Az ESZSZ az EU pénzügyi szabályainak megváltoztatásáért

2021. február 18. 11:30
Az Európai Szakszervezeti Szövetség egy európai koalíció részeként 2021. február 17-én nyilvánosságra hozott levelében arra kéri az Európai Unió vezetőit, hogy vessenek véget a világjárvány idején bevezetett pénzügyi megszorításoknak. A dokumentumot több magyarországi szakszervezet, így a LIGA Szakszervezetek is aláírta.
Az ESZSZ az EU pénzügyi szabályainak megváltoztatásáért

Tisztelt EU-vezetők!

Jelenleg életünk legnagyobb egészségügyi, társadalmi és gazdasági sokkját éljük át. Az elkövetkező évben a sürgősségi és helyreállítási szakaszban meghatározott politikai menetrendnek mély társadalmi-gazdasági következményei lesznek, amelyek a világjárvány letelte után formálják majd gazdaságunkat. Ugyanakkor nem engedhetjük meg magunknak, hogy az egyik válságot úgy kezeljük, hogy közben figyelmen kívül hagyjuk a másikat - azáltal, hogy a COVID válságból a klímaválságba, csömörből vödörbe kerüljünk. Ráadásul a környezeti válságra nincs vakcina!

A Green Deal és a társadalmilag igazságos átmenet összhangjának megteremtése, az emberek számára működő rugalmas gazdaság kiépítése és annak az egy generáció alatt történő szén-dioxid-mentesítése érdekében hosszú távon hatalmas és jól megtervezett beruházásokra van szükség. A korábbi intézkedésekhez való visszatérés - a múlt sikertelen megszorító politikájának felelevenítése - egyszerűen nem lehet opció. Újra kell építkeznünk, hogy minden európai tagállam erősebben jöjjön ki a COVID-válságból, mint amikor belépett abba. Ez az év egyedülálló lehetőségként áll előttünk, hogy másképp cselekedjünk, és új fejezetet kezdjünk az európai politikai döntéshozatalban.

Szerencsére az Európai Bizottság megkezdte a gazdaságpolitikájának felülvizsgálatát - amely áttekinti az EU fő költségvetési keretrendszerét, a Stabilitási és Növekedési Paktumot és a költségvetési jogszabályokat. Akadémikusokként, a civil társadalom tagjaiként, szakszervezeti vezetőkként és állampolgárokként mélységesen aggódunk, hogy a jelenlegi költségvetési keret az adósságcsökkentést és a kiegyensúlyozott költségvetést előtérbe helyezi az annál sokkal fontosabb emberi, gazdasági és környezeti eredményekkel szemben – például, mint a jól fizetett zöld munkahelyek létrehozása, az egyenlőtlenségek csökkentése, milliók kiemelése a szegénységből, és a szükséges zöld infrastrukturális projektek megvalósítása. Nagy szükségünk van a fiskális politika jelenlegi megközelítésének teljes átalakítására, hogy átalakítsuk gazdaságainkat és kezeljük az EU előtt álló példátlan kihívásokat.

A tanulságokat le kell vonni a korábbi szakpolitikai kudarcokból. Költségvetési keretrendszerünk a 2008-as globális pénzügyi sokkot saját maga által létrehozott gazdasági válsággá és szükségtelenül elhúzódó recesszióvá változtatta. Ennek eredményeként az állami és magánberuházások évekig alacsony szinten maradtak, ami hátráltatta környezeti céljainkat, ugyanakkor az egyenlőtlenségek növekedését idézte elő az Unió országai között és azokon belül. Nem titok az sem, hogy a foglalkoztatási lehetőségek és a háztartási jövedelmek elfojtásával a fiskális keretrendszerünk segítette fellángolni a populizmus lángjait, és jelentős kérdéseket vetett fel az európai felépítés demokratikus jellege körül. Végül a helyrehozhatatlan károk miatt sok hétköznapi ember kiszolgáltatottabbá vált a jövőbeni lehetséges sokkok, például a COVID-válsággal szemben.

A válság mértéke és a gazdasági visszaesés súlyossága kikényszerítette a költségvetési szabályok ideiglenes felfüggesztését - az államadósság és a hitelfelvétel egyszerűsített és önkényes korlátait. Az európai polgárok és vállalkozások védelme, a világjárványt követő gazdaság támogatása érdekében a Bizottság úgy ítélte meg - a tagállamok egyetértettek ezzel -, hogy a költségvetési keretrendszerünkben a megengedettnél nagyobb fiskális rugalmasságra van szükség. Eközben megállapodtak a NextGenerationEU csomagról és a Helyreállítási és Rugalmassági Eszközről; annak felismerése, hogy az Európai Uniónak rugalmas és méretes központi költségvetésre van szüksége az országok közötti egyensúlyhiány, valamint a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergencia kezeléséhez.

De azok a feltételek, amelyek indokolttá tették ezeket az ideiglenes intézkedéseket, korábban is igazak voltak, és jóval a válság vége után is fennmaradnak. Ezért létfontosságú, hogy a régi költségvetési keretet ne alkalmazzák újra, mielőtt az Unióban megállapodás születik az új gazdasági irányításról és a fiskális politikák összehangolására szolgáló rugalmas elvekről. A fiskális politika, mint a makrogazdasági irányítás elsődleges eszközének megújítása és újraépítése nyílt és nyilvános vitát érdemel.

A fiskális politikának megengedőnek kell lennie, nem pedig a gazdaságot korlátozó láncnak. Költségvetési keretünket összhangban kell lennie az Európai Unió Szerződésében meghatározott teljes foglalkoztatás és környezetvédelem kitűzött céljaival, nem pedig azokkal ellentétben. Bár üdvözlendő, a megemelt uniós szintű költségvetés önmagában nem lesz elegendő e célok eléréséhez, a nemzeti fiskális politikának is teret kell engedni. Valójában, mivel továbbra is növekvő bizonytalansággal nézünk szembe, az önkényes számszerű költségvetési szabályok egyszerűen nem alkalmasak erre a célra.

A változások járulékos hozadékaival való törődés eltérít eredeti céljainktól. Az Európai Bizottságnak meg kell ragadnia a jelenlegi szűk lehetőségeket, hogy jelentős elmozdulást érjen el a paradigma- és a narratívaváltásban. A leginkább sürgető feladat, hogy a fiskális politikát célból eszközzé alakítsuk, és funkcionálisabban gondolkodjunk azon, hogy mire van szüksége valójában a tágabb értelemben vett gazdaságnak, társadalomnak és a bolygónak. Ezen a területen a szakpolitika rendbetétele az egyik legfontosabb prioritás Európa legnagyobb békeidőbeli recessziójából való kilábaláshoz, valamint a társadalmi és ökológiai kihívások kezeléséhez.

Tudjuk, hogy a reform nem lesz egyszerű és nem egyik napról a másikra történik. Ezért arra kérjük Önöket, hogy a jelenlegi fiskális keretrendszer újragondolásakor használják a következő alapelveket. Hiszünk abban, hogy ha nem teljesülnek ezek az elvek - akkor kudarcot fognak vallani Európa népeivel és jövő generációival.

1. A tagállamoknak pénzügyileg lehetővé kell tenni, illetve ösztöni kell őket arra, hogy rugalmasan elérjék a teljes foglalkoztatást, tisztességes munkahelyekkel és társadalmilag igazságos zöld átmenet céljait, biztosítva, hogy senki ne maradjon le.

2. Jelentős és állandó közösségi uniós költségkeretet és hitelfelvételi kapacitást kell létrehozni a Green Deal-t támogató beruházások és a társadalmilag igazságos átmenet elősegítése érdekében.

3. Lehetővé kell tenni a fiskális és monetáris politika koordinációját: a kormányok elsődleges szerepet töltsenek be a makro-stabilizációs folyamatban. Az Európai Központi Bank alkalmazkodó álláspontot képviseljen, amely támogatja a demokratikusan meghozott költségvetési célokat, lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy teljes mértékben kihasználják a monetáris politika által számukra biztosított fiskális lehetőségeit.

Természetesen nem elegendő pusztán a hitelfelvétel mennyiségére figyelni. Nem lehet az állami kiadásokat és bevételeket egyszerűen a GDP növekedésének fellendítésére használni, a jövőbeli közjólétre vagy rugalmasságra gyakorolt hatásuk figyelembe vétele nélkül. A gazdasági és fiskális politikát elsősorban a szélesebb közjó és jólét szemszögéből kell irányítani, csökkentve az egyenlőtlenséget és teljesítve az ökológiai kötelezettségvállalásokat.

A jelenlegi költségvetési keretrendszer a felelőtlenség példája, és távol áll a felelősségteljes fiskális politikától - erre utal az, hogy az EU évről évre nem teljesíti a környezetvédelemre és a teljes foglalkoztatásra vonatkozó saját céljait. A tétlenség viszont hosszú távon sokkal költségesebb a kormányok és a társadalom számára. Nagy reményekeink vannak; előítéletek nélküli, nyitott vita elé nézünk. Minden követ meg kell mozgatni! Számíthat támogatásunkra ezen átalakító menetrend megvalósításában, várjuk az Önök válaszát.

 

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Szerződéses partner miatt jött az adatvédelmi bírság

2021. február 17. 09:35
A személyes adatok kezelését és az azért való felelősséget szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) gondosan körülírt kötelezettségrendszert telepít mind az adatkezelőkre, mind pedig az általuk az adatkezelésbe bevont un. adatfeldolgozókra. Habár az adatfeldolgozó mulasztásáért az adatkezelőn túlmenően maga az adatfeldolgozó is felelősséggel tartozik, ez idáig Magyarországon nem született adatfeldolgozót bírságoló hatósági döntés. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság legújabb döntésében azonban az adatfeldolgozó gondatlanságáért mindkét fele megbírságolta. A tanulságok levonásához lássuk mi vezetett a bírsághoz:

Koronavírus/Pollenhelyzet - A jellemző tünetekről tett közzé tájékoztatást az NNK

2020. augusztus 17. 10:15
A koronavírus és az allergia tüneteinek beazonosításához tett közzé tájékoztatást a Nemzeti Népegészségügyi Központ.