Fokozódik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentősége

2018. augusztus 15. 09:07
ercenként száznegyven fővel gyarapszik a Föld lakossága, 2050-re a világ népessége elérheti a kilencmilliárdot. Ebből adódóan egyértelmű, hogy bővül az élelmiszerek iránti igény, szakértők szerint világszinten akár 60 százalékkal. Az élelmiszer értéke, jelentősége határozottan megnő, közben a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás, az egyre szűkülő erőforrásbázisok korlátozzák az élelmiszer-termelést. Ma a hétmilliárd földlakó élelmiszer-szükségletét 1,6 milliárd hektárnyi szántó- és ültetvényterületről fedezik, és a terület csak korlátozottan növelhető. A bővülő kereslettel szűkülő lehetőségek állnak szemben, ráadásul világszerte differenciált fogyasztói igényekkel kell számolni, a tömegtermelés mellett a magas minőségű élelmiszerek iránti kereslet is nőhet.

Könnyen belátható, hogy hazánk agráriumának, élelmiszeriparának jelentősége fokozódik majd. Magyarország agroökológiai potenciálja 18-20 millió ember élelmiszer-ellátását teszi lehetővé. Mindig is agrárország voltunk – ha volt is idő, amikor „a vas és acél országa” szlogent aggatták ránk –, jó adottságokkal, szaktudással, tradíciókkal. Nagyon fontos – és ezt szerencsére egyre többen látják –, hogy a jövőben a mezőgazdaságot, élelmiszeripart mindenkori gazdasági súlyán felül, stratégiai ágazatként kell kezelni, és átfogó fejlesztésre van szüksége.

A magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyek képessé teszik – az alapanyagokon túl – nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is versenyképes, magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállítására
Fotó: Tolnai Népújság/Mártonfai Dénes

A fejlődést számos tényező hátráltatja. Ezek közül nyilván sok minden a gazdálkodókon, termelőkön, élelmiszer-feldolgozókon, -előállítókon múlik; a jövőre az ágazat szereplőinek közösen és tudatosan erős ráhatásuk lehet, lebontva a fejlődés útjában álló akadályokat. A kamaránál kollégáimmal sokat dolgoztunk azon, hogy az agrárágazat fejlődését akadályozó tényezőket feltérképezzük, beazonosítsuk, és ami még fontosabb, megoldási javaslatokat dolgozzunk ki. A hazai agrár- és élelmiszer-gazdaságot egészében, a strukturális alapoktól tekintettük át. Ennek a komplex munkának az eredményeként összeállítottuk idén tavaszra az Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék címet viselő, kormányzati stratégiai tervezést segítő csomagunkat. A mintegy nyolcvanoldalas anyagban megfogalmazott javaslatok megvalósítása többéves tudatos munkát igényel, azonban hitünk szerint hosszú távra előrevetíti a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlődését.

A kamarai csomag kitér egyebek közt a modernizációra, a termőföldhelyzetre, a működési formák átláthatóvá tételére, az adórendszerre, a támogatáspolitikára, a termelés- és jövedelembiztonságra, az együttműködésekre, az élelmiszerlánc fejlesztésére és az intézményrendszerre. Sorra vettük azokat a főbb beavatkozási pontokat, ahol a következő években jó megoldásokat kell választanunk. Az anyagot elkészülte után eljuttattuk a miniszterelnöknek, a kormány tagjainak, és folyamatosan egyeztetni fogunk a leírtakról. A munkaanyagot egyébként bárki letöltheti a kamara portáljáról, javaslom, hogy akit érdekel, olvassa el, és ossza meg velünk véleményét.

Kiemelném a termőföld használatának nemzetpolitikai fontosságú kérdését. A kormányzat is jól látja ezt, és következetesen harcol ezen a fronton az uniós bürokratákkal, szemben a multinacionális nagytőkés érdekekkel.

Az elkövetkező évek egyik legnagyobb feladata lesz a termőföld továbbra is magyar kézben tartása, a tulajdonjogi viszonyok rendezése, egy egészséges, stabil birtokszerkezet megteremtése. Ennek egyik sarokköve, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. A kamara elkötelezett ez iránt.

Emellett gátló tényező, hogy a működési formák tekintetében nagy az átláthatatlanság. A transzparencia érdekében szükség van a családi gazdaságok önálló jogi személyként való elismerésére, egyúttal meg kell szüntetni a lehetőségét, hogy egy személy ugyanazt a mezőgazdasági tevékenységet több jogi, illetve adózási formában is végezhesse. Továbbá olyan adórendszert kell kialakítani, amely az őstermelői adózást a valóban háztáji gazdálkodást folytatókra ezentúl is fenntartja, a családi gazdaságokra vonatkozóan pedig megfelelő jogi és adózási ösztönzőket rendel – a jelenlegi kedvezmények megtartásával –, és támogatja a magyar kis és közepes méretű gazdaságokat. Valamint – miként azt minden fórumon javasoljuk, és a kormányzat sorra hozza az ezzel kapcsolatos intézkedéseket – a feketegazdaság visszaszorítása érdekében folytatni kell a megkezdett áfacsökkentést, kiterjesztve valamennyi alapvető élelmiszerre.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Az éghajlatváltozás miatt a termésbiztonság növelése megköveteli a felszíni vizek visszatartását, az öntözött területek jelentős növelését. Ehhez erős vízkormányzásra, megfelelő forrásokra, valamint szabályozási egyszerűsítésekre van szükség. Ezzel éves szinten egyrészt akár több százmilliárd forint kártól óvhatjuk meg a gazdaságot, másrészt legalább ekkora mértékben növelhetjük a kibocsátást. Csak így érhető el a fehérjeprogram sikeres megvalósítása, a vetőmag- és az élelmiszeripar számára szükséges magas minőségű termékek (gyümölcs, ipari zöldség) előállítása.

Elszigetelten nem minden termelő lesz képes a jövőben a hatékonyabb termelésre. Az „életben maradás” záloga az önkéntes összefogás, az együttműködés, fel kell ismerni, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája. Ezért ki kell alakítani a termőföldtől az asztalig terjedően a különböző méretű gazdaságok termékpályaszintű szerveződésének kölcsönös előnyökön nyugvó új szabályozási rendszerét. Különösen a kis gazdaságok esetében elengedhetetlen a fejlődéshez az önkéntesség elvén alapuló, összehangolt beszerzési, termelési és értékesítési tevékenységet folytató termelői közösségek létrehozása, a termelők szövetkezése. Ezért – miközben erősítenünk kell a működő együttműködési formákat – olyan jogszabályi környezetet kell kialakítani, amely a közösségi formák hátrányait kompenzálva támogatni és ösztönözni tudja az önkéntes együttműködés minden irányát és formáját.

Előnyben kell részesíteni az élelmiszerláncok egészét átfogó, hálózatos együttműködéseket is, amelyekben azok szervezeti formája garantálja, hogy a termelés is részesüljön a kereskedelmi profitból.

A fejlődés elképzelhetetlen a teljes élelmiszerlánc együttműködésének és hatékonyságának javítása nélkül. Az agrárgazdaság modernizálása csak úgy képzelhető el, ha – mérettől függetlenül – az élelmiszeripari vállalatok hatékonyságát is javítjuk. Szükség lesz a hosszú távú működőképességet jobban támogató pályázatokra, termékfejlesztési támogatásokra és hitelkonstrukciókra. El kell érni, hogy a hazai alapanyag minél nagyobb hányada kerüljön a hazai élelmiszer-feldolgozókhoz. Ezen belül különösen célszerű kedvezményeket biztosítani a termelői közösségek feldolgozókapacitásának kiépítéséhez, tulajdonszerzéséhez, továbbá a feldolgozási és értékesítési folyamatok koordinálására elő kell segíteni a termelői együttműködések másod- és harmadszintű szerveződéseinek létrejöttét.

A jövőben kiemelt prioritásként kell kezelni az agrártermékek hazai kiskereskedelmében a nemzeti tulajdonban levő kereskedelmi láncok kialakítását és a hazai termékek arányának további növelését a boltok polcain.

Ennek érdekében ötven százalék fölé kellene emelni a magyar tulajdonú üzletláncok piaci arányát, ami alapfeltétele annak, hogy hosszú távon regionális szinten is meghatározó piaci szereplővé válhassanak.

Határozott álláspontom, hogy a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyek képessé teszik – az alapanyagokon túl – nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is versenyképes, magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállítására. A piac bővülni fog, minden lehetőségünk adva van ahhoz, hogy megerősödjünk a változások közepette. Közös felelősségünk, hogy miként tudunk élni mindezzel.

 

vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Tejágazat: az adócsökkentés nem elég

2017. február 15. 08:25
Az otpagrar.hu weboldalon olvasható tanulmány szerint ahhoz, hogy Magyarország tejnagyhatalommá váljon, szükség van a hazai tejfogyasztás ösztönzésére, és a nagyobb méretű élelmiszer-feldolgozó cégeknek is lehetőséget kell adni az uniós fejlesztési források igénybevételére.

Az EU-OSHA és EEN az európai kis- és középvállalkozások segítésére szövetkezett

2016. augusztus 09. 07:51
Tudta, hogy az EU-OSHA is társult tagja a 15 tagból álló Európai Vállalkozások Hálózatának (EEN), amely a világ legnagyobb, kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) támogató hálózata?