KAP: egyszerűbb biztos nem lesz

2020. február 28. 09:27
Elfogadhatatlan, hogy a brit kilépés által indokoltnál nagyobb összeget vonjanak el az agrár­támogatásokra szánt összegből az Európai Unió következő hétéves, 2021–2027 közötti költség­vetésében. Több tagállammal együtt hazánk is ezt az álláspontot képviseli Brüsszelben.

 

Az Európai Bizottság javaslata azonban ennél jóval nagyobb mértékben csökkentené a Közös Agrárpolitikára szánt forrásokat – és ez csak az egyik tényező, ami megnehezíti a tagállamok – köztük hazánk – új, a következő időszakra vonatkozó nemzeti agrártámogatási rendszerének megtervezését.

Az agrártámogatások eddigi rendszere érdemben hozzájárult a gazdaságok növekedéséhez, stabil, kiszámítható hátteret nyújtott a termelésnek. Az Európai Bizottság költségvetési javaslata viszont 20,7 százalékos csökkentést irányoz elő az agrárágazatban a 2014–20-as költségvetési ciklushoz képest, úgy, hogy a gazdákkal szemben támasztott, főként a termelés fenntarthatóságával kapcsolatos elvárások többletkötelezettségekkel járnának. Ha ez így marad, a magyar gazdák kevesebb támogatáshoz jutnak hozzá – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a egy háttérbeszélgetésen.

Az már biztos, hogy 2021 átmeneti időszak lesz az uniós agrártámogatásokban, és hogy további egy évig, az új Közös Agrárpolitika elkészültéig a jelenleg is érvényben lévő szabályozás marad hatályos.

Az uniós irányelvek és a 2021–2027-es költségvetés elfogadását ugyanis nagyban hátráltatja, hogy az új Európai Parlament és Európai Bizottság tavaly alakult meg – ráadásul az eredeti forgatókönyvhöz képest késéssel. Ugyancsak nem kedvez a költségvetés elfogadásának a brexit, márpedig amíg nincs költségvetés, addig új KAP sincs.

A legvalószínűbb jelenlegi forgatókönyv szerint idén sikerül megállapodnia a tagországoknak, a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek a hétéves uniós költségvetésről. Ha ez a megállapodás megvan, még az idén megszülethet a KAP stratégiai terveire vonatkozó jogszabály is, ami alapján a tagországok benyújthatják a maguk stratégiai terveit – 2021-ben. Ha a terveket elfogadják, 2022-ben léphetnek életbe – és addigra az uniós szintű végrehajtási szabályozásnak is meg kell lennie.

 

 
 

 

Feldman Zsolt kiemelte, hogy a KAP következő költségvetési időszakában sok lényeges elem változik. Az új szabályozásban a hagyományos vidékfejlesztési program és több más elem mellett a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket is magába foglaló, úgynevezett stratégiai tervet kell megalkotnia a tagállamoknak, és elfogadtatniuk az EB-vel.

Nyárra elkészülhet a magyar stratégiai terv első változata, ami várhatóan 2022-től 2027-ig tartalmazza a KAP keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának rendszerét, irányait és jogcímeit.

Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a tervhez komoly előkészítő munkára van szükség. Ennek első szakasza a helyzet elemzése volt, ami a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara és a NAIK-AKI segítségével már megtörtént, és amelyek társadalmi vitája tavaly már lezajlott. A helyzetelemzést a NAIK-AKI szakemberei készítették, amit a kamara szervezésében 19 ágazati workshopon vitattak meg a termelők. Ezeken a megbeszéléseken bárki részt vehetett, és ezek alapján alakult ki a végső helyzetelemzés.

Az idei év feladata a terv további elemeinek elkészítése, amiket ismét társadalmi vitára bocsátanak.

 

 
Fotó: Csatlós Norbert

 

A helyzetelemzés alapján az első negyedévben munkacsoportokban azonosítják a szükségleteket, ez alapján készül el az első félév végére a beavatkozási stratégia, ami a magyar KAP-stratégia első változatának gerincét alkotja. Ezután ismét ágazati tárgyalások következnek, a tavalyi workshopokhoz hasonlóak. A társadalmi vitát követően kialakult változat alapján kell megtervezni a végrehajtását szolgáló intézmény- és monitoringrendszert, hogy 2021 első negyedévében benyújthassuk a stratégiai tervet a Bizottságnak.

A stratégiai tervek megalkotásának az a kilenc célkitűzés az alapja, amit az unió a jogszabályban elő fog írni. Ezek: a versenyképesség növelése; méltányos jövedelem biztosítása a mezőgazdálkodásból élők számára; élelmiszerbiztonság és egészségvédelem; a vidéken élők helyben tartása, a mezőgazdasági termelők generációs megújulása; az erőviszonyok kiegyenlítése az élelmiszerláncban; fellépés a klímaváltozás ellen; környezetvédelem; a tájkép és a biodiverzitás megőrzése. Mindemellett a mezőgazdaság modernizációja, a szaktanácsadás, az innováció és digitalizáció erősítése is a célok között szerepel.

 

 
 

 

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a területi támogatások kifizetését környezeti követelmények teljesítéséhez kötik, ezen felüli korlátozások vállalása esetén pedig kompenzációhoz lehet jutni. A II. pillérben, vagyis a vidékfejlesztés esetében

nagy szerep jut a beruházások támogatásának, a gazdálkodók jövedelemstabilizációjának, a szakképzés, szaktanácsadás, innováció támogatásának, valamint a helyi közösségek, együttműködések fejlesztésének.

A stratégiai tervben a tagország által vállalt indikátorok, mutatószámok teljesítéséről évente be kell számolni a Bizottság felé, a vállalásoktól való elmaradás esetén pedig annak okáról be kell számolni, egyeztetni kell a szükséges módosításokat, illetve cselekvési tervet kell készíteni a támogatásvesztés elkerülése érdekében.

Feldman Zsolt kitért rá, hogy az európai zöld megállapodás szinte minden szakpolitikát érint, így a KAP-stratégiatervek kialakítását és elfogadását is, amelyeknek a rendeleteken kívül a kidolgozás alatt álló, a termőföldtől az asztalig stratégiának is meg kell felelnie. A Bizottságnak az az elvárása, hogy a tagállamok intézkedései az eddiginél jobban támaszkodjanak a fenntartható gyakorlatra és a precíziós mezőgazdaságra. Az államtitkár hozzátette továbbá, hogy az európai zöld megállapodás és a termőföldtől az asztalig stratégia elvárásai nem jelennek meg konkrét jogszabályokban, de „adaptálni kell őket a nemzeti stratégiákban”.

A tagállam által elkészített stratégiai terv a Bizottsággal folytatott tárgyalások során nyeri el végső formáját, ahol természetesen felszínre kerülhetnek értelmezési különbségek, pl. a jogszabályban nem rögzített feltételek esetében, de cél az, hogy végül a magyar gazdák, a vidéken élők és az EU intézményei is elégedetten álljanak fel az asztaltól.

Tegyük hozzá: a kettő nem zárja ki egymást, a KAP említett specifikus céljai között pedig mindkettőnek kiemelt helye van.

Az európai zöld megállapodás a következőket tartalmazza a mezőgazdaságra vonatkozóan

 

• A Bizottság 2020 márciusáig biodiverzitási stratégiát terjeszt elő.

• A biológiai sokféleség védelme érdekében az EU globális célkitűzésre tesz javaslatot az ezzel foglalkozó, 2020 októberi ENSZ-konferencián.

• A Bizottság javaslatot tesz az európai városok környezetbarátabbá tételére és a városi környezet biológiai sokféleségének növelésére.

• A készülő „Termőföldtől az asztalig” uniós stratégia arra fog törekedni, hogy csökkentse a növényvédőszer- és műtrágyahasználatot a mezőgazdaságban.

• A klímasemlegesség és az egészséges környezet megteremtése érdekében az EU támogatja az európai erdők minőségének javítását és területének növelését.

• A Bizottság új uniós erdőgazdálkodási stratégiát dolgoz ki faültetésre és a károsodott vagy kimerült erdők helyreállítására.

• Az erdőket világszerte fenyegető kockázatok mérsékelése érdekében az EU olyan termékek behozatalát fogja ösztönözni, amelyek előállítása harmadik országban sem jár erdőirtással.

• 2020 tavaszán a Bizottság előterjeszti a termőföldtől az asztalig stratégiáját, amelynek célja, hogy az európai polgárok elérhető áron jussanak fenntartható módon előállított élelmiszerekhez, továbbá szerepel benne az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése és az ökogazdálkodás szerepének növelése.

• A 2021–2027-es uniós költségvetésben a KAP-költségvetés 40 százalékának az EU éghajlat-politikai céljainak elérését kell szolgálnia.

• A 2021–2027-es uniós költségvetésben a Tengerügyi és Halászati Alap 30 százalékának az EU éghajlat-politikai céljainak elérését kell szolgálnia.

• Az Európai Bizottság együttműködik a tagállamokkal és más érdekeltekkel annak érdekében, hogy az átállást méltányossá és igazságossá tegyék az európai mezőgazdasági és halászati ágazatban dolgozók számára.

• A Bizottság együttműködik a tagállamokkal és más érdekeltekkel a növényvédő szerek, a műtrágyák és az antibiotikumok használatának, kockázatainak, valamint a nekik való kiszolgáltatottság jelentős csökkentése érdekében.

• Az Európai Bizottság együttműködik az érintettekkel innovatív gazdálkodási és halászati technikák kidolgozásában a kártevők és betegségek elleni védelem érdekében.

• Az európai polgárok és ökoszisztémák védelme érdekében a Bizottság szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet fogad el a levegő-, víz- és talajszennyezés megelőzésére.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/9 számában olvashat.
magyarmezogazdasag.hu

Kapcsolódó cikkek

A precíziós gazdálkodás kényszere

2019. március 12. 08:40
Mit jelent a precíziós gazdálkodás vagy helyspecifikus növénytermesztés? Sokan és sokszor használjuk, röviden és tömören mégis kevesen definiálták eddig e fogalmakat. Egy meghatározás szerint: a terület heterogenitását figyelembe vevő gazdálkodás, hatékony inputanyag-kijuttatás, amelynek köszönhetően a korábbiaknál jövedelmezőbb növénytermesztés folytatható.

Mezőhegyesi vetőmagüzem: egyedülállóan modern technológia

2019. november 27. 08:53
A nagy roham már véget ért a mezőhegyesi vetőmagüzemben, a fogadónál már nem állnak sorban a teherautók. A laboratóriumban viszont folyamatos az egyes tételek csírázási, kelési kísérleteinek előkészítése, az üzemben pedig folyik az osztályozás, a csávázás és a vetőmag zsákolása. A kész tételek pedig a raktárban várják a laboratóriumi eredményeket és a hatósági fémzárat.