Az EU-USA vámháború áldozata lesz a mezőgazdaság?

2019. október 10. 08:22
A Kereskedelmi Világszervezet büntetővámok kivetését engedélyezte az Egyesült Államoknak azért, mert az Airbus tiltott állami támogatásban részesült. Ennek eredménye vámháború lehet az USA és az Unió között. Európai mezőgazdasági érdekvédők szólaltak fel az ügyben.

A WTO október elején jóváhagyta, hogy Washington 7,5 milliárd dollár értékben importvámokat vessen ki európai árukra az Airbus repülőgépgyártónak nyújtott tiltott állami támogatások miatt. Ezeket a vámokat egyebek mellett sajtokra, borokra és röviditalokra is tervezi kivetni az Egyesült Államok. Az intézkedés ellenlépéseként az EU is importvámmal sújtana egyes amerikai árukat.

 

 
 

 

Az európai farmerek legerősebb érdekvédelmi szövetsége, a Copa és Cogeca felszólította az USA-t és az EU-t, hogy az importvámok tekintetében kerüljék el az agrár- és élelmiszertermékekkel kapcsolatos eszkalációt és ennek érdekében kötelezzék el magukat a kereskedelmi tárgyalások mellett, s tartsák be a sokoldalú kereskedelmi egyezményeket.

Az EU mezőgazdasági közössége támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tárgyalások útján kölcsönösen előnyös megoldásokat találjon erre a nem mezőgazdasági kérdésre.

Washington arra készül, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) engedélyével kiveti a büntetővámokat európai termékekre - jelentette be Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője október másodikán.

Lighthizer kilátásba helyezte, hogy a WTO döntésének kézhez vétele után az amerikai kormányzat „azonnali hatállyal” vezet be megemelt vámtarifákat európai gyártású repülőgépekre és helikopterekre, továbbá olyan fogyasztási cikkekre, mint például sajtok vagy borok. Közölte, hogy Washington mindaddig fenntartja a büntetővámokat, amíg az Európai Unió meg nem szünteti az Airbusnak nyújtott, a WTO szabályaival összeegyeztethetetlen támogatásokat.

A Kereskedelmi Világszervezet múlt héten hozta nyilvánosságra a háromtagú választottbíróság döntését, amelyben kimondták, évi 7,5 milliárd dollárt kárt okoztak az Egyesült Államoknak az Airbus európai repülőgépgyártónak kölcsönök formájában nyújtott, tiltott uniós támogatások. Ez a döntés lehetővé teszi, hogy az amerikai kormányzat azonos, 7,5 milliárd dollár értékben büntetővámokat vessen ki európai árucikkekre.

Donald Trump amerikai elnök mindettől függetlenül fontolgatja 25 százalékos pótvám bevezetését európai gépjárművekre és autóalkatrészekre. Amerikai sajtóértesülések szerint az elnök döntése ez ügyben novemberre várható. Az Európai Unió novemberben hivatalba lépő új vezetői jelezték Washingtonnál, hogy szeretnék elkerülni a kereskedelmi háborút. (forrás: MTI)

Az amerikai határozatra reagálva Pekka Pesonen, a Copa és a Cogeca főtitkára kijelentette:

„Mélyen sajnáljuk, hogy ismét a mezőgazdasági ágazat fizeti meg a számlát egy olyan kereskedelempolitikai döntésért, amelynek semmi köze sincs a mezőgazdasághoz.

Ahogy azt Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos elmondta, gyors ármozgás létrehozása a nemzetközi kereskedelemben rövidlátó és ellentétes hatású lehet nemcsak a nemzetközi kereskedelemre, hanem azokra a kulcsfontosságú kihívásokra is, amelyekkel az EU és az USA gazdálkodó közösségeinek szembesülniük kell: ezek a küzdelem a klímaváltozással, az élelmiszerbiztonság és a nemzedékváltás. A mezőgazdasági termelőknek az Atlanti-óceán mindkét oldalán stabilitásra és bizalomra van szükségük ahhoz, hogy hosszú távú beruházásokat hajtsanak végre, hogy versenyképesek és vonzóak maradjanak.

Felhívjuk a döntéshozókat, hogy világszerte hozzanak létre kiszámíthatóbb kereskedelmi környezetet a gazdálkodó közösség és a fogyasztók érdekében.”

Az EU és az USA, a többi nyugati nemzettel együtt aggódik a WTO fejlődési irányával kapcsolatban (példaként említhető a valutamanipuláció, a fejlődő országok kedvezményezett státusa ellentétben a fejlett országokkal, a fellebbviteli testület működésének reformja, a technológia és szellemi tulajdon kényszerített átadása). Az EU farmereinek szempontjából kiszámíthatóbb nemzetközi kereskedelmi környezetet kell létrehoznunk a WTO-n keresztül.

Minél gyengébb a WTO, annál több kockázatot és volatilitást tapasztalnak a gazdálkodók és az agrár-szövetkezetek szerte a világon.

 

 
 

 

Sok szempontból a mezőgazdasági termelők és az agrár-szövetkezetek az Atlanti-óceán mindkét oldalán közös elképzeléssel bírnak a fogyasztóközpontú, magas minőségű termékek, a magas élelmiszer-biztonság és a fogyasztóvédelem, a fokozott fenntarthatóság és a tudományos alapú döntéshozatal tekintetében. Még ha a megközelítések különböznek is, mindig megállapodtunk közös célkitűzéseinkben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/MTI

Kapcsolódó cikkek

Fejlessze agrárvállalkozását közvetlen uniós forrásokból 2021-2027 közötti időszakban

2020. március 06. 08:03
Az agrár- és élelmiszeripari szereplők innovatív megoldásait a hazai támogatásokon kívül jelentős nemzetközi pályázati források is ösztönzik: az uniós Horizont 2020 program ugyan utolsó évéhez érkezett, de 2021-től Horizont Európa néven 100 milliárd euró költségvetéssel indul az újabb 7 éves keretprogram.

Új kockázati tényezők jelentek meg az agrárszektorban

2020. március 12. 13:17
Új, nehezen modellezhető kockázati tényezők jelentek meg a globális agrárszektorban, mint például a klímatudatosság felerősödése, a fogyasztói szokások gyors változása, vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Magyarországon, ahol a hazai GDP 3,4 százalékát adja a mezőgazdaság, az Európából és Kínából begyűrűző hatásokon túl a munkaerőhiány, az erősödő inflációs nyomás és árfolyamhatás, a generációváltással járó problémakör, az egyre gyakrabban megjelenő állatbetegségek, illetve a 2021-től kezdődő új uniós támogatási ciklus a legfajsúlyosabb kérdések. Emiatt az agrárszektor szereplőinek a pusztán növekedés helyett az eredményjavításra és hatékonyságnövelésre is érdemes fókuszálniuk. Globálisan a jövedelmezőség csökkenését, Magyarországon viszont – az elmúlt évek emelkedése után - a még mindig világátlag alatti jövedelmezőség stagnálását várja 2020-ban az Euler Hermes.