültetvényterületről fedezik, és a terület csak korlátozottan növelhető. A bővülő kereslettel szűkülő lehetőségek állnak szemben, ráadásul világszerte differenciált fogyasztói igényekkel kell számolni, a tömegtermelés mellett a magas minőségű élelmiszerek iránti kereslet is nőhet.